Bélmikrobiom és Alzheimer-kór

A Brain folyóiratban október 18-án jelent meg a University College Cork kutatóinak közleménye, amelyben egy olyan vizsgálat eredményeit írják le, ami megerősíti a bélmikrobiom és az Alzheimer-kór közötti közvetlen kapcsolatot: most először sikerült beteg emberekből származó bélmikrobiom állatokba ültetésével előidézni a betegséget a modellszervezetekben.

A kutatást Yvonne Nolan professzor, az APC Microbiome Ireland, a University College Cork (UCC) és a UCC Anatómiai és Neurológiai Tanszékének vezetője, valamint Sandrine Thuret professzor (King's College London) és Dr. Annamaria Cattaneo (IRCCS Fatebenefratelli, Olaszország) vezették. Először azt figyelték meg, hogy az Alzheimer-kóros betegek székletmintáiban magasabb volt a gyulladást elősegítő baktériumok szintje, és feltételezték, hogy ez a változás összefüggésben áll romló kognitív funkcióikkal. Amikor az ilyen betegekből származó, fekális eredetű mikrobiom mintákat fiatal patkányokba ültették át, azt tapasztalták, hogy az állatok szervezete kevesebb új idegsejtet termelt, vagyis a hippocampusban végbemenő neurogenezis folyamata károsodott, ami a patkányok viselkedési mintázataiban is megmutatkozott: romlottak bizonyos memóriafunkcióik, és általános hangulatuk megváltozott. Ezek a változások ráadásul egyenes arányban álltak a donor személyeknél diagnosztizált kognitív funkcióvesztés súlyosságával, azaz minél demensebb betegtől származó mintát ültettek át a patkányokba, annál jelentősebbek voltak az állatoknál megfigyelhető változások. Ez az első olyan kutatási eredmény, amely bizonyítja a bélmikrobiom és az Alzheimer-kór közötti direkt kapcsolatot, sőt, bizonyítékul szolgál a kauzális összefüggésre is, azaz rámutat arra, hogy a fertőzött mikrobiom megjelenése esetén kialakul a betegség. A felfedezés klinikai haszna azonban még ennél is értékesebb lehet, mivel a közvetlen összefüggés és kauzális kapcsolat alapján ezek az eredmények a jövőben segíthetnek a korai diagnózis felállításában.

“Az Alzheimer-kóros embereket jellemzően a kognitív tünetek megjelenésekor vagy azok után diagnosztizálják a betegséggel, ami már túl késő lehet, legalábbis a jelenleg rendelkezésre álló terápiás megközelítések sikeréhez biztosan. A bélmikrobiom szerepének megértése a prodromális - korai stádiumú - demencia kialakulásában a tünetek lehetséges megjelenése előtt új terápiák kifejlesztése, vagy akár az egyénre szabott beavatkozás előtt is utat nyithat" - nyilatkozta Nolan professzor.

A UCC kutatói már régóta azon dolgoznak, hogy különböző stratégiákat dolgozzanak ki az agy egészséges öregedésének elősegítésére és az Alzheimer-kór elleni kezelések fejlesztésére. A következőkben azt is vizsgálják majd, hogy a bélmikrobiom hogyan reagál az olyan életmódbeli hatásokra, mint az étrend és a testmozgás.

Sandrine Thuret, a King's College London neurológus professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője kifejtette: “Az Alzheimer-kór alattomos betegség, amelyre még nincs valóban hatékony kezelés. Ez a tanulmány fontos előrelépést jelent a betegség etiológiájának megértésében, mivel eredményei megerősítik, hogy a bélmikrobiom ok-okozati szerepet játszik a betegség kialakulásában. Ez a kutatás lefekteti számos, ezen a területen végzett jövőbeli vizsgálat alapjait, és reményeim szerint a terápiás megközelítések, beavatkozások terén is előrelépésekhez vezet majd.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Scientists discover links between Alzheimer's disease and gut microbiota

Microbiota from Alzheimer’s patients induce deficits in cognition and hippocampal neurogenesis

Irodalmi hivatkozás:

Stefanie Grabrucker et al, Microbiota from Alzheimer's patients induce deficits in cognition and hippocampal neurogenesis, Brain (2023). DOI: 10.1093/brain/awad303