hirdetés

A majomhimlő egy zoonotikus, tehát állatokról emberre terjedő fertőző betegség, melyet a Poxviridae családba tartozó majomhimlővírus okoz. A vírus a feketehimlőért felelős Variola vírus közeli rokona, kettős szálú DNS-genommal rendelkezik. A neve arra utal, hogy elsőként kísérleti céllal importált makákókon azonosították 1958-ban. Emberi megbetegedéseket az 1970-es évek óta jegyez az orvostudomány, és mára kijelenthető, hogy a vírus Közép- és Nyugat-Afrikában endemikusnak számít.

A felnőtt lakosság több mint 40%-a magasvérnyomás-beteg­ségben szenved, ugyanakkor a hipertóniások kevesebb mint fe­léről mondható el, hogy vérnyomásuk a céltartományban van. A krónikus betegség évtizedekig tartó gyógyszeres kezelést igé­nyel. A tartós együttműködés érdekében nemcsak hatékony és a tolerálhatóság szempontjából kedvező, biztonságos terápiára van szükség, hanem egyszerű kezelési sémákra, így a fix dózisú kombinációk és a 24 órás hatástartamú készítmények jelentősége igen nagy. A témáról dr. Páll Dénessel, a Debreceni Egyetem Bel­gyógyászati Klinika professzorával, a Magyar Hypertonia Társa­ság elnökhelyettesével a társaság 2022-es siófoki kongresszusán beszélgettünk.

A Pfizer Vydura® nevű gyógyszere az első olyan készítmény, amely mind a migrén akut kezelésére, mind az epizodikus migrén megelőzésére, 2022 októberében Magyarországon is bevezetésre került az elsők között Európában.

Az elismerés táplálja a tudományt

A magyar modern gyógyszeripar megteremtőjeként is számon tartott Richter Gedeon születésének 150. évfordulója alkalmából idén hirdették meg először a Richter Érdemérem díjat. A Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatásával életre keltett elismerésre három kategóriában is várták azon háziorvosok pályázatait, akik a mindennapi munkájuk mellett időt és energiát nem sajnálva dolgoznak azon, hogy növeljék az egészségügyi ellátás színvonalát, ezáltal minél jobban szolgálják a társadalom érdekeit. A hiánypótló kezdeményezést nagy érdeklődés övezte, és számos kiemel­kedő pályamű született. A zsűri által kiválasztott három díjazott 2022. ok­tóber 21-én ünnepélyes díjátadó keretében vehette át a Richter Érdemérem elismerést.

Az utóbbi években megjelent hypertonia irányelvek egyszerűsí­tett bevezető vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelést javasol­nak, az ún. egytablettás kombinációt. Ez ugyanis javítja a gyógy­szeres kezeléshez való ragaszkodást, és felgyorsítja a vérnyomás céltartományba kerülését. Ezek a több hatóanyagot tartalmazó kombinációk többek között diuretikumot is tartalmazhatnak. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hemato­lógiai Klinika főorvosa szerint a tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a tiazidszerű diuretikumok erősebben csökkentik a vérnyo­mást és nagyobb kardiovaszkuláris védelmet biztosítanak, mint a tiazid típusú diuretikumok, és ezek az eredmények már tükrö­ződnek a módszertani ajánlásokban.

Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szer­vek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülöz­hetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az aláb­biakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.

Az idei konferenciákon kiemelt figyelmet kapott a gerincvelői izomsorvadás és kezelési lehetőségei. A gerincvelői izomsorvadás (SMA) egy örökletes, progresszív neurodegeneratív betegség. Az SMA leggyakoribb formájának, az 5q-SMA-nak a konkrét genetikai okát egyértelműen ismerjük: a „survival motor neuron” (SMN) fehérje kódolásáért felelős gén (SMN1) mutációja okozza. Ez lehetővé tette a célzott terápiák kutatását, és ma már három terápia is elérhető ezen állapot specifikus kezelésére.

Az egyre bővülő kardiológiai indikációs kör miatt a thrombocyta-aggregáció-gátlás reflektorfénybe került az elmúlt évtizedekben. A vérlemezkék ki­tapadása és aktivációja a véralvadási folyamat egyik kulcseseménye: a vérlemezkék kontrollálatlan aggregációja az éren belül thrombus-képződéshez, következményes érelzáródáshoz vezethet.

A cink rendkívül fontos szerepet játszik szervezetünkben, különösen im­munrendszerünk számára kritikus nyomelem. Az őszi-téli időszak bekö­szöntével a megfelelő cinkellátottság szerepe felértékelődhet.

Dr. Vándorfi Győző diabetológus főorvost, a Vanderlich Egész­ségcentrum igazgatóját arról kérdeztük, hogyan hatnak a DPP4- gátlók, alkalmazásuknak milyen előnyei vannak, és milyen szerepük van a 2-es típusú diabetesesek kezelésének terápiás palettáján.

A várandós kismamáknak és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára kiemelkedően fontos a megfelelő folátbevitel, azonban a természetes folát és a mesterséges folsav fogyasztásakor nem metabolizálódó folsav halmozódhat fel, aminek káros késői következményei lehetnek. Dr. Tausz István főorvos, házi gyermekorvos interjúnk során elmondta, hogy anyatej hiányában vagy kevés anyatej esetén miért előnyösebb az aktív folátot (Metafolin®-t) tartalmazó csecsemőtápszert választani, szemben a folsavat tartalmazó csecsemőtápszerekkel.

Karádi Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hemato­lógiai Klinika professzorát az atherosclerosis folyamatát elindító plakkok kialakulásáról, típusairól, stabilitásáról, az akut corona­ria-szindróma kialakulásában betöltött szerepéről, az endothel-diszfunkció kialakulásának kockázati tényezőiről, a rizikófakto­rokról és azok befolyásolási lehetőségeiről kérdeztük.

Napjaink legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyulladásgátló készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Alkalmazásuk során gyakran talál­kozunk gyógyszer okozta mellékhatásokkal, amelyek közül az egyik leg­súlyosabb a gyomor-bél rendszeri vérzés. Terápia tekintetében a savszek­réció-gátlók, kiemelten a protonpumpa-inhibitorok használata jelentős szerepet játszik a felső tápcsatornai vérzések megelőzésében. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek hosszú távon az alsó tápcsatornai nem kívánt esemé­nyek számát növelhetik.

Május 26–28. között idén is megrendezésre került az Egri Kar­diológiai Napok, ahol Dr. Szilágyi Attilával, az egri Markhot Fe­renc Oktatókórház és Rendelőintézet kardiológusával a mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepéről beszélgettünk.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline