Basic HTML Version
|
Kérgi léziók vizsgálata MRI-vel
feto-placentáris egység az IFN-termelés helye. A fenti ered-
mények alapján az IFNB-terápia relatíve biztonságosnak
tekinthetô terhesség alatt is. Ez segítheti a neurológust abban
a döntésben, hogy különösen nagy betegségaktivitás esetén,
szoros követés mellett az IFNB-kezelést csak a terhességi
teszt pozitivitása esetén függessze fel.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Amato MP, et al. Pregnancy and fetal outcomes after
interferon-‚ exposure in multiple sclerosis.
Neurology
2010;75:1794–1802.
Geurts JJG, Roosendaal SD, Calabrese M, Ciccarelli O, Agosta F,
Chard DT, Gass A, Huerga E, Moraal B, Pareto D, Rocca MA,
Wattjes MP, Yousry TA, Uitdehaag BMJ, Barkhof F
Konszenzusajánlás intrakortikális
léziók azonosítására double inver-
sion recovery (DIR) MRI-szekvencia
segítségével sclerosis multiplexben
Milyen biztonsággal azonosíthatók a kérgi léziók
MRI alkalmazásával?
A hisztopatológiai vizsgálatok eredményei alapján egyér-
telmû, hogy sclerosis multiplexben a kéreg demielinizációs
károsodása figyelhetô meg, mely felelôs lehet a kognitív
károsodás kialakulásáért. Megjelenítésük standard MRI-
technikával kifejezetten nehéz. Nemzetközi ajánlások szerint
double inversion recovery
(DIR) szekvenciával történhet, mely
a szürkeállományt jeleníti meg, és elnyomja a fehérállomány
és liquor jelét. Magas térerejû készülékkel, valamint T1-
súlyozott és FLAIR technikával végzett vizsgálattal kombi-
nálva csökkenteni lehet a liquor-áramlási mûtermékeket.
Jelen vizsgálat célja egységes DIR-szekvencián alapuló
osztályozó eljárás kidolgozása volt 6 európai MRI-centrum
bevonásával.
Betegek és módszerek
Hat európai SM-centrumból 12 neurora-
diológus vett részt a konszenzust alkotó
gyûlésen Amszterdamban. Elôtte az MRI-
laborok a saját DIR-protokolljuk alapján 1
egészséges és 3 SM-betegrôl készített felvé-
teleit eljuttatták a szervezôknek. Összességében 18 beteg és 6
kontroll adatait vizsgálták. A DIR-protokollok különbözôk
voltak, 1,5 T és 3 T térerejû készüléket is használtak.
A gyûlés elsô napján a résztvevôk megvitatták a kortikális
léziókra vonatkozó DIR definíciót, majd gyakorlást követôen
az elsô nap végére megállapodtak a módosításokról. Máso-
dik nap az új kritériumok alapján a radiológusok 5 csoportra
osztva azonosították a kortikális léziókat az összegyûjtött fel-
vételeken. Minden azonosított kortikális léziónál megvizs-
gálták, hogy mennyi értékelô csoport tudta azonosítani az
elváltozást.
Eredmények
A kérgi lézió két kötelezô kritériumát állapították meg: (1)
hiperintenz a DIR-szekvencián; (2) legalább 3 pixel kiterjedésû
(minimálisan 1 mm
2
). Ezenkívül további kiegészítô ajánláso-
kat tettek: (1) a mûtermékek az egészséges kontrollon észlel-
hetô eltérések tanulmányozásával elkerülhetôk; (2) számolás
közben a képi kontrasztot nem szabad változtatni; (3) kör
alakú hiperintenzitás érátmetszetnek felelhet meg, míg a sza-
bálytalan alak a demielinizációs eredetet támogatja; (4)
mûtermékek elkülönítésében T1 posztkontraszt és FLAIR
felvételek segítséget adhatnak.
Összesen 537 kortikális léziót azonosított az 5 radiológus-
csoport (1 betegben 4–142 közötti számban). Az új ajánlást
követve teljes egyetértéssel (5/5) csak a léziók 19,4%-át,
viszonylag nagy egyetértéssel (4/5) 39,5%-át, közepes egyet-
értéssel (3/5) a léziók 54%-át azonosították. Legjobban a
nagy szürke-/fehérállományi kevert, legkevésbé a cerebellá-
ris és az insulában elhelyezkedô kérgi léziók megítélésében
volt egyetértés.
Következtetések
Az intrakortikális léziók nehezen azonosíthatók a stan-
dard módon végzett MRI-technikákkal, ezen javított a DIR-
szekvencia. ADIR-technikában rejlô lehetôségeket felismer-
ve különbözô kutatócsoportok kezdtek foglalkozni alkal-
mazásával, és segítségével a kortikális léziók számát, volu-
menét, az ehhez kötôdô kognitív deficit vagy kérgi atrófia
mértékét határozták meg. Tekintettel arra, hogy a különbö-
zô csoportok, különbözô térerejû készülékkel, különbözô
protokollal végezték a meghatározásokat, az eredmények
nem vethetôk össze, közepes biztonsággal csak a léziók
54%-a azonosítható. Jogosan merült fel az igény, hogy euró-
pai centrumok közös összefogásával nemzetközi ajánlást
dolgozzanak ki az intrakortikális léziók azonosítására.
Tekintettel arra, hogy a liquor-áramlás és
kérgi inhomogenitás mûtermékeket
képez, a DIR-szekvencia önmagában tör-
ténô alkalmazása helyett T1 posztkont-
raszt és FLAIR felvétellel együtt történô
alkalmazását javasolják.
Post mortem
min-
tákból végzett MRI és szövettani ered-
ményt összevetô, megerôsítô vizsgálatok
jelenleg folyamatban vannak. Jelen ajánlás szerint a kortiká-
lis lézió DIR-szekvencián hiperintenz, mérete legalább 3
pixelnek (1 mm
2
) megfelelô.
Ameghatározás pontosságát a megnövelt térerejû vizsgá-
latok emelhetik. A kérgi lézió típusa, mérete, lokalizációja,
a készülék térereje mind befolyásolja az azonosítás sikerét.
A DIR-szekvencia jelenleg inkább csak kutatómunkában
elérhetô, betegellátásban nehézkesen alkalmazható. Azon-
| 2011/2 |
május
◊
7
Neurology
A kérgi léziók
MRI-vizsgálatára
DIR javasolt.