hirdetés

A csípő-keresztcsonti (sacroiliacalis, SI) ízület működészavara a deréktáji fájdalom egyik lehetséges oka. Az ilyen típusú fájdalom a fartájékon jelent­kezik, egyik vagy mindkét oldalon, de sohasem a középvonalban; eseten­ként a hátizmok felé vagy lefelé a comb hátsó felszíne felé, illetve a csípő vagy lágyék mentén sugárzik.

A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül például a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.

A gyermekvárás időszaka a nő életének gyönyörű periódusa, melyet azon­ban különböző szövődmények árnyékolhatnak be. Ezek egyike a terhességi cukorbetegség (orvosi nevén gesztációs diabétesz mellitusz, GDM), mely legtöbb vonásában megegyezik a nem várandósok cukorbetegségével, azonban ez esetben a kóros anyagcsere-állapot röviddel a szülés után több­nyire rendeződik.

Az agyban több milliárd neuron (idegsejt) található, amelyek elektromos impulzusokat hoznak létre és fogadnak. Az elektromos impulzusok lehetővé teszik az idegsejtek számára, hogy kommunikáljanak egymással. A roham során az agyban rendellenes és túlzott elektromos aktivitás zajlik. Ez né­hány másodperctől percekig tartó változásokat okozhat a tudatosságban, a viselkedésben, és rendellenes mozgásokat idézhet elő.

A neuropátiás fájdalom (más szóval neuralgia) idegi eredetű fájdalmat je­lent, melynek hátterében az idegi ingerületvezetés zavara áll. Ezt különböző okok idézhetik elő, pl. sérülés, égés, összenyomás. Ellene a hagyományosan használt fájdalomcsillapítók rendszerint hatástalanok vagy korlátozott ha­tásúak, ezért a neuropátiás fájdalom csökkentésében egyéb szerek, illetve alternatív módszerek kapnak helyet.

Artritisznek nevezzük egy vagy több ízület gyulladását. Az ízületi gyulladás tipikus tünete az ízületi fájdalom és ízületi merevség, amely rendszerint az életkor előrehaladtával rosszabbodik. A kezelés az ízületi gyulladás típusá­tól függ, de a terápiás cél általánosságban a páciens tüneteinek enyhítése és életminőségének javítása.

Gasztroparézisnek nevezzük azt az állapotot, amikor az elfogyasztott étel vagy ital a szokásosnál lassabban ürül a gyomorból, illetve hosszabb időt vesz igénybe a táplálék lebontása (emésztése).

A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egyik formája, mely sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőrrákok egyéb formái, pél­dául a melanóma, noha talán először ez utóbbi jut eszünkbe a „bőrrák” kifejezést hallva. Betegtájékoztatónkból megtudhatja, melyek a bazálsejtes karcinóma legfőbb jellemzői, okai, mi a kivizsgálás menete és a kezelés le­hetőségei és nem utolsósorban azt is, mit tehet kialakulásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha bazálsejtes karcinóma miatt kezelésen esett át.

Amikor szívpanaszokkal orvoshoz fordul, orvosa – a fizikális vizsgálaton, a laboratóriumi teszteken és az elektrokardiológiai (EKG) vizsgálaton túl – nagy valószínűséggel valamilyen képalkotó vizsgálatot is kér a tünetek hátterének felderítésére. Erre ma már számos modern technológia áll ren­delkezésre, melyek segítségével a korábbinál gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban korrekt diagnózishoz lehet jutni.

A cukorbetegséget (diabéteszt) a cukoranyagcsere zavaraként tartják szá­mon, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy a betegség tartós fenn­állásakor és/vagy a vércukorszint nem megfelelő kontrollja kapcsán akár súlyos következményekkel járó érrendszeri szövődmények is fenyegetik az érintetteket, melyek csaknem a teljes érrendszert károsíthatják, a nagyobb és kisebb ereket egyaránt. Az anyagcserezavar keringésre gyakorolt potenciális hatásait végzetes hiba lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen jelentős részben hozzájárulhatnak kórházi felvétel szükségességéhez, társbetegségek és/ vagy maradandó funkciózavarok kialakulásához, sőt akár a halálozáshoz is.

Az alsó végtagi érszűkület – vagy orvosi nevén perifériás artériabetegség – gyakori kórállapot, melynek következtében a végtagokat ellátó perifériás ereken keresztül csökken a verőeres áramlás, így a keringési zavar követ­keztében a végtagok funkciója károsodik. Az állapotra leggyakrabban járás közben fellépő lábfájdalom (klaudikáció) hívhatja fel a figyelmet, de más tünetei is lehetnek.

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

A gének az öröklődésben alapvető szerepet játszó struktúrák, melyek az élő szervezetek örökítőanyagából, azaz DNS-ből (dezoxiribonukleinsavból) épülnek fel. A gének szabályozzák a szervezetet felépítő fehérjék képző­dését, egyszersmind felelősek azért, hogy a szülők genetikai állománya átörökítődjön utódaikba. Ezek a gének szabályozzák az egyének összes tulajdonságát, a hajszíntől a testmagasságon át a külső és belső egyedi jellegzetességekig.

A krónikus mieloid leukémia (CML) a vért és a csontvelőt is érintő malignus he­matológiai betegség. A kórkép lényege, hogy a csontvelő túlzott mennyiség­ben termel fehérvérsejteket, úgynevezett granulocitákat. Ezek a – blasztoknak is nevezett – sejtek a csontvelőt fokozatosan elfoglalva akadályozzák a vér­sejtek képződését. Ezen túlmenően a blasztok a csontvelőből a keringésbe kerülnek és azzal a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline