a csípôtörések és az ebbôl eredô halálozás klasszikus koc-
kázati tényezôin kívül az egyéb rizikófaktorokat is azonosí-
tania kell. A késôi kórházi felvétel még akkor is a fokozott
mortalitás kockázati tényezôjének tekinthetô, ha a most fel-
tárt összefüggésben zavaró faktorok is szerepet játszottak.
A jövôbeni kutatások célja lesz a késôi kórházi felvétel okai
nak és következményeinek pontosabb feltárása az idôskori
csípôtörések esetében.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Vidal E,
et al.
Delay from fracture to hospital admission: a new
risk factor for hip fracture mortality?
Osteoporos Int.
DOI
10.1007/s00198-012-1917-x
J. Pfeilschifter, C. Cooper, N. B. Watts, J. Flahive, K. G. Saag, J.
D. Adachi, S. Boonen, R. Chapurlat, J. E. Compston,
A. Díez-Pérez, A. Z. LaCroix, J. C. Netelenbos, M. Rossini,
C. Roux, P. N. Sambrook, S. Silverman, E. S. Siris
A csípôtörések és nagy csonttörések
arányában mutatkozó regionális
és életkori különbségek
posztmenopauzális nôk csoportjában
A Global Longitudinal Study of Osteoporosis in
Women vizsgálat eredményei
Az abszolút csonttörési kockázat becslése egyre nagyobb
jelentôséget nyer a terápiás küszöbértékek meghatáro-
zásában, valamint a törésekbôl eredô társadalmi és gaz-
dasági terhek felmérésében egyaránt. Az abszolút töré-
si kockázat országspecifikus becslései azonban gyak-
ran olyan országok csípôtörési adataiból származnak,
ahol az egyéb nagy fraktúrák incidenciája nem ismert.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törési kockázat
becslésére alkalmas eszközét (FRAX) egyre szélesebb
körben használják szerte a világon; ez
a nagy osteoporoticus fraktúrákat klini-
kai csigolya-, alkar-, csípô- és válltöré-
sekként definiálja, és olyan országokra
vonatkoztatva számolja ki a nagy frak-
túrák valószínûségét, ahol az incidencia
nem ismert, vagy az incidenciaértéket
nem tartják érvényesnek. A nagy töré-
sek életkorspecifikus arányszámai svéd-
országi adatokból származnak, és nem-
régiben validálták posztmenopauzális
kanadai nôk csoportjában. Nem világos
azonban, hogy ezek az arányok minden
országra, illetve egy adott régión belül
minden populációra vonatkoztathatók-e.
Nem szabad megfeledkezni arról sem,
hogy a kisebb csontok törései sem ritkák, és kétségkívül
hozzájárulnak a csonttörésekkel kapcsolatos társadalmi és
gazdasági terhekhez, mégis alig rendelkezünk adatokkal
arra vonatkozóan, hogy a nagy törések aránya mennyiben
reprezentálja a törések teljes számát, illetve hogy a nagy
csonttörések részaránya mennyiben változik az életkorral
vagy a különbözô csoportokon belül.
A Global Longitudinal Study of Osteoporosis in Women
(GLOW) egy nagy obszervációs kohorszvizsgálat volt, mely
prospektív módon elemezte a csonttörések incidenciáját 10
országban, ennélfogva egyedülálló lehetôséget kínál a töré-
sek arányában mutatkozó regionális körülmények elemzésé-
re. A szerzôk a korábban publikált adatokkal vetették össze
a törések életkorfüggô és regionális megoszlását.
Betegek és módszerek
A GLOW vizsgálatban 17 vizsgálóközpont 723 orvosa vett
részt 10 országból (Ausztria, Belgium, Egyesült Államok,
Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada,
Németország, Olaszország és Spanyolország). Az adott
régióból véletlenszerûen választották ki azokat az orvosokat,
akiket felkértek a részvételre. Minden praxisból kigyûjtötték
az 55 éves vagy annál idôsebb nôk adatait, így végül 60 393
olyan nôt vontak be az elemzésbe, aki nem részesült egész-
ségügyi intézményi ellátásban, de az adott praxisban 2 éven
belül viziten megjelent. A csonttörési kórelôzményt kérdôív
segítségével tárták fel, és azokat a csonttöréseket elemezték,
melyeket a beteg saját beszámolója szerint 45 éves kora óta
elszenvedett. Elsôdleges végpontnak tekintették ezeken
a töréseken túl a 2 éves nyomon követés során bekövetkezett
fraktúrákat is.
Eredmények
A 45 éves kor után elôfordult, klinikailag nyilvánvaló és
incidentális nagy csonttörések, illetve a csípôtáji fraktúrák
korrigált aránya Észak-Amerikában nagyobb (16%, 17%),
mint Észak-Európában (13%, 12%) vagy Dél-Európában
(10%, 10%). Az incidentális nagy törések – mint amilyen
például a csípôtörés – aránya az élet-
kor elôrehaladtával több mint ötszörösére
emelkedett: az 55–59 éves korcsoportban
regisztrált 6,6%-ról 85 éves kor felett 34%-
ra. Az összes incidentális fraktúra, illet-
ve a csípôtörések arányában mutatkozó
regionális és életkorbeli eltérések kevésbé
voltak kifejezettek: az elôbbiben a különb-
ség nem haladta meg a 16%-ot, míg az
utóbbiban a 28%-ot.
Következtetések
A szerzôk emlékeztetnek arra, hogy
eredményeiket csak kellô körültekintéssel
szabad értékelni, mivel vizsgálatuk nem
volt valódi populációs vizsgálat, és az
4
◊
Osteoporosis
Mozaik
|
Global Longitudinal Study of Osteoporosis in Women
|
Osteoporosis International
A 45 éves kor után
elôfordult, klinikai
lag nyilvánvaló
és incidentális nagy
csonttörések, illetve
a csípôtáji fraktú
rák korrigált aránya
Észak-Amerikában
nagyobb, mint
Észak- vagy Dél-
Európában.