hirdetés

A legnagyobb kihívás aktuálisan a tüdőgyógyászat számára a COVID-19 pandémia kapcsán az akut respiratorikus kórállapot hatékony kezelése, a beteg állapotának stabilizálása, a szövődmények elhárítása, a tartós légzésfunkciós károsodás és a globális (kardiopulmonális és a vázizomzatot érintő) funkcióvesztés mérséklése. 

 

Az asztma eseteinek akár 17%-a nehezen kezelhető esetnek minősül, ezen belül 3-4% a súlyos asztma aránya. Az iménti arányszámok ellenére ezek az esetek emészti fel az asztma kezelésére fordított egészségügyi ráfordítások akár 60%-át. A súlyos asztma kezelése körülbelül 1,7-szer költségesebb, mint az enyhe asztmáé. A súlyos asztma jelentős szerepet játszik az iskolai hiányzások számában és a munkaképesség csökkenésében, ezen kívül hatással van a családi kapcsolatokra és a szabadidős tevékenységekre is.

Jelenleg már többféle biológiai szer is rendelkezésre áll a súlyos, nem kontrollált asztma kezelésében a nagy dózisú inhalációs glükokortikoidokat vagy más szereket (leukotrién-receptor-antagonisták, hosszú hatású béta2-agonisták stb.) kiegészítő terápiaként.

hirdetés

Akoronavírus 2 (SARS-CoV-2) egy új koronavírus, amelyet 2019-ben ész­leltek először és döntően súlyos légszervi manifesztációjú koronavírus-betegséget (COVID-19) okoz. A COVID-19-infekció kapcsán intersticiális oedema jelenik meg, ami a gázcse­rében jelentős zavart okoz, gyakorlatilag blokkolja az alveolo-kapilláris membránt. Következményeként intersticiális fibrosis alakulhat ki, amely a tüdőt és mellkast érin­tő restriktív légzészavart okoz, a beteg lég­zésmechanikailag kedvezőtlen helyzetbe kerül. A folyamat a mellkasi kinematikát is érinti.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

A tüdőrák hazánkban és a világon vezető daganatos halálok. Sokáig csak kemoterápiás kezelési lehetőségünk volt. A 2005-ös év áttörést hozott a nem kissejtes tüdőrák célzott kezelésében az EGFR-TKI-k megjelenésével. 

A genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések jelentős túlélési előny nyújtanak a mutációt hordozó betegeknek, ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni. Az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációban és monoterápiában is alkalmazhatóak, de első vonalban csak akkor, ha mutáció nem igazolható. 

Háttér. A krónikus obstruktív tüdőbetegség progrediáló betegség, mely romló tüdőfunkcióval, exacerbációkkal és extrapulmonális komorbiditásokkal jár. A halálozás akut állapotrosszabbodásokkal függ össze, melyeket légúti infekciók provokálhatnak, ennek egyik oka lehet a D-vitamin-hiány. 

Célkitűzés. Vizsgálatunk célja rendszeres D-vitamin-pótlásban részesülő COPD-s betegek azonosítása és összefüggés keresése a betegség súlyossága, a betegek életminősége, társbetegségei, fizikai aktivitása és az exacerbációk száma között.

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

 

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

 

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline