Az Orvostovábbképző Szemle mindig igyekszik az aktualitásokat követni, és ennek keretében egy-egy szakterület­ről rendszeresen tematikus összefogla­lókat közreadni. Az onkológia területén a multicentrikus klinikai kutatások ered­ményeként számos korábban eredménye­sen alkalmazott „standard of care” terápia váltását követhetjük. A komplex onkológiai kezelések során stádiumoktól és szövettantól függően kombinációkban is alkalmazhatjuk a terápiás modalitásokat. Világszerte nagy probléma az egészség­ügy finanszírozása, a hospitalizációs idők csökkentése. Éppen ezért újítottak a se­bészi beavatkozásoknál a minimál invaziv technikák és a robottechnikák irányába. A szisztémás gyógyszeres kezeléseknél a premedikációk és a szupportációk elő­írásszerű alkalmazásával megvalósíthatók az ambuláns kezelések. A hormonérzékeny daganatok (emlő, prosztata) esetében egyre inkább eltolódik a kemoterápiák alkalmazásának ideje, megnövelve az össztúlélést, javítva az életminőséget. Az alkalmazott gyógyszerek hatásmechaniz­musának és a daganatok molekuláris pa­tológia eredményeinek birtokában egyre inkább meghatározhatók a szinergista, antagonista és additív hatások. Az onko­lógia minden társtudománnyal érintkezik, így a terápiás lehetőségek változása maga után vonja a mellékhatások ellátásának sokszínűséget is.

A radioterápia okozta irradiációs dermatitis a sugárkezelésben részesü­lő betegek nagy részénél fellépő, bőrt érintő mellékhatás. Felismerése és megfelelő ellátása javítja a beteg életminőségét és csökkenti a sugárterápia megszakításának valószínűségét, pozitívan befolyásolva ezzel a daganat­ellenes terápia végkimenetelét.

A tumor indukálta hypercalcaemia az egyik leggyakoribb anyagcsere-rend­ellenesség daganatos betegeknél. Kialakulásában elsősorban a humorális és a csontáttétek indukálta hypercalcaemia játszik szerepet. Az időben diagnosztizált esetek jól kezelhetők hidrálással és biszfoszfonátok, kalcitonin vagy denoszumab adásával.

Szimpózium - Diabetológia

Az orvosi képalkotás mindig az adott korra jellemző sajátosságokkal és le­hetőségekkel támogatta a betegellátást, nemcsak a diagnosztika, hanem gyakran a terápia területén is. A fejlődés az elmúlt két-három évtizedben rendkívül felgyor­sult, ütemét és nagyságát jól jelzi, hogy a Semmelweis Egyetemen 1907-ben önál­ló intézetként létrejött Központi Röntgen Laboratórium elnevezése 1947-ben Rönt­genklinikára módosult, amely 50 év múlva Radiológiai Klinikává változott, mígnem végül 2019 óta Orvosi Képalkotó Klinika a megnevezése. A klinikán a röntgen ala­pú képalkotás mellett az MR és a nukleáris medicina széles diagnosztikai portfóliójá­val támogatja a betegellátást. Napjainkban a Semmelweis Egyetem klinikájaként éves szinten mintegy 75 000 beteget látunk el, fekvő- és járóbetegként.

Klinikai összefoglaló a bazálsejtes carcinomáról, amely a legnagyobb szám­ban előforduló humán ráktípus, és változatos megjelenése, agresszív nö­vekedési hajlama, valamint a recidív daganatok diagnosztikai nehézségei miatt néha komoly terápiás kihívást jelent.

Összefoglalónkban a hormonpozitív, HER2-negatív előrehaladott emlőda­ganatok első vonalbeli terápiájában alkalmazott CDK4/6-gátlók eredmé­nyességével kapcsolatos vizsgálatokat mutatjuk be. Emellett sorra vesszük a terápia során jelentkező leggyakoribb mellékhatásokat és a kezelésükkel kapcsolatos szakmai ajánlásokat.

A szemészeti betegségeket felölelő szekcióban három cikk jelenik meg: egy a diabetes mellitus (DM) szemészeti tüneteivel, egy másik a gyulladásos reu­matológiai betegségekhez társuló, a szem­felszínt és az uveát érintő gyulladásokkal, a harmadik a szemfenék vaszkuláris beteg­ségeivel foglalkozik.

A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

A noninvazív képalkotó vizsgálatok között egyre több szakmai irányelv hangsúlyozza a kardiovaszkuláris MRI potenciális szerepét. A vizsgálatok az „MR-biztos“ implantátumok terjedésével, illetve újabban bevezetett vizsgálati technikákkal már akár súlyos állapotú betegek esetében is biz­tonságosan elvégezhetők. A cikkben konkrét eseteken keresztül mutatunk rá a kardiális MRI diagnosztikai jelentőségére.

Örömmel fogadtam el a felkérést, hogy bevezetőt írjak a mostani újság fő témájához: a perifériás érbetegség ellátá­sához, mivel úgy érzem, népegészségügyi szempontból is nagyon fontos kérdéskörrel foglalkozik.

A racionális echokardiográfiás funkcionális vizsgálat a szívizom és a szívbil­lentyűk működésének elemzésére szolgál. A reprodukálhatóság érdekében standardizált módon elvégzett vizsgálat képi dokumentációja által a szív élettani és kórélettani változásait tudjuk nyomon követni. A cikk a legfon­tosabb numerikus paraméterek meghatározásának, illetve becslésének módszertani szempontjait tárgyalja.

A szemfenéki vaszkuláris történések kialakulásában vezető szerepet ját­szanak az életkor előrehaladása és a kardiovaszkuláris rizikótényezők: hypertonia, ischaemiás szívbetegség, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás. Sajnos hazánkban a kardio-/cerebrovaszkuláris betegségek és halálozásuk aránya kiemelkedően magas.

A szemfenéki vaszkuláris történések közé tartozik az occlusio arteriae retinae (RAO), az occlusio venae retinae (RVO) és a nem arteritises neuropathia ischemica anterior nervi optici (NAAION).1

Bár a gyulladásos reumatológiai megbetegedésekről leggyakrabban a moz­gásszervi fájdalmak és a gyulladt ízületek jutnak eszünkbe, valójában multiszisztémás betegségekről van szó. Minden szervrendszer, így a látószerv is érintett lehet. A cikk a gyulladásos reumatológiai betegségekben gyakori szemészeti elváltozásokkal foglalkozik, és kitér arra, hogy mikor és miért kell szemészeti szakvizsgálatot végezni akár szemészeti tünetek hiányában is.

A diabeteses retinopathia diagnosztikai és terápiás lehetőségei az el­múlt 15 évben hatalmas mértékben fejlődtek. A nagy pontosságú kép­alkotó eljárások, valamint az új gyógyszeres kezelések, így a vascularis endothelialis növekedési faktor intravitrealisan adható gátlószerei vagy a szintén intravitrealisan alkalmazott kortikoszteroidok hosszú évek be­vett gyakorlatát változtatták meg. Jelen cikk az aktuális diagnosztikai és terápiás elvekbe ad betekintést.

Az akut végtagi ischaemia sürgős, a végtagot és az életet veszélyeztető állapot, mely nagyfokú morbiditással és mortalitással jár. A legújabb vizsgá­latok azt mutatják, hogy az akut végtagi ischaemiában az endovaszkuláris revaszkularizáció biztonságos, és hatékonysága eléri a nyitott műtéti be­avatkozásét, valamint kisebb perioperatív morbiditással és mortalitással jár. Az alábbi összefoglaló az endovaszkuláris terápiás lehetőségeket mu­tatja be az akut alsó végtagi ischaemiában.

Az ESC legújabb, 2021-ben megjelent kardiovaszkuláris prevenciós aján­lása,1 amely megerősítette, hogy az alsó végtagi perifériás érszűkület (low extremity arterial disease, LEAD) az igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú csoportba tartozik. A SMART vizsgálat2 alapján igazolt az, hogy a már kardiovaszkuláris betegség­ben szenvedők, illetve kardiovaszkuláris (cardiovascular, CV) eseményen átesettek bár igen nagy CV rizikójúak, szükséges a rizikóstratifikáció, mivel az egyes bete­gek között jelentős különbség lehet a koc­kázatban, így a terápia megválasztásában is. A SMART-RISK táblázat alkalmazható a LEAD betegek rizikómeghatározásához.

Az ateroszklerotikus érbetegségben szenvedő betegnek komplex, bizonyí­tékokon alapuló terápiában kell részesülnie, amelybe beletartozik az élet­módváltás, thrombocyta-aggregáció-gátló készítmény és sztatin szedése, a vérnyomáscsökkentő terápia és a dohányzásról leszoktató tanácsadás. Az életükben már legalább 100 cigarettát elszívott 65–75 éves férfiaknál a hasi aorta aneurysma egyszeri ultrahangszűrése ajánlott, viszont nem támaszt­ják alá bizonyítékok a szűrés hatékonyságát a nyaki verőeret, a veseartériákat és az alsó végtagi perifériás ereket érintő megbetegedések esetében. Előrehaladott érbetegségben szenvedő betegeknél a revaszkularizáció csökkenti a kedvezőtlen kimenetel és a mortalitás kockázatát.

Az akut végtagi ischaemia a végtagot fenyegető állapot. A közlemény egy nemrég megjelent nemzetközi irányelv legfontosabb ajánlásait foglalja össze azzal a céllal, hogy a betegség diagnózisára és kezelésére vonatko­zó legújabb ismeretek átadásával segítse a súlyos kórállapot korszerű és sikeres ellátását.

 „AZ IGAZ PILLANAT HAMAR ELMÚLIK”

Dr. Romhányi György
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz