hirdetés

Karádi Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hemato­lógiai Klinika professzorát az atherosclerosis folyamatát elindító plakkok kialakulásáról, típusairól, stabilitásáról, az akut corona­ria-szindróma kialakulásában betöltött szerepéről, az endothel-diszfunkció kialakulásának kockázati tényezőiről, a rizikófakto­rokról és azok befolyásolási lehetőségeiről kérdeztük.

Napjaink legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyulladásgátló készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Alkalmazásuk során gyakran talál­kozunk gyógyszer okozta mellékhatásokkal, amelyek közül az egyik leg­súlyosabb a gyomor-bél rendszeri vérzés. Terápia tekintetében a savszek­réció-gátlók, kiemelten a protonpumpa-inhibitorok használata jelentős szerepet játszik a felső tápcsatornai vérzések megelőzésében. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek hosszú távon az alsó tápcsatornai nem kívánt esemé­nyek számát növelhetik.

Május 26–28. között idén is megrendezésre került az Egri Kar­diológiai Napok, ahol Dr. Szilágyi Attilával, az egri Markhot Fe­renc Oktatókórház és Rendelőintézet kardiológusával a mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepéről beszélgettünk.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Négy éve jelent meg az európai és hazai irányelv, ezt követően pedig a Nemzetközi Hypertonia Társaság (ISH) is kiadott globális irányelvet a hypertonia-ellátással kapcsolatban. Úgy tűnik tehát, hogy a hypertonia továbbra is forrongó téma, amelynek az oka nyilvánvaló: populációs szinten, gyakoriságánál fogva a magasvér­nyomás-betegség a legjelentősebb kardiovaszkuláris rizikóténye­ző. Ráadásul ez kiemelt fontosságú kérdés, mert hazánkban a legújabb statisztikák szerint a halálozás feléért továbbra is az érrendszeri és szívbetegségek tehetők felelőssé. Az irányelvek ismeretében a hazai hypertonia-ellátásról kérdeztük dr. Járai Zoltánt, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnökét.

A 2-es típusú diabeteses betegek esetében az atheroscleroticus érbetegségek gyakrabban jelentkeznek, súlyosabb és gyorsabb lefolyást mutatnak, mint a nem cukorbeteg személyek esetében. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, az MKT idei kongresszusán tartott előadásában a diabeteses betegek esetében észlelhető akcelerált atherosclerosissal, annak okaival, következményeivel és megoldási lehetőségeivel foglalkozott. Elő­adása kapcsán kérdezzük az előadót.

Az érbetegségek másodlagos megelőzése, az újabb éresemé­nyek, az ebből származó halálozás kivédése továbbra is jelen­tős feladat. Dr. Simon Attila, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója lapunknak elmondta, hogy ennek elérésére a rendszer különböző szereplőinek a saját szintjükön, egymásra épülő feladatokkal kell szembenézniük. A kezelés alapja a gyógy­szeres kezelés, a társbetegségek optimális terápiája, a magatar­tásbeli tényezők javítása, a betegségértés javítása, a beteg együtt­működésének megnyerése és a hosszú távú gondozás.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Az Evaluate Vantage összeállította azon gyógyszerek tízes listáját, amelyek még a késői fejlesztési fázisban vannak ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meg­haladó árbevételt fognak generálni.

Kiemelt feladat a háziorvosok szűrési és gondozási tevékenysé­gének erősítése. Dr. Kovács Eszter háziorvos elmondta, a kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek megelőzésében milyen protokollt követnek, és a hyperurikaemia és köszvény kezelésére vonatkozó új konszenzusajánlás kapcsán nemcsak kiemelte az ajánlás legfontosabb tudnivalóit, hanem arról is szólt, hogyan javítható az ezzel a problémával küszködő betegek ellátása.

Dr. Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető házior­vost arról kérdeztük, mennyiben szolgálja a praxisközösségek lét­rehozásáról szóló rendelet az alapellátás megerősítését, továbbá hogy a szoros praxisközösségi, illetve kollegiális együttműködés hogyan járulhat a háziorvosok szűrési és gondozási tevékenységé­nek jobbá tételéhez, és a szélesebb körű ellátást miként segítheti a Kollegiális Vezetői Hálózat.

Európában a Jardiance® (empagliflozin) az első és jelenleg egyetlen enge­délyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül.

A cukorbetegek és kezelőorvosaik is részletesebb képet kaphatnak a szerve­zet cukorháztartásáról annak a folyamatos cukormonitorozási rendszernek köszönhetően, melyet márciustól a 77 Elektronika Kft. forgalmaz. A mobilapplikációval összehangolható glükózszenzor képes a nap 24 órájában percenként új cukorértéket mérni a betegnek, aki azonnal megoszthatja eredményeit orvosával vagy családtagjával.

A kardiovaszkuláris prevenció igen fontos területe és bizonyíté­kokkal alátámasztottan hatékony eleme a lipidszintek csökken­tése. Dr. Márk Lászlót, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház (Gyula) főorvosát arról kérdeztük, mi a teendő, ha az erre a célra elsőként választandó sztatinokat a beteg nem tolerálja, vagy nem érhető el alkalmazásukkal a célérték.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline