Az étrend minősége és a mikrobiom egészsége
A több növényi és kevesebb hús alapú étel fogyasztása az étrendtől függetlenül kedvezőbb mikrobiom-összetételt eredményez.
- Antiretrovirális terápiák és bélmikrobiom
- A bélflóra előrejelzi a Crohn-betegség posztoperatív kiújulását
- Mikrobiom kímélő antibiotikum
- Gyakori baktérium a vastagbélrákos daganatokban
- Bélmikrobiom és a gyermekek kognitív funkciói
- Bél mikrobiom és vastagbélrák
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- Az újszülöttkori mikrobiom megváltozásának következménye
- Az orális- és bél-mikrobiom kapcsolata a gyulladásokkal
- Probiotikum aggodalmak
Egy új kutatás szerint az egészséges táplálkozási mintának sok növényi alapú ételt kell tartalmaznia és az étrendnek a bélmikrobiomra gyakorolt hatása szempontjából fontosabbnak tűnik az elfogyasztott egészséges növényi alapú élelmiszerek sokfélesége. Kevésbé fontos, hogy az illető vegán, vegetáriánus vagy egy mindenevő étrendet követ-e mindaddig, amíg nem kerül sor az egészségtelen élelmiszer-kategóriák, például a vörös húsok specifikus túlfogyasztására. A vörös hús például erősen befolyásolja a mindenevők mikrobiomját, és az ennek nyomán kialakuló szignálmikrobák negatívan korreláltak a gazdaszervezet kardiometabolikus egészségével.
Ezzel szemben a vegánok bélmikrobiomjában talált szignatúramikrobák kedvező kardiometabolikus markerekkel korreláltak, és a több növényi alapú élelmiszert fogyasztó mindenevőkben is felszaporodnak. A tejtermékekkel erjesztett élelmiszerek kerülése csökkenti azon mikróbák jelenlétét, melyek potenciálisan probiotikus hatásúak. A hús- vagy tejtermékek kerülése tehát feltétlenül pozitív hatású akkor, ha nem jár együtt a minőségi növényi alapú termékek sokféleségével.
Nicola Segata (Trentói Egyetem, Trento, Olaszország) és munkatársai az ezt részletező tanulmányukat a Nature Microbiology online folyóiratban tették közzé.
Az étrend és a mikrobiális szignatúrák
A kutatók öt többnemzeti kohorszból származó 21 561 személy biológiai mintáit elemezték annak feltérképezésére, hogy hogyan tükröződnek a táplálkozási minták (mindenevő, vegetáriánus és vegán) közötti különbségek a bélmikrobiomokban.
Azt találták, hogy a három táplálkozási mintát mikrobiális profiljuk alapján nagymértékben meg lehet különböztetni egymástól, és hogy minden étrendnek megfelelő egyedi mikrobák vannak, köztük olyanok, amelyek bizonyos típusú élelmiszerek emésztéséhez kötődnek, és néha olyanok is, amelyek magából az ételből származnak.
A mindenevők mikrobiomjában fokozottan jelen voltak a húsemésztéshez kapcsolódó baktériumok, például az Alistipes putredinis, amely részt vesz a fehérje fermentációjában. A mindenevőkben több volt a gyulladásos bélbetegséggel és a vastagbélrák kockázatának növekedésével összefüggésbe hozható baktérium is, mint például a Ruminococcus torques és a Bilophila wadsworthia.
A vegánok mikrobiomjában bőven voltak rostfermentációban részt vevő baktériumok, például a Bacteroides és Firmicutes törzsek számos faja, amelyek segítenek a rövid szénláncú zsírsavak előállításában. Ezek a vegyületek jótékony hatással vannak a bélrendszer egészségére, mivel csökkentik a gyulladást és segítenek fenntartani a jobb homeosztatikus egyensúlyt az egyén anyagcseréje és immunrendszere között.
A vegetáriánusok és vegánok közötti fő különbség a vegetáriánusok mikrobiomjában a Streptococcus thermophilus jelenléte volt, egy olyan baktériumé, amely főként a tejtermékekben található, és a joghurt előállításához használják.
A szerzők szerint az egyes táplálkozási mintákon belüli étrendi tényezők, mint például a növényi eredetű táplálék mennyisége, jobban alakítják a mikrobiomot, mint az étrend típusa, és fontosak a bélrendszer egészsége szempontjából. Például a mindenevő étrenden élő emberek több növényi alapú élelmiszer fogyasztásával a mikrobiomjuk jótékony mikrobáinak arányát közel a arra a szintre emelhetik, mint a vegán vagy vegetáriánus emberekben mérhető szintekkel, így a mindenevők étrendjében a változatos növényi eredetű táplálék arányának növelése jobb bélrendszeri egészséghez vezethet.
A kutatók végső célja „egy olyan precíziós táplálkozási megközelítés, amely a betegek mikrobiomjának konfigurációja és a mikrobiom azon aspektusai alapján ajánl élelmiszereket, amelyeket javítani szeretnénk. Addig is azonban ettől függetlenül fontos tudni, hogy mely élelmiszerek általában a bélmikrobiom mely tagjainak típusait erősítik”.
A jövőbeli kutatásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a bél mikrobiális szignatúrája megjósolhatja-e azokat, akiknél az egyes kohorszokban szív- és érrendszeri betegség alakul ki. A „fogyasszon egészséges, kiegyensúlyozott étrendet” rutinnal nem sokat lehet kezdeni. „Ha megvan a mikrobiom szignatúrája, akkor potenciálisan meg lehet mondani, hogy az illetőnek mit kell ennie ahhoz, hogy optimalizálja a vércukorszintjét és a lipidértékeit, de a hosszú távú betegségkockázatokra gyakorolt hatása még nem értelmezhető. Ezért a legjobbnak tűnik, ha ragaszkodunk az irányelvek által ajánlott étrendi tanácsokhoz, amíg nem tudunk árnyaltabb tanácsokat adni a betegnek”.”
Forrás:
Fackelmann, G., Manghi, P., Carlino, N. et al. Gut microbiome signatures of vegan, vegetarian and omnivore diets and associated health outcomes across 21,561 individuals. Nat Microbiol 10, 41–52 (2025). https://doi.org/10.1038/s41564-024-01870-z