Fontos üzenetet közvetít a világ legidősebben elhunyt embere
A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak.
- Innovatív módszer az elhízás kezelésében
- Mikrobiom és jóllakottság
- Bélmikrobiom és terhességi cukorbetegség
- A bélmikrobiomban élő bakteriofágok és gombák szerepe és manipulálási lehetőségük
- Bél mikrobiom és neurodegeneratív betegségek
- Bélmikrobiom és a gyermekek kognitív funkciói
- Az újszülöttkori mikrobiom megváltozásának következménye
- Az orális- és bél-mikrobiom kapcsolata a gyulladásokkal
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- A bélflóra megváltozása és az Alzheimer kór biomarkerei
- „Áteresztő bél szindróma” – az intesztinális permeabilitás megváltozásának okai, következményei és lehetséges kezelése
- Az étrend minősége és a mikrobiom egészsége
- Gyakori baktérium a vastagbélrákos daganatokban
A PLOS Medicine folyóiratban szeptember 24-én jelent meg a Barcelona székhelyű Josep Carreras Leukaemia Research Institute (IJC) kutatóinak tanulmánya, amelyben a világ legidősebb korában elhunyt embere, a 2024-ben, 117 évesen jobblétre szenderült María Branyas Morera bélmikrobiomjából származó mintákat elemezték. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a bélmikrobiom összetétele és diverzitása olyan volt, mint egy évtizedekkel fiatalabb felnőtté. A mikrobiom különösen gazdagnak bizonyult olyan jótékony baktériumokban, amelyek a rezilienciával és a hosszú élettartammal hozhatók összefüggésbe. A kutatók feltételezik, hogy ebben szerepet játszhatott Branyas napi rendszerességű joghurtfogyasztása, valamint a mediterrán étrend követése. Bár a genetikai adottságokat nem választhatjuk meg, a bélmikrobiom tudatos ápolása olyan befolyásolható tényező, amely hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez és az élettartam meghosszabbításához.
A közelmúltban megjelent tanulmányban a kutatók részletesen elemezték Branyas biológiai mintáit, és összehasonlították azokat olyan személyekével, akik nem értek el ilyen magas kort. A genetikai vizsgálatok során olyan protektív génvariánsokat azonosítottak, amelyek csökkenthetik a gyakori betegségek kockázatát. Ugyanakkor a kutatás fókuszába került egy olyan tényező is, amely felett bárki nagyobb kontrollt gyakorolhat: a bélmikrobiom összetétele. A bélmikrobiom a gasztrointesztinális traktusban élő mikroorganizmusok – baktériumok, gombák és egyéb mikrobák – komplex közössége, amely számos élettani folyamatban vesz részt. Ezek a mikroorganizmusok segítik az emésztést, vitaminokat szintetizálnak, modulálják az immunválaszt, és kapcsolatban állnak a központi idegrendszerrel is. Míg a genetikai háttér csak korlátozott mértékben befolyásolja a mikrobiom összetételét, az étrend és az életmód döntő szerepet játszik annak összetételében és funkcionalitásában.
Az öregedéssel általában csökken a mikrobiom diverzitása, és a jótékony baktériumok, például a Bifidobacterium nemzetség tagjainak mennyisége is csökkenni kezd. Ez a visszaesés közvetlen összefüggésbe hozható a fizikai gyengeséggel és az immunrendszer hanyatlásával. Branyas mikrobiomja azonban kivételes volt: összetétele és sokfélesége egy fiatal felnőttéhez hasonlított, és különösen gazdag volt a Bifidobacteriaceae család tagjaiban. A vizsgálatok megerősítették, hogy Branyas Bifidobacterium-szintje megfelelt más, kifejezetten idős kort megélt emberek esetében korábban mért értékeknek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez a fiatalos mikrobiom hozzájárulhatott a bélrendszer és az immunrendszer optimális működéséhez, ezáltal támogatva a hosszú és egészséges életet.
A bifidobaktériumok az emberi élet korai szakaszában kolonizálják a bélrendszert, és egész életen át jótékony hatásúak maradnak. Számos tanulmány igazolta, hogy támogatják az immunfunkciókat, védelmet nyújtanak a gasztrointesztinális rendellenességekkel szemben, és hozzájárulnak a lipidanyagcsere szabályozásához. Branyas étrendje – napi három adag élőflórás joghurt és a mediterrán étrend követése – magyarázatot adhat arra, hogy miként sikerült fenntartani a magas Bifidobacterium-szintet. A mediterrán étrend, amely zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, olívaolajban, halban és hüvelyesekben gazdag, miközben minimálisra csökkenti a vörös hús, a feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukrok fogyasztását, ismételten összefüggésbe hozható a mikrobiom sokféleségével és a kedvező egészségi mutatókkal.
A Bifidobacteriumok szaporodását elősegítő további élelmiszerek közé tartozik a kefír, a kombucha, valamint az erjesztett zöldségek, például a kimchi és a savanyú káposzta. Ezek olyan probiotikumokat tartalmaznak, amelyek képesek megtelepedni a bélrendszerben, és pozitív élettani hatásokat váltanak ki. A probiotikumok hatékonyságához azonban prebiotikus táplálékra is szükség van. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmi rostok, amelyek táplálékul szolgálnak a jótékony mikrobák számára. Ilyen rostokat tartalmaznak például a hagyma, a fokhagyma, a póréhagyma, a spárga, a banán, a zab és a hüvelyesek is. A probiotikumok és prebiotikumok együttes jelenléte elősegíti a mikrobiom egyensúlyának fenntartását.
Fontos kiemelni, hogy a tanulmány egyetlen személy mintáinak vizsgálatán alapult, így nem állítható, hogy a mikrobiom önmagában magyarázza Branyas rendkívül magas életkorát. Valószínűbb, hogy a hosszú élet több tényező együttes hatásának eredménye: genetikai védelem, hatékony anyagcsere, alacsony szintű gyulladásos aktivitás, valamint a mikrobiom sokszínűségének fenntartása. A mikrobiom kutatása dinamikusan fejlődik, ugyanakkor jelenleg még nem ismert, hogy milyen összetétel tekinthető ideálisnak. A nagyobb diverzitás általában kedvezőbb egészségi állapottal társul, de a hosszú élettartamra egyelőre nincs univerzális recept.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
What the gut microbiome of the world's oldest person can tell us about aging
The multiomics blueprint of the individual with the most extreme lifespan
Irodalmi hivatkozás:
Santos-Pujol, Eloy et al. The multiomics blueprint of the individual with the most extreme lifespan Cell Reports Medicine, 102368 September 24, 2025






