A kognitív károsodás visszafordítása

Az Aging Cell folyóiratban február 12-én jelent meg két brazil egyetem, a Federal University of Rio de Janeiro (UFRJ) és a University of São Paulo (USP) kutatóinak cikke, amelyben arról a felfedezésről számoltak be, hogy a Hevin nevű molekula állati modellszervezetekben képes volt visszafordítani a kognitív károsodást. Az egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy ez az asztrociták által termelt glikoprotein képes növelni a neuronok közötti szinapszisok számát idős rágcsálókban és Alzheimer-kóros állatmodellekben.

“A Hevin egy jól ismert molekula, amely részt vesz az idegi plaszticitásban. Természetes módon a központi idegrendszerben található, a neuronok működését támogató asztrociták választják ki. Azt találtuk, hogy a Hevin túltermelődése képes visszafordítani az idős állatok kognitív deficitjét azáltal, hogy javítja a szinapszisok minőségét ezekben a rágcsálókban” - nyilatkozta Flávia Alcantara Gomes, a cikk társszerzője. “Fontos megjegyezni, hogy még hosszú út áll előttünk, amíg a kognitív károsodás visszafordítására képes molekulából gyógyszer lesz. Ez még csak egy egereken végzett alaptudományos vizsgálat. Egy másik szempont, amit figyelembe kell venni, hogy biztosítani kell, hogy ez a vegyület át tudjon jutni a vér-agy gáton, ami olyan molekulák tervezésére irányuló erőfeszítéseket igényel, amelyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal és ugyanilyen terápiás potenciállal. Biztos, hogy a jövőben lehetséges lesz olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek ugyanolyan hatással rendelkeznek, mint a Hevin. Egyelőre azonban munkánk haszna az Alzheimer-kór, valamint az öregedési folyamat sejtes és molekuláris mechanizmusainak mélyebb feltárása” - fejtette ki Gomes.

“Munkánk legfőbb eredménye, hogy sikerült megértenünk az asztrociták szerepét ebben a folyamatban, amelyekről kimutattuk, hogy az Alzheimer-kór és a kognitív károsodás új kezelési stratégiáinak célpontjai lehetnek.”

A kutatók azt is megállapították, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyában a Hevin szintje csökken az azonos korú egészséges személyekéhez képest. Ezen információk birtokában és egy rekombináns vírusvektor segítségével a Hevint túlexpresszálták idős állatok asztrocitáiban és az Alzheimer-kór transzgenikus állatmodelljeiben. Emellett ezen állatok agysejtjei által termelt fehérjék (agyi proteom) halmazát is elemezték. A Hevin-túltermeléssel rendelkező, illetve nem rendelkező állatok összehasonlításakor a kutatók 89 fehérje eltérő kifejeződését találták.

“A szinapszis alapvető funkciója, hogy kémiai jelet juttasson el az egyik neuronból a másikba, a fehérjéktől függ. A proteomikai elemzés kimutatta, hogy a Hevin termelődésének fokozása az asztrocitákban szabályozza a szinapszisban részt vevő fehérjék különböző csoportjait. A szinapszisok növekedését, vagyis a neuronok közötti szorosabb kapcsolatot, és az ennek következtében kialakuló jobb kognitív teljesítményt figyeltük meg a kezelés hatására” - összegzett Danilo Bilches Medinas, a cikk társszerzője.

Amellett, hogy a Hevin terápiát követően viselkedési tesztek segítségével kimutatták a rágcsálók kognitív deficitjének visszafordítására irányuló potenciált, a kutatók azt is megfigyelték, hogy a molekula asztrocitákban történő túlexpressziója nem befolyásolta a béta-amiloid plakkok lerakódását a hippokampuszban - ez az Alzheimer-kór egyik legfőbb jellemzője, amely a betegséggel kapcsolatos vizsgálatok középpontjában áll, és több gyógyszerfejlesztés célpontja.

“Meglepetésünkre, bár a kognitív deficitet sikerült visszafordítani az Alzheimer-kóros állati modellszervezetekben, a plakkok számában nem történt változás. Ez rávilágít a betegség összetettségére, legalább abból a szempontból, hogy multifaktoriális mechanizmusa van. Ezt bizonyítják azok az idős emberek, akiknél plakkok képződnek, de a betegség tünetei nem jelentkeznek. Bár a kutatók között még mindig nincs konszenzus, én azzal a hipotézissel dolgozom, hogy nem a béta-amiloid plakkok képződése az Alzheimer-kór oka. A tanulmány eredményei pedig azzal, hogy bizonyítják egy olyan molekula koncepcióját, amely a béta-amiloid plakkok befolyásolása nélkül képes visszafordítani a kognitív hanyatlást, alátámasztják azt a hipotézist, hogy ezek, bár részt vesznek a kóros mechanizmusokban, nem elegendőek az Alzheimer-kór okozásához” - összegzett Felipe Cabral-Miranda, a cikk első szerzője.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Molecule reverses cognitive deficits associated with aging and dementia in animal tests

Astrocytic Hevin/SPARCL-1 Regulates Cognitive Decline in Pathological and Normal Brain Aging

Irodalmi hivatkozás:

Felipe Cabral‐Miranda et al, Astrocytic Hevin/SPARCL‐1 Regulates Cognitive Decline in Pathological and Normal Brain Aging, Aging Cell (2025). DOI: 10.1111/acel.14493