hirdetés

Mire alkalmasak a betegellátásban a drónok? Az ember gyilkolásra is hasz­nálja a drónokat, azonban vannak olyanok is, akik inkább segítenek vele: megszülettek az orvosi drónok. A rovat elveihez híven nem a jövő lehető­ségeit mutatjuk be (amikből ki tudja, mi lesz később), hanem a valóságot: mire használják mások már most is az orvosi drónokat.

Nem egyértelmű, hogy a telemedicina segít a magas vérnyomásban szen­vedőknek az ajánlott célértékek elérésében. Különösen az alacsonyabb vérnyomásértékekkel rendelkező hipertóniások esetében kérdőjelesek az eredmények. Egyre több olyan egészségügyi okoseszköz és applikáció van azonban, amelynek használata javíthatja a telehealth sikerét is – nem beszélve az önellenőrzésről. Ilyen eszközöket igyekszem bemutatni.

Az Omron HEM-6410T vérnyomásmérő. Jól látható az ar­téria radiálist elszorító mandzsetta. Csak az USA és Japán betegeinek

Hiába a jól képzett e-beteg, az általa használt valid okos egészségügyi esz­köz, ha nem tud kihez fordulni a kapott adatokkal. Az e-orvos az, aki ezeket az adatokat elfogadja, és ezt a kezelésben használja is. A közlemény azt is bemutatja, hogyan támogatja az e-beteget és az e-orvost a németorszá­gi, finanszírozott egészségügyi applikációkat ajánló Diga rendszer, vagy az Egyesült Királyságban működő Orcha, illetve egy hazai innováció, az e-Beteg Bár.

A ChatGPT óriási lépés a mesterséges intelligencia terén, de nem volt megle­pő, mert aki használja már régebb óta például a Google fordítót, tapasztalja, hogy az elmúlt évben – már olyan kis nyelven is, mint a magyar – egyre tökéletesebb (vagyis egyre kevesebb utókorrekciót igénylő) fordítást ad. De szintén a Google is egy bevitt kép alapján felismeri, hogy az milyen weboldalon (azaz milyen forrásban és környezetben) bukkan fel, a Shazam applikáció pedig egy zenerészlet alapján megtalálja a teljes zenét (előadó­val, címmel) és le is tölti az okostelefonra (elég csak a telefon mikrofonját mondjuk egy film főcímzenéjéhez tartani a moziban és megtalálja azt). De mit tud a ChatGPT az orvoslásban?

Több, már használható és számos ígéretes megoldás, alkalmazás iga­zolja, hogy számos betegséget előre tud jelezni már a mindennapos okostelefonokkal felvett hang mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével elvégzett analízise. Ilyen a Parkinson-kór, de a gégerák is. Az ingyenesen elérhető és validált Chatterbaby alkalmazás pedig a csecsemő sírásának elemzésével segít eldönteni, mi ennek a lehetséges oka: legfon­tosabb, hogy a fájdalom vagy az éhség között tesz különbséget.

A Qser az a személy, aki okoseszközökből nyert adatok alapján hoz maga dön­téseket, az egészségét illetően – ha a nyert adatok alapján változtatott – ön­ellenőrzést is végez. A Qser-lét viszontagságai és buktatói jól érzékeltethetők a kalóriamérést automatizmusokkal végző okoseszközök kapcsán.

Olyan szempontból mutatok be elsőként a terhesgondozás területén alkal­mazásokat, amely az e-medicina rovat életében is új fejezetet fog indítani. Ennek a lényegéről később teszek említést. Valid alkalmazásokról lesz szó a szülés várható dátumának megállapítására, a spontán koraszülés kocká­zatának becslésére (a felesleges kezelések elkerülése érdekében), illetve egy olyan valid testhőmérséklet-mérőt mutatok be, amely a terhességet jóval korábban előre jelzi a megszokott (otthoni) módszerekhez képest.

Az orvos olvasónak nem kell bemutatni a szoptatás gyermekre való elő­nyeit. Igazodva a márciusi közleményemben a várandósság kapcsán általam javasolt e-egészségügyi megoldásokhoz – és alapvetően a hát­rányban lévő magzatok megsegítésére – most telelaktációs projektek ered­ményeit és validnak tűnő szoptatást támogató applikációkat mutatok be. Azért, mert bár Európában – számokban – Magyarország kiemelkedik az Egészségügyi Világszervezet csecsemőkori táplálási ajánlását tekintve, de az utóbbi években tapasztalt csökkenőtendencia és az igen súlyos térségi egyenlőtlenségek szakértők szerint beavatkozásokat sürgetnek.

A virtuális valóság (VR) egyre több betegség kezelésében válik tudományos vizsgálatokkal alátámasztva hatásos eszközzé. Jelenleg még alapvetően a mozgás elősegítésével azok számára, akik ezt enélkül nem tennék meg akár a szabadban, akár edzőteremben (ez utóbbiakat hívja a szleng „no-gymgoers” néven). De akár egy szakrendelés is bevetheti a VR-t az ellátás részeként. A legjobb fitnesz-VR alkalmazásokat igyekszem összeszedni.

Több meghatározó és potens szereplő megkérdezte, mit tennék én a digi­tális egészségügyért. Leírtam és be is került az immár mindenki számára elérhető dokumentumba. Ezt mutatom be röviden. Azt gondolom, rövid távon sem elérhetetlen az egészségügy iránt elégedett társadalom, amit már azzal el lehet érni, hogy a polgárok segítséget kapnak az egészség­megőrzésben. Ezt pedig digitális eszközökkel lehet jól csinálni. Egyre ke­vesebb az egészségügyi személyzet, sőt egyre szűkebbre is szakosodik az egészségügy. Nincs „pluripotens” orvos, aki átlátja a beteget, és ez nem is várható el (hiszen nincs már mindent javító autószerelő sem...). Ezért kell az e-beteg attitűd, aki a saját betegségét vagy kockázatait átlátja és egyedül is döntéseket tud hozni, ha jó információkat kap. Az államtól is.

Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.

A közlemény a gyermekgyógyászok figyelmét szeretné felhívni arra, miért érdemes a gyógyításban applikációkat használni. Miért lehet könnyebben partnerre találni a gyerekekben ehhez és mire lehet használni a többi orvos, többi hasonló gyerekbeteg kezelése során gyűjtött összesített adatokat az adott betegének terápiájában.

Köztudott, hogy a gyógyszerszedők fele nem úgy és nem addig alkalmaz­za a javasolt kezelést, ahogy az szükséges. Emiatt a WHO azt állítja, hogy a krónikus gyógyszerszedők 50%-ának az adott betegségben a prognózisa ugyanolyan rossz, mint annak, aki nem is alkalmaz a betegségre semmi ke­zelést. A mellékhatások 42%-át el lehetne kerülni megfelelő adherenciával, sőt a kórházi felvételek 25%-a is a rossz terápiahűség miatt történik. A non-adherencia évente 125 000 USA-beli polgár halálát okozza. Sokan sokfé­le megoldással állnak elő: az automata gyógyszeradagolók és robotizált gyógyszerrendezők ilyen próbálkozások. A legjobbakat szedtem össze. Jelenleg mindegyik csak az USA-ban élő beteg számára elérhető, de ez a nagyon új megoldás hamarosan Európába és hozzánk is elérkezik.

A kérdést, hogy interferálhat-e az okostelefon az implantált eszközökkel, 2007-ben a Mayo Klinika vizsgálta utoljára, és negatív lett az eredmény. Azóta számos anekdotális adatokon alapuló figyelmeztetés és teoretikus számításokra hivatkozó interferencia lehetősége merült fel az okostelefon és az implantált eszközök között. Az elmúlt évben a kérdés az újabb okostelefonok és főleg az egyre kifinomultabb kiegészítő eszközeik miatt újra felmerült, de a bomba akkor robbant, amikor tavaly télen az Apple megjelent az iPhone 12 szériájával...

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline