Az EULAR frissített testmozgás-ajánlásai
Az Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége frissítette a gyulladásos ízületi betegségekben vagy osteoarthritisben élők fizikai aktivitására vonatkozó ajánlásait.
- Osteoporosis és prevalens törések rheumatoid arthritisben szenvedő betegek esetében
- Rheumatoid arthritis az ízületeken túl: mitől válik a betegség nehezen kezelhetővé?
- Új ajánlások arthritis psoriatica kezelésében
- A JAK-gátlók alkalmazásának jövőbeli lehetőségei krónikus gyulladásos kórképekben
- Az anti-TNF-terápia evolúciója gyulladásos bélbetegségekben
- Biohasonló szerek autoimmun betegségek kezelésére
- A kollagenózisról, illetve a szisztémás autoimmun betegségekről
- A Janus-kináz- (JAK) gátlók biztonságosságának aktualitásai rheumatoid arthritisben
- Új engedélyezett szerek pikkelysömörre és más autoimmun betegségekre
- A krónikus gyulladásos bélbetegség kezelése
- Crohn-betegség biológiai terápiája és a betegség kimenetele
- Az arthritis psoriatica kezelési újdonságai – fókuszban a hatékonyság és biztonságosság
Az EULAR (Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége) frissítette a gyulladásos ízületi betegségekben vagy osteoarthritisben élők fizikai aktivitására vonatkozó ajánlásait. Az új irányelvek összhangban állnak a WHO jelenlegi törekvéseivel, amelyek a mozgásszegény életmód visszaszorítását és a rendszeres testmozgás előtérbe helyezését célozzák.
A fizikai aktivitás egészségvédő hatása közismert. A WHO 2020-ban módosította ajánlásait, külön hangsúlyt fektetve a hosszan tartó ülés vagy fekvés csökkentésére. A szervezet azt javasolja, hogy minden felnőtt legalább heti 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc erőteljesebb aerob mozgást végezzen, illetve ezek tetszőleges kombinációját. A szükséges mennyiség akár rövid, néhány perces szakaszokból is összeállhat a nap folyamán.
Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy még a rövid ideig tartó mozgás is képes ellensúlyozni a tartós inaktivitás kedvezőtlen élettani hatásait, amelyek a munkahelyi és szabadidős ülő életmódból fakadnak. A rendszeres mozgás különösen fontos a gyulladásos ízületi betegségekben vagy más reumatológiai és mozgásszervi kórképekben érintettek számára, hiszen kedvezően befolyásolja a betegség aktivitását, a fizikai funkciókat és az életminőséget. Mindezek ellenére sok beteg mégis jóval kevesebbet mozog, mint az egészséges populáció.
A EULAR elsőként 2018-ban tette közzé ajánlásait a betegek fizikai aktivitásáról. Azóta új bizonyítékok jelentek meg, különösen a digitális technológiai módszerek alkalmazásáról, valamint az oktatási és viselkedésváltozást támogató stratégiák kombinálásáról. A mostani ajánlások kidolgozásában kutatók, egészségügyi szakemberek és betegek egyaránt részt vettek. A dokumentum elsősorban rheumatoid arthritisben, spondyloarthritisben, illetve csípő- vagy térdízületi osteoarthritisben érintett személyekre összpontosít. Néhány korábbi ajánlást átfogalmaztak, egyet – a kontraindikációkra vonatkozót – töröltek, és új elemek is bekerültek.
Az Annals of the Rheumatic Diseases folyóiratban megjelent frissített irányelvek négy átfogó alapelvet és tizenegy konkrét ajánlást tartalmaznak. Az alapelvek hangsúlyozzák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a mozgásszegény idő csökkentése alapvető jelentőségű az életminőség szempontjából, és hogy a mozgásszegény viselkedés mérséklése önmagában is kedvező egészségi hatásokkal jár, függetlenül az elvégzett testmozgás mennyiségétől.
A fizikai aktivitásra vonatkozó általános ajánlások a kardiovaszkuláris és erőnléti edzéseket, valamint a hajlékonyságot és a neuromotoros teljesítményt fejlesztő gyakorlatokat egyaránt magukban foglalják. Ezek a mozgásformák a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján biztonságosan és eredményesen alkalmazhatók a vizsgált reumatológiai betegségekben. A fizikai aktivitás előmozdítása ugyanakkor közös döntéshozatalt igényel a beteg és az ellátó szakemberek között, figyelembe véve az egyéni preferenciákat, képességeket és lehetőségeket.
Az ajánlások kiemelik, hogy a fizikai aktivitás támogatása a teljes betegút során a standard ellátás részét kell képezze, és minden egészségügyi szereplő feladata. Ennek része a megfelelő együttműködés, szükség esetén a továbbirányítás, valamint a standardizált módszerek alkalmazása a főbb funkcionális területek fejlesztésére. Fontos az egyéni tényezők feltérképezése is, amelyek akadályozhatják vagy elősegíthetik az aktivitást, illetve szükségessé tehetik a beavatkozások módosítását.
További ajánlások foglalkoznak azzal, hogy ki nyújtsa a választott intervenciókat, milyen gyakorisággal, és hogyan történjen a hatékonyság nyomon követése. A hordható aktivitásmérők és más digitális technológiák alkalmazása szintén megfontolandó a betegek fizikai aktivitásának támogatásában.
A EULAR reményei szerint az új ajánlások szilárd alapot teremtenek ahhoz, hogy a fizikai aktivitás a kezelési tervek szerves részévé váljon. Ugyanakkor továbbra is elengedhetetlen az egyéni szükségletek, a környezeti feltételek és a nemzeti egészségügyi rendszerek sajátosságainak figyelembevétele a gyakorlati megvalósítás során.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Recommendations on physical activity in people with inflammatory arthritis or osteoarthritis
Irodalmi hivatkozás:
Anne-Kathrin Rausch Osthoff et al, EULAR recommendations for physical activity in people with inflammatory arthritis and osteoarthritis: 2025 update, Annals of the Rheumatic Diseases (2026). DOI: 10.1016/j.ard.2026.03.006






