Új, fontos receptor Alzheimer-kórban
Az ADGRG1 receptor jelenléte képessé teszi a gliasejteket az amiloid-béta plakkok lebontására.
- HSV-1 fertőzés és Alzheimer-kór
- A vér-agy gát védelme az Alzheimer-kór terápiájában
- A kognitív károsodás visszafordítása
- Új molekuláris mechanizmus az Alzheimer-kór patológiájában
- Új gyógyszercélpont a demencia prevenciójában
- Glükózszint-csökkentő gyógyszerek és demencia
- Bél mikrobiom és neurodegeneratív betegségek
- Lipidszintek és demencia
- Hogyan tartják egymással a kapcsolatot a neuronok?
- Az Alzheimer-kór kockázatának predikciója
- Xenonterápia Alzheimer-kór kezelésében
- Felülvizsgálják a Leqembi új biztonsági adatait
- Új megközelítés az Alzheimer-kór prevenciójában és kezelésében
A Neuron folyóiratban július 25-én jelent meg a University of California, San Francisco kutatóinak tanulmánya, amelyben az Alzheimer-kór során bekövetkező fehérjecsomók kialakulásának módját sikerült pontosabban feltárni. A betegség progressziója során az amiloid-béta fehérjék olyan plakkokat képeznek, amelyek károsítják az agyat, mégis, egyes embereknél a mikroglia immunsejtek képesek lebontani ezeket a fehérjéket, mielőtt azok valóban kárt okozhatnának. Ez egyrészt kevesebb és kisebb plakkot eredményez, valamint sokkal enyhébb tüneteket - ha a tünetek megjelennek egyáltalán.
A mostani vizsgálat során a kutatók egy olyan molekuláris receptort azonosítottak, amely lehetővé teszi a mikroglia számára, hogy felfalja és megeméssze az amiloid-béta plakkokat.
Ez az ADGRG1 receptor, amely nélkül a mikroglia alig képes “megcsócsálni” a toxikus hatású fehérjéket. Egy Alzheimer-kóros egér modellszervezetet felhasználva a kutatók azt figyelték meg, hogy az ADGRG1 elvesztése hogyan vezetett az amiloid plakkok gyors felhalmozódásához, majd azt követően az idegsejtek elhalásához, következésképpen pedig tanulási és memóriaproblémákhoz.
“Úgy gondoljuk, hogy ez a receptor segít a mikrogliának abban, hogy hosszú évekig egészségesen, “tisztán” tartsa az agyat” – nyilatkozta Xianhua Piao, a cikk első szerzője.
A vizsgálathoz az ötletet az szolgáltatta, hogy amikor a kutatók újból elemeztek egy korábbi, az emberi agy génexpressziós mintázatairól készült tanulmányt, arra lettek figyelmesek, hogy az enyhe Alzheimer-kórban elhunyt betegek mikrogliája bőségesen tartalmazott ADGRG1 receptorokat. Ezekben a betegekben az is közös volt, hogy csak enyhe kognitív károsodást mutattak – ami arra utal, hogy a mikroglia sejtek jól táplálkoztak és kordában tartották a betegséget. Azonban a súlyos Alzheimer-kórban elhunytak mikrogliái nagyon kevés ADGRG1 receptort expresszáltak, és a plakkok elszaporodtak.
Az ADGRG1 a G-proteinekhez kapcsolt több száz receptor közül az egyik olyan, amely rendszeresen célpontja a gyógyszerfejlesztési próbálkozásoknak. Ez jó előjel arra, hogy a felfedezést viszonylag gyorsan sikerül majd átültetni új, klinikai vizsgálatokban is értékelhető terápiás módszerekbe.
“Néhány embernek szerencséje van, hogy jól működő mikrogliái vannak” – összegzett Piao. “De ez a felfedezés lehetőséget teremt olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek minden beteg esetében képessé teszik a mikrogliát arra, hogy hatékonyan lépjen fel az amiloid-béta plakkok ellen.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Beika Zhu et al, G-protein-coupled receptor ADGRG1 drives a protective microglial state in Alzheimer's disease through MYC activation, Neuron (2025). DOI: 10.1016/j.neuron.2025.06.020