hirdetés

Vakcina indukálta immuntrombotikus thrombocytopenia

Bár sok millió oltás után csak pár száz esetben következett be mellékha­tásként szokatlan vérrögképződési jelenség, alapvető fontosságú feltárni bármilyen oltással összefüggő probléma biológiai okait.

hirdetés

Míg április közepéig összesen 852 millió dózis COVID-19-ellenes vak­cinát adtak be 154 ország lakóinak, ápri­lis 7-én az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette,1 hogy kapcsolatot ta­lált az AstraZeneca oltása és az alacsony vérlemezkeszámmal járó, szokatlan vérrög­képződési jelenségek között.

A nagyon ritka szövődményt addig több mint 220 esetben azonosították, és további hat hasonló esetet dokumentáltak az USA-ban azok között, akik a Johnson & Johnson védőoltását kapták. Ez utóbbi esetben még nem igazoltak ok-okozati összefüggést az oltás és a szokatlan vérrögképződés között, azonban a gyanú szerint az esetek száma tovább fog növekedni, írja a problémáról és a lehetséges mechanizmusokról beszá­moló The Atlantic-cikkben Roxanne Khamsi.2 A Nature tudományos magazinjában is pub­likáló szakújságíró kifejti: az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinája milliók életét mentette meg, és az EMA is hangsúlyozza, hogy az általa vizsgált AstraZeneca-oltás előnyei jóval meghaladják a kockázatait. Mindazonáltal alapvető fontosságú feltár­ni bármilyen, oltással összefüggő alvadási probléma biológiai okait.

Az egész világra kiterjedő COVID-19 elleni immunizációs projekt nem csak mérete miatt számít úttörőnek. A Pfizer és a Moderna vakcináival először engedé­lyezték mRNS-oltás használatát, és most először vetik be az adenovirus vektoro­kat használó oltásokat is (az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcináján kívül a Szputnyik V is ilyen), sőt koronavírus el­leni immunizációnak is most először lehe­tünk tanúi. Egyelőre nem tudni, hogy az újdonságok összefüggenek-e a véralvadási problémával, de már számos hasznos teó­ria napvilágot látott, amelyek segíthetnek a vakcinakutatás irányainak kijelölésében is, teszi hozzá Khamsi. A hipotézisek nem zárják ki egymást, némelyek inkább átfe­désben magyarázzák a véralvadási prob­léma lehetséges mechanizmusait.

 

A VÉRLEMEZKE A PROBLÉMA

A vezető elképzelés hívei antitestkép­ződést mutattak ki a vérlemezkék ellen. A vérlemezke hipotézis az Ausztriában február végén történt első, vakcinációt követő thrombosisos esetben a 49 éves ápolónőt kezelő hematológustól indult. Az AstraZeneca vakcinájával beoltott ápolónő vénáiban és artériáiban kialakult vér­rögök mellett a vérplazmájában alacsony vérlemezkeszámot lehetett kimutatni. Ez az állapot Sabine Eichingert annyira emlé­keztette a heparinkezelés ritka mellékhatá­saként jelentkező állapotra, hogy megke­reste a téma német szakértőjét, Andreas Greinachert. Greinachernek április elején meg is jelent Eichingerrel közös tanulmánya a NEJM-ben,3/*/ amelyben 11 osztrák és német posztvakcinációs thrombosisos beteg eseté­ről számolnak be. Mind a 11 beteg vérében sikerült vérlemezke-aktiváló hatású antites­teket (anti-faktor 4) kimutatni. A thrombosis és a thrombocytopenia az átlagosan 36 éves, korábban egészséges betegeknél (9 nő, 2 férfi) az AstraZeneca-vakcináció után 5–16 nappal jelentkezett, intracranialis haemorrhagia, cerebrális vagy zsigeri vé­nás thrombosis, pulmonalis embolia vagy disszeminált intravaszkuláris koaguláció képében, a 11-ből 7 beteg halálát okozva.

Greinacher és mtsai cikkével egy idő­ben egy norvég kutatócsapat eredménye is megjelent a NEJM-ben.4 Norvégiában a 130 ezer, AstraZeneca-oltással beoltott személy között 5 fő esetében fordult elő súlyos véralvadási probléma, és mind az öt norvég betegnél megtalálták ugyanazokat a vérlemezke-aktiváló hatású antitesteket (anti-faktor 4), mint a német és osztrák betegeknél – ugyanezeket az antitesteket később az USA-ban a Johnson & Johnson-vakcináció után bekövetkezett valamennyi vérrögképződési esetben is kimutatták.

A kórképnek Greinacher a vakcina indukálta immuntrombotikus thrombocytopenia (VITT) nevet adta, bár mint a The Atlantic cikke is megjegyzi, az még nem bizonyított, hogy a Johnson & Johnson- vakcináció után bekövetkezett esetek va­lóban ugyanebbe a kategóriába tartoznak. Mindenestre ha az elképzelés bebizonyo­sodik, annak terápiás következményei is lesznek: bár a thrombosisos kórképeket gyakran heparinnal kezelik, VITT esetében a heparin adása csak rontja a helyzetet.

 

A VÉRLEMEZKE ÉS A TÜSKEFEHÉRJE A PROBLÉMA

Ha az antitestképződés hipotézise igaz, az azt jelenti, hogy egyes COVID-19-ellenes vakcinák nagyon ritka esetben autoimmun reakciót indítanak be a vérlemezkék ellen. Egyesek szerint az az igen kellemetlen for­gatókönyv is elképzelhető, hogy a kereszt­reakcióért felelős vírusprotein pont az ös­szes oltásban szerepet játszó tüskefehérje, mivel a tüskefehérje és a vérlemezkék faktor 4-es proteinje között van némi strukturális hasonlóság, jegyzi meg Roxanne Khamsi. A Khamsinak nyilatkozó Greinacher ezt nem tartja valószínűnek, ugyanis a német hematológus még nem publikált vizsgála­tai szerint a VITT-ben szenvedők vérében talált problémás antitestek nem kötődnek a tüskefehérjéhez.

Mások továbbra is a tüskefehérjére gyanakodnak, de nem azért, mert az eset­leg keresztreakciót váltana ki. Michel Goldman, a brüsszeli Free University immuno­lógusa, az Innovative Medicines Initiative (IMI) korábbi igazgatója szerint az oltásban nem részesült, súlyos COVID-ban szenvedő betegek éppen olyan szokatlan véralvadá­si problémáktól szenvednek, mint amilyen a heparinkezelés ritka mellékhatásaként je­lentkező autoimmun betegség. Preprintben megjelent írásában5 Goldman amellett ér­vel, hogy a tüskefehérje direkt módon inter­akcióba lép a vérlemezkékkel, és 4-es faktor termelésére készteti őket. Másrészt a tüske­fehérje az erek endothel-sejtjeit is megron­gálja, aminek következtében olyan moleku­lák szabadulnak ki belőlük, amelyek a 4-es faktorhoz kötődnek, és együttesen már képesek autoimmun válasz generálására.

Ha be is bizonyosodik, hogy a tüske­fehérje valóban részt vesz a véralvadási zavarok kialakításában, az még nem lesz feltétlenül rossz hír az összes, tüskefehér­jét használó oltás (az eddig befogadott valamennyi vakcina ilyen) számára. Bár mindegyik oltás használja a tüskefehérjét, de nem ugyanazt a verziót, magyarázza Goldman: a Pfizer, a Moderna és a Johnson & Johnson vakcinák esetén a tüskefehérje módosult, megnyúlt és stabil változata jön létre; az AstraZeneca vakcinája az egyetlen, az EMA által befogadott oltás, amely a tüskefehérje nem stabilizált formáját hozza létre. Az is elképzelhető, hogy ez a nem stabil tüskefehérje-változat a véralvadási problémák forrása.

 

GYANÚS SZEKVENCIA? „KINÉL EZ, KINÉL AZ”?

Az AstraZeneca-vakcina abban is különbö­zik a többi adenovirus-vektor vakcinától (Johnson & Johnson és Szputnyik V), hogy ennek az oltásnak a létrehozásakor a tüs­kefehérje-termelés fokozása érdekében a tüskefehérje kódján kívül még egy apró géndarabot is beültettek az adenovirusba. Elképzelhető (az EMA szerint nem bizo­nyított6), hogy ez a szöveti plazminogénaktivátor génből származó darabka borítja fel a normál véralvadás folyamatát.

Ez az esetleges probléma a többi adenovirus-vektoros oltást bizonyosan nem érinti, azonban vannak arra utaló jelek, hogy az adenovirusok maguk is ké­pesek a vérlemezkéket véralvadást segítő molekulák termelésére késztetni.7 Ha ez je­lentősnek bizonyul, akkor kiderülhet, hogy az adenovirusok mégsem jó vivőanyagai az oltásoknak.

Végül az utolsó elképzelés szerint a COVID-19-vakcináció után tapasztalt vér­alvadási zavarok hátterében nem ugyanaz a mechanizmus működik minden betegnél. Tudjuk, hogy a COVID-betegek is sok külön­böző autoantitestet termelnek, sőt némelyi­kük a véralvadás alapmolekulájának számító fibrinogént is ugyanúgy túlzott mennyiség­ben állítja elő, mint némelyik AstraZeneca-vakcinával oltott, thrombosisos mellékha­tást szenvedett beteg.8

Az már bizonyos, mondják a The Atlantic-nak nyilatkozó szakértők, hogy a COVID-betegek esetében számos ok vezethet a trombotikus tünetekhez, ami azt mutatja, hogy a természetes megfer­tőződéshez képest sokkal biztonságosabb vakcináció révén megszerezni az immunitást: ha egy vakcina csak a vírus egyetlen szubkomponensét használja, biztos, hogy kevesebb eséllyel alakul ki probléma.

 

Dr. Kazai Anita

 

Irodalom:

1. https://www.ema.europa.eu/en/news/astrazenecas-covid-19-vaccine-ema-finds-possible-link-very-rare-cases-unusual-blood-clots-low-blood

2. Khamsi R. The Blood-Clot Problem Is Multiplying. So are theories to explain it.

https://www.theatlantic.com/science/archive/2021/04/ vaccine-related-blood-clot-mystery-must-be-solved/618623/?utm_source=Nature+Briefing&utm_ campaign=81889634d4-briefing-dy-20210420&utm_ medium=email&utm_term=0_c9dfd39373- 81889634d4-43872085

3. Greinacher A, Thiele T, Warkentin TE, et al. Thrombotic Thrombocytopenia after ChAdOx1 nCov-19 Vaccination. N Engl J Med 2021. április 9. DOI: 10.1056/NEJMoa2104840.

4. Schultz NH, Sørvoll IH, Michelsen AE, et al. Throm­bosis and Thrombocytopenia after ChAdOx1 nCoV-19 Vaccination. N Engl J Med 2021. április 9. DOI: 10.1056/ NEJMoa2104882.

5. Goldman M, Hermans C. Autoimmune Thrombotic Thrombocytopathy Associated with COVID-19 Infection or Vaccination: Learning from Heparin-induced Throm­bocytopenia. https://www.preprints.org/manuscript/ 202104.0255/v2

6. EMA. Signal assessment report on embolic and throm­botic events (SMQ) with COVID-19 Vaccine (ChAdOx1-S [recombinant]) – COVID-19 Vaccine AstraZeneca (Other vi­ral vaccines). https://www.ema.europa.eu/en/documents/ prac-recommendation/signal-assessment-report-embol­ic-thrombotic-events-smq-covid-19-vaccine-chadox1-s-recombinant-covid_en.pdf

7. Jin YY, Yu XN, Qu ZY, et al. Adenovirus type 3 induces platelet activation in vitro. Mol Med Rep 2014;9(1):370–374

8. Khamsi R. Rogue antibodies could be driving se­vere COVID-19. https://www.nature.com/articles/ d41586-021-00149-1

Dr. Kazai Anita, Orvostovábbképző Szemle
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.