Basic HTML Version
ban a kérgi plakkok fontossága nem vitatható, és várhatóan
az SM diagnosztikai kritériumai között is szerephez jutnak
(lásd a következô referátumunkat).
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Geurts JJG, et al. Consensus recommendation for MS cortical
lesion scoring using double inversion recovery MRI.
Neurology
2011;76:418–424.
Filippi M, Rocca MA, Calabrese M, Sormani MP, Rinaldi F,
Perini P, Comi G, Gallo P
Intrakortikális léziók
Beilleszthetôk-e a kortikális léziók egy új MRI
kritériumrendszerbe?
Sclerosis multiplexben (SM) a térbeli disszemináció (DIT)
MRI-diagnosztikájában a 2005-ben módosított Barkhof–Tin-
toré kritériumokat használjuk. A
double inversion recovery
(DIR) szekvencia által jól megjeleníthetô kérgi lézióknak
eddig nem tulajdonítottak nagyobb jelentôséget, bár már kli-
nikailag izolált demielinizációs szindrómában (CIS) is ismert
elôfordulása, és a klinikailag definitív SM- (CDMS) konver-
zió prediktora lehet.
A tanulmány célja olyan új MRI-diagnosztikus kritérium-
rendszer létrehozása és validálása volt sclerosis multiplex-
ben, melyben nem kizárólagosan a fehérállományi, hanem a
kérgi léziók is szerephez jutnak.
Betegek és módszerek
A pádovai SM-centrum betegein végez-
ték a vizsgálatokat. Az elsô csoport adatait
használták az új diagnosztikus kritériu-
mok azonosításához, míg a második cso-
portét a validációhoz. Elsô lépésben 80
CIS-beteg koponya- és gerincvelô-MRI
vizsgálatait végezték el (DIR, T2, T1 kont-
raszt, átlag követési idô: 55,3 hónap). Regressziós analízis és
Cox proporcionális kockázatbecslô modell segítségével
keresték a független MRI-változókat, melyek a CDMS kiala-
kulását elôrejelzik. A legjobb kritériumokat, melyek MRI-vál-
tozóként a betegség idôbeli (DIT) és térbeli (DIS) disszeminá-
ciójára utalnak, kiválasztották, majd validálták további
másik 39 CIS-beteg (átlag követési idô: 28 hónap) adatait fel-
használva.
A vizsgálatba olyan CIS-betegeket választottak be, akik
koponya- és gerincvelô-MR-vizsgálaton estek át, valamint
liquorvétel történt. Az elsô két évben, 6 havonta történt
koponya- és gerincvelô-MR-vizsgálat, azt követôen évente.
A betegeket nem kezelték immunmoduláns gyógyszerrel.
A második klinikai attak megjelenését tekintették a klinikai
definitív SM kialakulásának. Az MRI-vizsgálatokat 1,5 T
térerejû scannerrel végezték. A leletezést két, a klinikai ada-
tokat nem ismerô neuroradiológus végezte. Definíció sze-
rint a kérgi góc kizárólagosan a kortexben helyezkedett el,
kevert fehér- és szürkeállományi léziót nem értékeltek.
A statisztikai analízis során többszörös logisztikus regresz-
sziót végeztek a független CDMS-konverzió prediktorok
kiválasztására.
Eredmények
A követési periódusban az elsô csoport 43,8%-ában, míg a
második csoport 38,4%-ában alakult ki második attak, és így
CDMS-konverzió. Többszörös logisztikus regressziós analí-
zis négy független CDMS prediktort azonosított térbeli disz-
szemináció vonatkozásban:
>
1 kortikális lézió (
p
<0,001),
>
1
infratentoriális lézió (
p
=0,003),
>
1 kontraszthalmozó lézió
(
p
=0,06),
>
1 spinális lézió (
p
=0,08). Mivel a kontraszthalmo-
zó és spinális lézió kombinálása szignifikáns rizikóemelke-
dést (
p
=0,004) jelentett CDMS kialakulására, ezért ezt össze-
vonták.
Ezek alapján a térbeli disszeminációra három új MRI-krité-
riumot állapítottak meg, melyet ezt követôen validáltak: (1)
egy a három imént felsorolt változóból, (2) legalább kettô a
változókból, (3) az összes változó jelenléte.
Az új második kritérium (legalább kettô a változókból)
volt a legérzékenyebb: a betegek 86%-át korrektül azonosí-
totta CDMS-ként a térbeli disszeminációra vonatkozóan.
A validált csoportban a pontosság 80%, a szenzitivitás 69%, a
specificitás 86% maradt. A CDMS-be történô predikcióját
tekintve érzékenyebb, pontosabb, specificikusabb volt, mint
a korábban használt MAGNIMS és McDo-
nald kritériumrendszer. Az új kérgi léziók
megjelenése idôbeli disszemináció (DIT)
kritériumként megegyezett specificitásban,
de kevésbé volt szenzitív, mint a korábbi
kritériumok.
Következtetések
SM-betegek korai kezelése során fontos,
hogy melyik CIS-betegnél várható a CDMS
kialakulása. Különbözô kritériumrendszerek, különbözô
léziók kombinációival próbálják megbecsülni a második
klinikai attak megjelenését. Tudjuk, hogy SM-ben már a
kifejezetten korai idôszakban is jelen vannak kérgi léziók,
melyek nem láthatók a rutin MRI-vizsgálatokon. DIR MRI-
szekvencia nagymértékben megnöveli ezek megjelenítését,
egy korábbi vizsgálatban CIS-betegek 36%-ában jelen vol-
tak. Jelen vizsgálatban CIS-betegek esetében kérgi lézió
jelenléte a kiindulási MRI-vizsgálatban nagy pontossággal
jelezte, melyik betegnél alakult ki CDMS, míg a követés
során megjelenô kérgi lézió már nem növelte a pontosságot.
Ezért új térbeli disszemináció kritériumot javasolnak,
melyben a kérgi lézió is szerepel: 1 kérgi, 1 infratentoriá-
lis, 1 spinális vagy halmozó lézió, melybôl legalább kettô
jelen van, kifejezetten magas szenzitivitással mutatja CDMS
8
◊
Sclerosis multiplex M
OZAIK
|
Kérgi léziók szerepe az MRI-diagnosztikában
|
Neurology
A kérgi léziók
egy új térbeli dissze-
minációs kritériumot
definiálnak.