A 20. század eleje a fizika relativisztikus forradalmának ideje volt, ma, a 21. század elején a biológiai relativitás kialakulásának lehetünk tanúi. Az új biológia elméletalkotói között alapvető szerepet játszik egy élettanász-kardiológus.

Az Európai Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) pozitív véleményt adott ki a cariprazine-ra vonatkozóan szkizofrénia indikációban.

Egy új, személyre szabott mobiltelefonos alkalmazás előre jelzi a koraszülés veszélyét. Az újítás különösen a nehezen elérhető populációkban élő várandósok számára jelenthet nagy segítséget.

A keresőképtelenség időtartamát nem csak a primer diagnózis határozza meg. A testi tünetekhez társuló pszichikai társbetegségek lassíthatják a gyógyulást.  

A szívfrekvencia nyomonkövetésére kifejlesztett, a kereskedelmi forgalomban lévő applikációk pontossága még azonos technika alkalmazása esetén is igen széles határok között változhat.

A Framingham Heart tanulmány két újabb elemzése kérdőjelezte meg az édes italok biztonságosságát. Főleg a mesterséges édesítőszerrel készült üdítők okozhatnak egészségügyi problémákat.

Az egereknek kis dózisban adott doxiciklin csökkentette az alfa-szinukleinek toxicitását, így lassította a Parkinson-kór progresszióját.

A szívelégtelenség egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent világ­szerte, ezért a pontos diagnózis és az időben elkezdett kezelés alapvető. A biomarkerek – nevezetesen az agyi nátriuretikus peptid (BNP) és annak N-terminális prohormonja (NT-proBNP), valamint a troponin – fontos sze­repet játszanak nemcsak a szívelégtelenség diagnózisának felállításában, hanem a betegek prognózisának megítélésében is.

A mellékvese-elégtelenség kezelésére a megfelelő hatóanyag régóta rendel­kezésünkre áll, de ma is kutatások tárgya, hogy milyen készítménnyel, milyen adagolási sémákkal lehet a legbiztosabban elkerülni a kritikus kortizolhiányt (mellékvesekrízist). A hagyományos lehetőségek mellett a legújabb próbál­kozásokat is ismertetik a würzburgi endokrinológus szerzők.

A nők és a férfiak különböznek egymástól biológiai értelemben, a társadal­mi szerepeikben és szociokulturális viselkedésükben is vannak eltérések. Miként hozható mindez kapcsolatba a fertőző betegségekkel? A nemi hova­tartozás befolyásolja a fertőzésre való hajlamot, az immunválaszt és a fertőző betegségek lefolyását is. Ez az áttekintés elsősorban a vírusfertőzések során megmutatkozó nemek közti különbségeket mutatja be, valamint részletezi azok klinikai konzekvenciáit.

Egy 37 éves férfi azzal a panasszal kereste fel orvosát, hogy alkarján és lábszárain 3 nappal korábban viszkető, eritémás bőr­elváltozás jelent meg. A kivörösödött bőr­területek egyenetlenné váltak, hólyagok és duzzanat alakultak ki. Az első kiütéseket a beteg akkor észlelte az alkarján, amikor éj­szakai horgászatot követően visszasétált az autójához. Másnap hasonló kiütést vett észre a lábszárain is. Közérzete egyébként jó volt.

A hasmenés jelentős közegészségügyi problémát jelent nemcsak a fejlődő, hanem az iparilag fejlett országokban is. A hasmenés szokványos kezelése mellett adjuváns terápiaként alkalmazott probiotikumok megrövidítik a betegség és a kórházi tartózkodás időtartamát, továbbá csökkentik a székürítések számát.

BEVEZETÉS A B-sejt-receptorhoz kapcsolt intracelluláris jelátvitel enzime, a Bruton tirozin-kináz (BTK), meghatározó terápiás célponttá vált a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésében. Az irreverzibilis BTK-inhibitor ibrutinib monoterápiában vagy rituximabbal kombinációban alkalmazva hatékonynak bizonyult relabált és magas rizikójú (17p del) CLL-es betegeknél amellett, hogy kedvező mellékhatásprofilja miatt jól tolerálható. 2014. februárban az FDA engedélyezte a használatát relabált/refrakter CLL-es betegeknél, valamint 17p delécióval rendelkező, magas rizikójú betegek elsővonalbeli kezeléseként is.

Bevezetés A köszvényes arthritis kezelése érdekében alapvető fontosságú a húgysavkristályok kimutatása, aminek standard módszere az ízületi folyadékból nyert minta mikroszkópos vizsgálata, mindazonáltal az arthrocentesisnek számos hátránya van (invazivitás, gyenge szenzitivitás), ezért fontos új, hatékonyabb diagnosztikai modalitások azonosítása. Az egyetlen sugárnyalábot alkalmazó CT-vel szemben a két eltérő energiájú sugárnyalábot használó CT (dual-energy CT, DECT) előnye, hogy képes különbséget tenni az ízület környéki lágyszövetekben lerakódott kalcium- és húgysavkristályok között, azonban eddig még nem elemezték a módszer hasznát a bizonyítékokon alapuló radiológia (EBR ) felsőbb szintjein köszvényes betegek esetében. Ezért Finkenstaedt és munkatársai azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a DECT alkalmazásának diagnosztikai és terápiás következményeit az EBR felsőbb szintjeire jellemző minőségben olyan köszvénygyanús betegeknél, akik esetében sikertelen arthrocentesist hajtottak végre, attól függetlenül, hogy szerepel-e a betegek kórtörténetében köszvény vagy sem.

A sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő betegek kétharmada él fájdalommal, melyet közel egyharmaduk a betegség legsúlyosabb tüneteként említ.