Sztatin terápia megkezdését indokló modell

A JAMA Cardiology folyóiratban augusztus 20-án jelent meg a Northwestern University kutatóinak tanulmánya, amelyben egy új fejlesztésű kardiovaszkuláris kockázatbecslő eszköz, a PREVENT (Predicting Risk of cardiovascular disease EVENTs) alkalmazását vizsgálták annak meghatározására, hogy mely betegek számára jelenthet valódi előnyt a sztatin terápia alkalmazása. A kutatók szerint azonban ez a modell nemcsak a szív-érrendszeri események előrejelzésében nyújt az eddigieknél pontosabb becslést, hanem hozzájárulhat a klinikai döntéshozatali folyamatok javításához is.

A kutatás vezetője, Dr. Sadiya Khan professzor kiemelte, hogy a PREVENT modell lehetőséget teremt arra, hogy a terápiás döntések ne kizárólag protokoll alapúak legyenek, hanem figyelembe vegyék az egyéni kockázati profilokat és preferenciákat is.

A PREVENT egyenletek 2023-ban kerültek kidolgozásra az American Heart Association támogatásával, azzal a céllal, hogy pontosabb és klinikailag relevánsabb kockázati küszöbértékeket határozzanak meg a sztatinok alkalmazásának indikációjára. A kutatócsoport összehasonlította a PREVENT által becsült 10 éves atheroscleroticus CVD kockázatokat a korábban használt Pooled Cohort Equations (PCEs) modell küszöbértékeivel, és megvizsgálta, milyen populációs szintű következményekkel járna a sztatin terápia alkalmazásának újraértékelése.

A tanulmány alapjául a National Health and Nutrition Examination Surveys 2011 és 2020 között gyűjtött adatai szolgáltak, amelyek több mint 5200 amerikai felnőtt (40-75 év közötti életkor) egészségügyi profilját tartalmazták. A kutatók szerint a reprezentatív minta egy több mint 133 millió felnőttből álló amerikai populációt modellezett, ami az eredmények kivetítésével azt jelenti, hogy közülük 28,1 millióan már szedtek sztatint, míg további 15,2 millióan jogosultak voltak a kezelésre másodlagos prevenció vagy magas kockázatú elsődleges prevenció keretében, például cukorbetegség vagy kiemelkedően magas LDL-koleszterinszint miatt.

A fennmaradó 70,2 millió felnőtt közül a kutatók 11,8 millió olyan személyt azonosítottak, akik a PREVENT modell alapján 5% vagy annál magasabb 10 éves CVD kockázattal rendelkeztek, és így potenciálisan jogosultak lennének sztatin terápiára. Ez a beavatkozás több mint 2%-os abszolút kockázatcsökkenést eredményezhetne tíz év alatt. Dr. Khan szerint a 3–5%-os kockázati tartomány az a kritikus zóna, amelyben a sztatin kezelés megkezdése a legnagyobb előnnyel járhat. Bár az alacsonyabb kockázatú betegek is profitálhatnak a terápiából, esetükben a döntés alaposabb mérlegelést és személyre szabott konzultációt igényel.

A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy az orvosok világosabban kommunikálják a terápiás küszöbértékek jelentőségét, és megkönnyítsék a betegek számára a sztatin kezelés előnyeinek és kockázatainak megértését. Dr. Khan hangsúlyozta, hogy ha az orvos képes egyértelműen bemutatni, hogy egy bizonyos kockázati szint felett a beavatkozás előnyei meghaladják a lehetséges ártalmakat, az növelheti a betegek bizalmát és együttműködési hajlandóságát.

Ugyanakkor Dr. Khan felhívta a figyelmet arra is, hogy a kockázatbecslés önmagában nem minden esetben elegendő: az abszolút kockázat hasznos iránytű lehet a kezelési döntésekhez, de annak kommunikációja gyakran kihívást jelent. A kutatócsoport következő célkitűzései között szerepel annak vizsgálata, hogyan lehet a kockázatot a leghatékonyabban és legérthetőbben közvetíteni az egyes betegek felé, támogatva ezzel a személyre szabott prevenciós stratégiák kialakítását.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Cardiovascular disease risk prediction tool may help guide statin therapy

Statin Eligibility According to Atherosclerotic Cardiovascular Disease Risk in the US

Irodalmi hivatkozás:

Sadiya S. Khan et al, Statin Eligibility According to Atherosclerotic Cardiovascular Disease Risk in the US, JAMA Cardiology (2025). DOI: 10.1001/jamacardio.2025.2725