Évekkel ezelőtt az emberek csak a szívritmuszavarra utaló, megérzett tü­neteik miatt fordultak kardiológushoz. Az orvos elvégezte a vizsgálato­kat (például Holter-vizsgálat), és remélték, hogy ezekkel el tudják kapni az aritmiát, mert az újra előfordul abban az időszakban, amikor a beteg a monitort viseli. A ritmusdetektáló okosóra azonban folyamatosan képes a detektálásra, így mára a betegek úgy is felkereshetik az orvost, hogy elmondják, mit éreztek, és bemutatják, amit az óra EKG-ja ekkor jelzett. Ebben azonban csak a beteg által megfelelően használt valid okosóra adta EKG-kép kapcsán lehet bízni.

Hiába a jól képzett e-beteg, az általa használt valid okos egészségügyi esz­köz, ha nem tud kihez fordulni a kapott adatokkal. Az e-orvos az, aki ezeket az adatokat elfogadja, és ezt a kezelésben használja is. A közlemény azt is bemutatja, hogyan támogatja az e-beteget és az e-orvost a németorszá­gi, finanszírozott egészségügyi applikációkat ajánló Diga rendszer, vagy az Egyesült Királyságban működő Orcha, illetve egy hazai innováció, az e-Beteg Bár.

A Qser az a személy, aki okoseszközökből nyert adatok alapján hoz maga dön­téseket, az egészségét illetően – ha a nyert adatok alapján változtatott – ön­ellenőrzést is végez. A Qser-lét viszontagságai és buktatói jól érzékeltethetők a kalóriamérést automatizmusokkal végző okoseszközök kapcsán.

Olyan szempontból mutatok be elsőként a terhesgondozás területén alkal­mazásokat, amely az e-medicina rovat életében is új fejezetet fog indítani. Ennek a lényegéről később teszek említést. Valid alkalmazásokról lesz szó a szülés várható dátumának megállapítására, a spontán koraszülés kocká­zatának becslésére (a felesleges kezelések elkerülése érdekében), illetve egy olyan valid testhőmérséklet-mérőt mutatok be, amely a terhességet jóval korábban előre jelzi a megszokott (otthoni) módszerekhez képest.

Az orvos olvasónak nem kell bemutatni a szoptatás gyermekre való elő­nyeit. Igazodva a márciusi közleményemben a várandósság kapcsán általam javasolt e-egészségügyi megoldásokhoz – és alapvetően a hát­rányban lévő magzatok megsegítésére – most telelaktációs projektek ered­ményeit és validnak tűnő szoptatást támogató applikációkat mutatok be. Azért, mert bár Európában – számokban – Magyarország kiemelkedik az Egészségügyi Világszervezet csecsemőkori táplálási ajánlását tekintve, de az utóbbi években tapasztalt csökkenőtendencia és az igen súlyos térségi egyenlőtlenségek szakértők szerint beavatkozásokat sürgetnek.

Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.