Alkoholizmus kezelése SBIRT módszerrel
A módszer még egy éves időtávon is jelentős és tartós hatást mutatott az alkoholhasználat mérséklésében.
- Hasonló az alkohol és a cukor iránti vágy szabályozó mechanizmusa
- Nagymértékű alkoholfogyasztás és agyi elváltozások
- Gyógyszerek az alkoholfogyasztás által okozott zavarok kezelésére
- Alkoholbetegség kezelésében is hasznos lehet a szemaglutid?
- Az alkoholos májbetegség gyakoribbá vált a járvány alatt
- A fiatalok jelentős alkoholizálása csökkenti az agy szürkeállományát
- Alkoholfogyasztás és steatoticus májbetegség
- A zsírmáj új nómenklatúrája és a metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség (MASLD)
- A nemkívánatos események kockázata MASLD-ben
- Töredezett alvás és MASLD
- Új potenciális gyógyszercélpont zsírmáj kezelésében
Egy menekültek körében végzett vizsgálat - egyébként a világon az első randomizált alkoholfogyasztás-csökkentő beavatkozás - jelentős és tartós hatást mutatott az alkoholhasználat mérséklésében. A vizsgálatot a Columbia University Mailman School of Public Health kutatói vezették több ország szakembereinek együttműködésével, eredményei pedig a Lancet Global Health folyóiratban jelentek meg. A kutatás a zambiai Mantapala menekülttáborban zajlott, amelyet 2018-ban hoztak létre a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkező menekültek befogadására. A táborban – ahogy sok más menekültekből álló közösségben – gyakori a házi készítésű alkohol fogyasztása, valamint magas a kannabisz és más szerek használatának kockázata is. Ezek sokszor a mindennapi stressz, a traumák és a mentális egészségi problémák kezelésére szolgáló megküzdési módok, amelyek gyakran együtt járnak az alkoholhasználattal.
A résztvevők egy alapfelmérés után véletlenszerűen kerültek be két csoport valamelyikébe: az egyik a SBIRT (Screening, Brief Intervention, and Referral to Treatment) beavatkozást kapta, a másik pedig a szokásos ellátást, amely alapvető tanácsadást és szükség esetén háziorvosi ellátásra való irányítást jelentett. A SBIRT olyan, bizonyítékokon alapuló megközelítés, amelyet az alkoholproblémák korai felismerésére és kezelésére dolgoztak ki. Lényege, hogy a szakemberek először szűréssel felmérik az egyén alkoholfogyasztási szokásait és a lehetséges kockázatokat. Ezt követi egy rövid, célzott intervenció, amely motivációs beszélgetéssel segíti a beteget abban, hogy felismerje a problémás ivás következményeit, és elinduljon a változtatás felé. Ha a szűrés súlyosabb alkoholhasználati zavart jelez, a módszer harmadik eleme a szakellátásba irányítás, vagyis a megfelelő addiktológiai vagy pszichoterápiás kezeléshez való kapcsolás. A mostani vizsgálat során a SBIRT keretében a személyzet egy 30-45 perces ülés során felmérte a résztvevők alkoholfogyasztási mintázatait, vázolta annak következményeit, és közösen kerestek módokat a fogyasztás csökkentésére. A magasabb kockázatú résztvevők 6-12 hetes kognitív viselkedésterápiás üléseket kaptak, amelyeket szintén képzett, nem szakember segítők vezettek.
A követéses vizsgálatok azt mutatták, hogy a SBIRT módszer 64%-kal csökkentette az alkoholfogyasztást a kongói menekültek és a zambiai résztvevők körében, és a hatás mérsékelt formában 12 hónapig fennmaradt. Másodlagos előnyként a hat hónapos követésnél csökkentek a gyakori mentális zavarok tünetei, bár ez a hatás egy év után mérséklődött. A droghasználat tekintetében nem mutatkozott szignifikáns változás.
A gazdasági elemzés szerint a beavatkozás olcsóbb volt, mint a magas jövedelmű országokban alkalmazott SBIRT-modellek, ugyanakkor fenntartásához célzott finanszírozásra és a helyi erőforrásokhoz igazított adaptációra van szükség. A kutatás fontos lépést jelent annak megértésében, hogyan lehet alkohol- és szerhasználati zavarokra irányuló szolgáltatásokat nyújtani olyan humanitárius környezetben, ahol az erőforrások rendkívül korlátozottak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Trial successfully lowers alcohol use in humanitarian setting
Irodalmi hivatkozás:
Claire Greene, M., et al. (2026) Screening, brief intervention, and referral to treatment compared with treatment as usual for alcohol use in an integrated refugee settlement in Zambia: a hybrid, type 1, randomised controlled trial. The Lancet Global Health. DOI: 10.1016/j.langlo.2026.103989. https://www.thelancet.com/journals/langlo/article/PIIS2214-109X(26)00151-8/fulltext






