Élő szervezetek vizsgálata kellett a progranulin és a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal együttes működésének feltáráshoz.

A hosszabb élettartam egyelőre nem jár együtt az egészségben eltöltött évek növekedésével.

A krónikus vesebetegség világszerte növekvő népegészségügyi prob­léma, amely a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás meghatározó kórokai közé tartozik. Az elmúlt években a nefrológia az egyik legdina­mikusabban fejlődő belgyógyászati szakterületté vált. A közlemény célja a nefrológia legfontosabb aktuális eredményeinek áttekintése, különös tekintettel a gyakorló szakorvosok és háziorvosok számára releváns klinikai következményekre.

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott kezelési módja a gluténmentes diéta. A gluténmentes diéta megszorító jellege, szociális terhe, magas ára miatt azonban a betegek részéről sürgető igény van a diétát helyettesítő gyógyszeres terápiára, illetve hogy lehetővé váljon számukra kis mennyisé­gű glutén fogyasztása anélkül, hogy károsodástól kelljen tartaniuk. Fontos szempont az is, hogy a betegek egy részénél még szigorú diéta mellett sem következik be a nyálkahártya teljes gyógyulása, ami a panaszok fenn­maradásához, szövődmények kialakulásához vezethet. Mindezek az okok vezettek az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztéséhez, amit a coeliakia patomechanizmusának egyre részletesebb megismerése tesz lehetővé.

A temporomandibuláris fájdalom és diszfunkció elsősorban a rágóizmokat és az állkapocsízületeket érintő multietiológiájú kórkép, melynek vezető tünete az arcfájdalom (lokális myalgia, myofasciális fájdalom, arthralgia, vagy ezek kombinációja), az állkapocs mozgástartományának megváltozá­sa és az ízületi hangjelenségek. A kórkép kezelésének alapelvei jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedek során. Összefoglalónkban a korszerű, betegközpontú, multidiszciplináris megközelítés szerinti terápiás lehető­ségeket mutatjuk be.

A rosacea krónikus, relapszusokkal járó gyulladásos bőrbetegség, amely világszerte a felnőtt népesség mintegy 5,46%-át érinti. Bár a szisztémás te­rápiás módozatok fontos szerepet játszanak a súlyos esetekben, az enyhe és közepesen súlyos kórformák ellátásának alappillérei a lokálisan alkalmazott (topikális) készítmények. Jelen szisztematikus áttekintés 21 randomizált, kontrollált vizsgálat kvantitatív elemzése során hat hatóanyag (ivermektin, minociklin, azelainsav, metronidazol, brimonidin és oximetazolin) haté­konyságát értékelte. A bevont vizsgálatok alapján az ivermektin hatéko­nyabbnak bizonyult az azelainsavnál és a metronidazolnál, a minociklin pedig szintén eredményesen csökkentette a rosacea tüneteit. A brimonidin és az oximetazolin a perzisztens faciális erythema mérséklésében mutatott szignifikáns hatást. Az eredmények értelmezése során ugyanakkor figye­lembe kell venni a vizsgálatok heterogenitását és a közvetlen hatóanyag-összehasonlítások korlátozott számát.

Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

In vitro mechanisztikus adatok alapján a nikotintartalmú e-cigaretta aeroszolok lényegesen kisebb citotoxikus és oxidatív stresszt kiváltó hatással bírnak bronchialis hámsejteken, mint a hagyományos cigarettafüst, derül ki egy frissen publikált kutatásból, amely négy forgalomban lévő e-cigaretta folyadék és a referencia-cigaretta (1R6F) részletes toxikológiai összehasonlító elemzését mutatja be. A tesztelt e-folyadékok nyomelem-, mikroműanyag és egyéb szennyezőanyag-koncentrációja pedig a WHO által meghatározott ivóvízhatárértékek alatt voltak. A jelentősen kedvezőbb toxikológiai profil elsősorban az égés során keletkező komponensek hiányára vezethető vissza.

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetők, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.