Sarlósejtes betegség agyi szövődményének szűrési módszere
A közeli infravörös spektroszkópia segítségével olyan új paraméterek figyelhetők meg, amelyek időben figyelmeztetnek a veszélyre.
- Hematológiai sürgősségi állapotok: felismerés és kezdeti ellátás
- Új készítmény sarlósejtes anémia kezelésére
- Új szer sarlósejtes fájdalom krízis megelőzésére
- A hemolitikus anaemia kivizsgálása és elkülönítő diagnosztikája
- Génterápia: áttörés a sarlósejtes anémiában?
- Hemolitikus anémiák felnőttkorban
A Journal of Applied Physiology folyóiratban augusztus 25-én jelent meg a Carnegie Mellon University kutatóinak tanulmánya, amelyben közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) technológiát alkalmaztak az agyi autoreguláció vizsgálatára sarlósejtes betegségben szenvedő felnőtteknél, és az eredmények szerint a módszer megfelelő szűrési eszköz lehet az állapottal összefüggő agyi kisérbetegség korai felismerésében.
A közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) egy noninvazív optikai mérési módszer, amely a fény és a biológiai szövetek kölcsönhatásán alapul, és lehetővé teszi a hemoglobin koncentrációjának, valamint az oxigenizációs állapot változásainak nyomon követését. Széles körben alkalmazzák a szöveti oxigenizáció és a véráramlás vizsgálatára, különösen olyan esetekben, amikor a hagyományos képalkotó eljárások korlátozottan használhatók.
A mostani tanulmányban a kutatók a NIRS technológiát sarlósejtes anémiában szenvedő felnőttek körében alkalmazták azzal a céllal, hogy ne csupán az oxigenizációs paramétereket mérjék, hanem feltárják azokat a patofiziológiai mechanizmusokat is, amelyek az életkor előrehaladtával a betegség progressziójához kapcsolhatók. A sarlósejtes anémia jelentős mértékben befolyásolja a szervezet oxigénszállító képességét, és bár az agyi érintettség ismert, annak részletes vizsgálata eddig kevés figyelmet kapott. Az életkor előrehaladtával a betegek körében egyre gyakoribbá válik az agyi kisérbetegség, amely a véráramlás csökkenéséhez, valamint kognitív és memóriafunkciók romlásához vezethet, jelentősen rontva az életminőséget.
Az agyi kisérbetegség egyik fontos markere az agyi autoreguláció, amely biztosítja, hogy az agyi véráramlás stabil maradjon a szisztémás vérnyomás ingadozásai ellenére. Ennek vizsgálata jelenleg főként a nagyobb erek nyomás- és áramlásváltozásainak mérésén alapul, például vérnyomásmérő mandzsettával vagy transzkraniális Doppler ultrahanggal. Utóbbi módszer azonban felnőtt populációban korlátozottan alkalmazható, mivel nem nyújt megbízható adatokat a véráramlásról, és nem képes az oxigenizációs állapot pontos mérésére.
Ezért a kutatók a vérnyomásváltozásokhoz kapcsolódó hemodinamikai válaszokat vizsgálták a kisebb agyi erek szintjén, és azt elemezték, hogy a NIRS milyen mértékben képes megbízhatóan detektálni a vér- és oxigénszint változásait ezen a mikrocirkulációs szinten. A vizsgálat során minden résztvevőt – beleértve a kontrollcsoportot is – egységes légzésszámra állították be, így biztosítva a mérési körülmények standardizálását. A NIRS technológiával és egy fejlett matematikai modellezési eszközzel a kutatók olyan paramétereket tudtak nyomon követni, mint a véráramlás, a tranzitidő és a mikrovaszkuláris szint változásai - ezek az indikátorok a jelenlegi mérőeszközökkel nem figyelhetők meg.
A NIRS technológia alkalmazásával a kutatók képesek voltak nyomon követni a vér- és oxigénszint változásait a mikroerek szintjén, és azt tapasztalták, hogy minden gyógyszeradagolást (hemoglobinszintet növelő eritropoietin) követően emelkedett az oxigenizációs szint a betegekben. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hematológus szakmai közösség szélesebb körben elfogadja a NIRS alkalmazását a sarlósejtes betegség monitorozásában.
A kutatók szerint a NIRS technológia megbízhatósága és alkalmazhatósága messze túlmutat a jelenlegi felhasználási területeken. A sarlósejtes betegségben érintett felnőtt populáció egyre idősebbé válik a terápiás terület fejlődésének köszönhetően, és ezzel párhuzamosan egyre többet tudunk meg a betegség patofiziológiájáról. A NIRS mint betegágy melletti szűrési eszköz különösen hasznos lehet azokban a régiókban, ahol a sarlósejtes betegség a leggyakoribb.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Better screening tool for sickle cell disease progression
Irodalmi hivatkozás:
Abeselom Fanta et al, Assessment of cerebral autoregulation and cerebral perfusion in patients with sickle cell disease using frequency-domain near-infrared spectroscopy, Journal of Applied Physiology (2025). DOI: 10.1152/japplphysiol.00426.2023
