Nemi különbségek a barna zsírszövet működésében
Egy japán kutatás eredményei szerint a férfiak és a nők barna zsírszövete eltérő biokémai útvonalakat használ - ezért hatékonyabb a nőkben a szövet hőtermelése.
- Mennyibe kerül az elhízás?
- Biztonságos és hatásos a liraglutid gyerekeknél
- Kalóriabevitel csökkentésével a gyulladás és az öregedés ellen
- Diófélék fogyókúrában
- Új hatásmechanizmusú vizsgálati készítmény az obezitás kezelésében
- Igen hatásos kismolekulás fogyasztószert fedeztek fel
- Új iránymutatások a gyermekkori elhízás kezelésében
- Izomtömeget megtartó monoklonális antitest obezitás kezelésére
- Tartós a fogyás a bariátriai műtétek után
- Mitől fogynak a nők és a férfiak?
- Meglévő gyógyszerek új indikációkra
- Új GIP/GLP-1 receptor agonista diabetes mellitus kezelésére
- A komorbiditásos obezitás kezelési lehetősége
- A testzsír nem tesz jót a szürkeállománynak
- A ritka, genetikai eredetű elhízás lehetséges gyógyszere
A Nature Communications folyóiratban július 14-én jelent meg az Institute of Science Tokyo kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei új megvilágításba helyezik a biológiai nem szerepét az energia-anyagcsere szabályozásában, különös tekintettel a barna zsírszövet (BAT; brown adipose tissue) termogenetikus aktivitására.
A mostani vizsgálatsorozat kimutatta, hogy a nőstény egerek BAT-sejtjeiben a PGC-1α nevű koaktivátor fehérje fokozott aktivitása jelentős mértékben hozzájárul a hőtermeléshez és az energiafelhasználáshoz. A PGC-1α által közvetített mechanizmus nemcsak a mitokondriumok szerkezetét és működését erősíti, hanem az ösztrogén-jelátvitellel együttműködve egy nem-specifikus anyagcsereútvonalat is aktivál, amely új lehetőségeket kínál az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.
Az elhízás világszerte súlyos közegészségügyi problémát jelent, amely szorosan összefügg a metabolikus betegségek, például a diabétesz és a kardiovaszkuláris kórképek kialakulásával. Érdekesség, hogy bár az elhízás mindkét nemet érinti, a nők általában kisebb kockázatnak vannak kitéve az elhízással összefüggő szövődmények tekintetében. Ennek hátterében biztos, hogy több tényező is áll, és ezek közül az egyik faktornak a BAT aktivitásában megfigyelhető nemi különbségek tekinthetők. Korábbi vizsgálatok már utaltak arra, hogy a férfiakhoz képest a nők barna zsírszövete metabolikusan aktívabb, ám a pontos molekuláris mechanizmus mindeddig nem volt ismert.
A Kazutaka Tsujimoto és Tetsuya Yamada professzor vezette kutatócsoport olyan genetikailag módosított egér modellszervezeteket vizsgált, amelyek BAT-sejtjeiből hiányzott a PGC-1α fehérje. A hím és nőstény egerek összehasonlítását multiomikai technikákkal végezték, beleértve a transzkriptomikát, metabolomikát és lipidomikát, hogy átfogó képet kapjanak a PGC-1α szerepéről.
Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a PGC-1α hiánya kizárólag a nőstény egerekben okozott jelentős csökkenést a BAT termogenetikus kapacitásában. Ez alacsonyabb testhőmérsékletet, csökkent oxigénfogyasztást és a mitokondriumokban megfigyelhető strukturális károsodást eredményezett, különösen a cristae – az energiatermelés helyszínéül szolgáló belső membránredők – szervezettségében.
A molekuláris elemzések azt is feltárták, hogy a PGC-1α aktiválja a de novo lipogenezishez kapcsolódó géneket, részben a ChREBPβ transzkripciós faktor közvetítésével. Ez az útvonal elősegíti olyan foszfolipidek szintézisét, mint az éterkötésű foszfatidiletanolamin és a kardiolipin, amelyek elengedhetetlenek a mitokondriális integritás és a normál funkcionalitás fenntartásához. Ezen lipidek hiányában a mitokondrium energiatermelő hatékonysága számottevő mértékben lecsökken, ami rontja a szövet hőtermelő képességét.
Az ösztrogén jelátvitel tovább fokozta a PGC-1α–ChREBPβ útvonal hatását, növelve a lipidanyagcserével kapcsolatos gének expresszióját a nőstények barna zsírszövetében. Ez a szinergizmus magyarázatot ad arra, hogy a nőstények barna zsírszövete miért képes hatékonyabban felhasználni az energiát, mint a hímeké. A kutatók további kísérletekkel igazolták, hogy a ChREBPβ szuppressziója a nőstényekben hasonló mitokondriális diszfunkciót és termogenetikus csökkenést eredményezett, mint a PGC-1α hiánya, míg hímekben ez a hatás nem volt megfigyelhető.
A tanulmány új perspektívát kínál az energia-anyagcsere nemi különbségeinek megértésében, és a PGC-1α által vezérelt foszfolipid szintézist jelöli meg a BAT termogenezis kulcsfontosságú szabályozójaként. Ennek az útvonalnak a célzott aktiválása elősegítheti az energiafelhasználás fokozását, javíthatja az anyagcsere-egyensúlyt, és hozzájárulhat az elhízás és a cukorbetegség megelőzéséhez.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Female-specific mechanism for energy expenditure discovered in brown adipose tissue
Sex difference in BAT thermogenesis depends on PGC-1α–mediated phospholipid synthesis in mice
Irodalmi hivatkozás:
Akira Takeuchi et al, Sex difference in BAT thermogenesis depends on PGC-1α–mediated phospholipid synthesis in mice, Nature Communications (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-61219-w0
