hirdetés

Az utóbbi években számos tanulmány jelent meg a több adatbázis össze­vonásával létrehozott SWEDEHEART regiszter adatainak értékelése alap­ján. Legutóbb az akut szívizominfarktust követően ticagrelorral, illetve clopidogrellel kiegészített trombocitagátlás eredményeiről publikáltak tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai, a következőkben ezt foglaljuk össze.

A dabigatrannal antikoagulált betegek bevonásával végzett multicentrikus tanulmány első 90 – jelentős vérzés vagy invazív beavatkozás szükségessé­ge miatt a hemosztázis helyreállítását igénylő – betegének adatai alapján idarucizumab adásával a dabigatran alvadásgátló hatása gyorsan, bizton­ságosan és teljes mértékben felfüggeszthető.

A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy az EPIC – Norfolk prog­ram résztvevői több esztendei csokoládéfogyasztásuktól függően milyen gyakran szorultak kardiológiai kezelésre, ellátásra. Úgy tűnik, a csokoládé rendszeresebb/bőségesebb fogyasztása csökkentheti a jövőbeli kardio­vaszkuláris események veszélyét.

A XANTUS az első nagy, nemzetközi, a mindennapi klinikai gyakorlat keretei között végzett és prospektív klinikai vizsgálat, amelyben a rivaroxaban al­kalmazását nem szívbillentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betege­ken vizsgálták. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a rivaroxabankezelés ebben a betegcsoportban biztonságos és hatásos – mind a major vérzéses szövődmények, mind pedig a stroke előfordulása ritka.

A rosuvastatin átlagosan 1,9 éves megfigyelési idő alatt érdemben nem befolyásolta a törési kockázatot, és ebben a vizsgálatban a C-reaktív protein magasabb szintje nem járt együtt a törések fokozott kockázatával. Úgy tűnik, a kardiovaszkuláris megelőzésben bizonyítottan hatásos dózistar­tományban és rövid távon a sztatinterápia nem alkalmas a csonttörések megelőzésére.

Egy tabletta kihagyása vagy a tévedésből megismételt gyógyszerbevétel tromboembóliás, illetve vérzéses szövődmény formájában veszélyt jelent­het az alvadásgátlót szedő betegekre. Naponta kétszeri, vagy egyszeri ada­golás mellett kisebb ez a veszély?

A REACH Regiszter 44 országban követi azokat a betegeket, akik az aterotrombózis következtében kardiotrombózis, cerebrális trombózis vagy a perifériás érterület be­szűkülése miatt ápolásra, kezelésre szorulnak. Kiderült, hogy tünetekkel járó perifériás érszűkület esetén a betegek gyakran nem szednek sztatint, bár az közel 20%-kal csökkenti az alsó végtagi kórfolyamat kockázatát. Az orvosok szakképzettsége je­lentősen befolyásolta az érszűkületes betegek sztatinszedését.

A TASTE tanulmány adatai egyértelműen igazolták, hogy a trombusaspiráció ru­tinszerű alkalmazása ténylegesen nem csökkenti a STEMI miatt kórházba kerülő betegek halálozását és nem javítja az egyéb klinikai paramétereket sem egyéves megfigyelési idő alatt.

kockázatát 15 hónapos időkeretben. Az új alcsoportelemzés azt vizsgálta, van-e különbség a két rokon készítmény hatásában és biztonságosságában a PCI időpontjától függően. A prasugrel a PCI idejétől függetlenül előnyösebbnek bizonyult, kiváltképp a nem beavatkozással összefüggő események megelőzésében.

A II. fázisú TIPTOP vizsgálat azt mutatta, hogy akut ST-elevációs infarktus és következményes bal kamrai funkciózavar miatt szakintézetbe fölvett betegek esetében a doxycyclin antibiotikum szignifikánsan gátolja a bal kamra kedvezőtlen átépülési folyamatait, és csökkenti a szívizomelhalás mértékét. A munkacsoport hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az adatokat szélesebb körű, nagyobb beteglétszámra vonatkozó tanulmányok is megerősítsék.

A REVERSE vizsgálat megerősítette azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a reszinkronizációs technika enyhe-mérsékelt szívelégtelenségben kifejezetten javítja a klinikai állapotot. Ezek az 5 esztendőre kiterjedő adatok azt is bizonyítják, hogy a kedvező hatás tartósnak minősíthető.

Két munkacsoport különböző módszerekkel értékelte az AFFIRM tanulmány ered­ményeit, és a digoxin hatása szempontjából ellentétes eredményekre jutottak. Továbbra sem tudjuk biztosan, hogy a digoxinnal kezelt, pitvarfibrillációban szen­vedő betegek nagyobb halálozása toxikus gyógyszerhatás következménye-e, a két elemzés részletes összehasonlítása mégsem nélkülözi a tanulságokat.

Az utóbbi években a hipertónia kezelésével kapcsolatban sokszor olvashattuk, hogy a béta-blokkolók kevésbé alkalmasak a betegek korszerû ellátására, mint több más, széles körben használatos vérnyomáscsökkentô. Az indiai BRIGHT tanulmány viszont azt mutatta, hogy a bisoprolol minden igényt kielégít, legalábbis a vérnyomás célértékének elérése terén.

Kísérletes adatok szerint a hosszú láncú ómega-3 zsírsavak közvetlen és közvetett antiaritmiás hatást fejtenek ki, különösen heveny iszkémia esetén. Ennek alapján logikus és indokolt volt tanulmányozni a szívműtétet követő pitvarfibrilláció gyakoriságát ilyen zsírsavak perioperatív adása mellett, a mintegy kéthetes vizsgálat azonban nem igazolta a pitvarfibrillációt megelőző hatást.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline