Alkoholfogyasztás és steatoticus májbetegség

A steatoticus májbetegség (SLD) nagyon gyakori volt azon felnőttek körében, aki kardiometabolikus kockázati tényezőkkel rendelkeznek és/vagy tartósan fogyasztanak alkoholt, az összes résztvevő 70%-át érintette. A máj merevsége leginkább az alkohol okozta májbetegség (ALD) esetében fordult elő, a résztvevők 25%-át érintette.

Camilla Dalby Hansen (Odense University Hospital, Odense, Dánia) és munkatársai Dániában prospektív tanulmányt végeztek az SLD prevalenciájának, a fibrózis súlyosságának és meghatározó tényezőinek azonosítása érdekében. A Journal of Hepatology-ban július 4-én online megjelent tanulmányukba 2017 októbere és 2022 novembere között elektronikus úton toborzás útján bevont  3123 résztvevő (átlagéletkor 57 év, 50% nő) 98%-ának volt legalább egy kardiometabolikus kockázati tényezője.

A résztvevőket a kockázati tényezők típusa alapján a következő két csoportba sorolták: (1) Metabolikus kohorsz: BMI > 30 és/vagy 2-es típusú cukorbetegség, hosszan tartó magas alkoholfogyasztás előzménye nélkül (n = 1599). (2) Alkoholos kohorsz: jelenleg vagy korábban tartósan sok alkoholt fogyasztók, akiknek átlagos napi alkoholfogyasztása 5 évnél hosszabb időn át meghaladta a 24 g-ot (nőknél) illetve a 36 g-ot (férfiaknál), függetlenül a kardiometabolikus kockázati tényezőktől (n = 1524).

A májzsírosodást kontrollált csillapítási paraméterrel, a májfibrózist pedig májmerevségi mérésekkel (LSM) diagnosztizálták. Azoknál a résztvevőknél, akiknél a kiindulási LSM-érték ≥ 8 kPa volt, a fibrózis stádiumát és a májzsírosodást májszöveti vizsgálattal értékelték.

Három SLD alcsoportot határoztak meg: (1) metabolikus diszfunkcióval társult SLD (MASLD; májzsírosodás, legalább egy kardiometabolikus kockázati tényező és alacsony alkoholfogyasztás), (2) metabolikus és ALD (MetALD; májzsírosodás, legalább egy kardiometabolikus kockázati tényező és mérsékelt alkoholfogyasztás) és (3) ALD (magas alkoholfogyasztás kardiometabolikus kockázati tényezők nélkül, vagy nagyon magas alkoholfogyasztás a kardiometabolikus kockázattól függetlenül).

Összességében a résztvevők 70%-a SLD-ben szenvedett, közülük 51% MASLD-ben, 13% MetALD-ben és 6,3% ALD-ben. A metabolikus kohorszban több résztvevő szenvedett SLD-ben, mint az alkoholos kohorszban.

Az ALD-ben szenvedő résztvevőknél volt a legsúlyosabb a betegség, 25%-uknál volt LSM-érték ≥ 8 kPa, szemben a MASLD- és MetALD-csoportok 12%-ával, és az ALD-csoport résztvevőinek 8%-ánál volt előrehaladott fibrózis, szemben a MASLD- és MetALD-csoportok 2,8%-ával, illetve 2,6%-ával.

Minden kardiometabolikus kockázati tényező növelte a májzsírosodás esélyét, a nagy derékkörtérfogat bizonyult a legerősebb kockázati tényezőnek (odds arány, 6,65; 95% CI, 5,36-8,25), és két kockázati allélt azonosítottak jelentős genetikai meghatározó tényezőként.

A magasabb iskolai végzettség és a fokozott fizikai aktivitás a májzsírosodás kockázatának csökkenésével járt együtt, és az inzulinrezisztencia bizonyult a máj merevség legjelentősebb kockázati tényezőjének.

Az elektronikus meghíváson alapuló toborzás valószínűleg szelekciós torzítást okozott, és nem feltétlenül reprezentatív az általános populációra nézve. Az egyközpontú tervezés és a túlnyomórészt fehér résztvevői populáció korlátozta az általánosíthatóságot más etnikai és kulturális csoportokra. Az SLD alosztályok közötti prognosztikai különbségek nem voltak kimutathatók a hosszú távú követés hiánya miatt.

A vizsgálatot részben a Novo Nordisk Foundation és az AstraZeneca finanszírozta

Forrás:

Prevalence, severity and determinants of steatotic liver disease among individuals with metabolic and alcohol risk from the community

https://www.journal-of-hepatology.eu/article/S0168-8278(25)02319-0/fulltext