Bár sok millió oltás után csak pár száz esetben következett be mellékha­tásként szokatlan vérrögképződési jelenség, alapvető fontosságú feltárni bármilyen oltással összefüggő probléma biológiai okait.

A korábban monogénesnek tartott hypertrophiás cardiomyopathia érdekes és félelmekkel övezett betegség volt, mára kezelhető, az átlagosnál nem rosszabb életkilátásokat ígérő elváltozássá vált – ám diagnosztizálatlan és kezeletlen esetben fiatalok, sportolók hirtelen szívhalálát okozhatja.

A protonpumpagátlók a fokozott gyomorsavtermeléssel járó állapotok hatásos gyógyszerei. Az újabb vizsgálatok eredményei azonban arra inte­nek, hogy a protonpumpa-inhibitorok hosszú távon nem olyan biztonságos szerek, mint azt korábban feltételeztük – különösen az idősebb betegek körében.

A fittséget mérni kell. Kell mérni. A testmozgás vitális funkció. A fittség vitális paraméter és a kardiovaszkuláris rizikóstátuszt befolyásoló tényező. A cikkben e tételmondatok régebbi és újabb bizonyítékait tekintjük át.

Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból ki­rajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.

Időskorban a warfarin iránti szenzitivitás változásai és a gyakori komorbiditások megnehezítik a stabil véralvadásgátló kezelés fenntartását. A stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében a rivaroxabannal történt antikoagulálás éppoly hatásos volt idősek körében is, mint a warfarinkezelés, és kevesebb intrakraniális vérzéssel járt együtt a ROCKET-AF vizsgálat alcsoport-analízisében éppúgy, mint egy friss, a való életben végzett felmérésben. A rivaroxabannal történő véralvadásgátlás egysze­rűsége jóvoltából a pitvarfibrilláló idős betegek nagyobb arányban része­sülhetnek védelemben a stroke veszélyével szemben.