Basic HTML Version
|
Az MRI szerepe SM-betegek kognitív állapotfelmérésében
kialakulását. A halmozó léziók jelen tanulmányban sem
jelentek meg önmagában szignifikáns prediktor faktor-
ként, ezért a spinális vagy halmozó lézió egymással helyet-
tesíthetô. Periventrikuláris lézió nem szerepel a végsô
modellben.
Az újonnan megjelenô kérgi léziónak nincs elôrejelzô sze-
repe, ezért az idôbeli disszeminációs kritériumba nem került
bele; ennek magyarázata az lehet, hogy ritkábban alakul ki,
mint a fehérállományi lézió.
Összességében a szerzôk új kritériumként az itt javasolt
térbeli és a MAGNIMS idôbeli kritériumrendszerének* kom-
binálását tartják a legjobb elôrejelzônek a CDMS-konverzió-
ra: használata során 81%-os pontosság érhetô el, mely a jelen-
legi kritériumoknál nagyobb szenzitivitást (60%) és specifici-
tást (98%) jelent.
Jelen vizsgálat eredményét több tényezô limitálja, az elsô
kontroll MRI 6 hónap múlva készült, és a szubspinálisan
elhelyezkedô kortikális léziók jelentôs részét a DIR sem
vizualizálta. A DIR-szekvenciát nem standardizálták az
egyes laborokban, és rutin képalkotóként nehézkes. A bete-
geket harmadik szintû SM-centrumokból válogatták be, ahol
magasabb esélyük volt CDMS kialakulására.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Filippi M, et al. Intracortical lesions. Relevance for new MRI
diagnostic criteria for multiple sclerosis.
Neurology
2010;75:1988–1994.
Filippi M, Rocca MA, Benedict RHB, DeLuca J, Geurts JJG,
Rombouts SARB, Ron M, Comi G
Az MRI-vizsgálatok szerepe
SM-betegek kognitív hanyatlásának
felmérésében
Alkalmasak-e az új MRI-technikák a kognitív
funkciók monitorozására és elôrejelzésére?
Az SM-betegek 40–70%-ában fordul elô szellemi hanyatlás,
mely a betegség korai fázisától progresszíven észlelhetô.
A szellemi hanyatlás kialakulásáért felelôs mechanizmusok
meghatározása, a progresszió monitorozására alkalmas mar-
kerek azonosítása befolyásolhatja a gyógyszeres és rehabili-
tációs eljárásokat. Mivel az MRI a leginkább bevált diagnosz-
tikai eljárás az SM patobiológiájának
in vivo
vizsgálatában és
a betegség progressziójának követésében, a kogníció monito-
rozására is alkalmas lehet.
Klinikai háttér
Az SM-mel kapcsolatos károsodásokra különösen érzéke-
nyek a gondolkodás és az információfeldolgozás sebességé-
re vonatkozó tesztek, és az epizodikus memóriát elemzô
feladatok. Két tesztcsoport tûnik a legmegbízhatóbbnak: a
Rao Brief Repetable Neurophysiological Battery (BRNB), és
a Minimal Assessment of Cognitive Function in Multiple
Sclerosis (MACFIMS). Bár több közös elemük is van, a
BRNB kevésbé idôigényes, és a legtöbb európai nyelvre
validálták, míg a MACFIMS vizsgálja a térbeli tájékozódási
képességet, és összetettebb exekutív funkciókat is.
MRI a strukturális károsodás megítélésében
Az eredeti vizsgálatok csak csekély összefüggést találtak a
T2 léziók össztérfogata, a fehérállományon belüli lokalizá-
ciója, valamint a neuropszichológiai tesztek eredménye
között. Az axonsûrûség változását jelzô T1 hipointenz léziók
elemzésével sem tudtak lényegesebb összefüggést kimutat-
ni. Keresztmetszeti és követéses vizsgálatok azonban igazol-
ták, hogy az agytérfogat korrelál a kognitív teljesítménnyel.
Szürkeállományi atrófia a betegség korai fázisában is megje-
lenhet, de kiterjedtté csak a krónikus szakaszban válik. Nem
ismert, hogy mi okozza a fehérállomány károsodásához
képest aránytalanul nagyobb szürkeállományi deficitet, és
ezek hogyan függenek össze.
Új képalkotó technikák, mint a double inversion recovery
(DIR), és phase-sensitive inversion recovery, nagy elôrelé-
pést jelentenek a kérgi léziók vizualizálásában, melyek az
atrófia kialakulásában vagy a szellemi hanyatlásban szere-
pet játszhatnak. A kérgi léziók és a kérgi atrófia egymástól
függetlenül is prediktívek kognitív károsodásra. A korai
fázisban kezdôdô, regionális szürkeállományi lézió vagy
atrófia megbízhatóan köthetô bizonyos kognitív károsodá-
sokhoz. A hippocampus-atrófiát memóriazavarral (emlék-
beírás, elôhívás), míg az újonnan kifejlôdô hippocampus-
léziót a vizuális téri memória károsodásával hozták össze-
függésbe.
Kvantitatív MRI-technikák az épnek tûnô fehér- és
szürkeállomány diffúz károsodásának kimutatásában
SM-betegek szellemi hanyatlásának meghatározásában a
demielinizációs gócok mellett az épnek tûnô fehér- és szür-
keállomány károsodása is fontos. Kvantitatív MRI-techni-
kákkal e fehérállományi eltérések kimutatása könnyebb.
Amagnetization transfer (MT) MRI, a diffúziós tenzor (DT)
MRI és a proton-MR-spektroszkópia (H-MRS) a nagyobb
térerejû készülékekkel egyre könnyebben azonosítja ezeket
az eltéréseket.
MT MRI adatok.
A kötött és szabad protonok közötti mág-
nesesség cseréjén alapuló, és a mielin épségétôl függô MT-
arány (MTR) változása jobban korrelál a kognitív teljesítmény-
nyel, mint a léziók vagy az atrófia metrikus meghatározása. Ez
a korreláció regionális vagy a teljes agyi, épnek tûnô fehérállo-
mány, és a kéreg esetében is kimutatható. Egyes kortikális terü-
| 2011/2 |
május
◊
9
Neurology
*AMAGNIMS idôbeli disszeminációs kritérium legalább egy halmozó és nem
halmozó lézió jelenléte, bármely idôpontban, vagy egy új T2 és/vagy halmo-
zó lézió megjelenése egy korábbi felvételhez képest, függetlenül a referencia
MRI óta eltelt idôtôl
(lásd Mozaik 2010. május).