Solanezumab Alzheimer kórban
A fázis 3 vizsgálat eredményei alapján a szolubilis/monomer béta-amyloidot megkötő monoklonális antitest, a solanezumab nem hatékonyabb a placebónál a preklinikai Alzheimer kór progressziójának lassításában.
Dr. Reisa Sperling (Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School) vizsgálatvezető beszélt a solanezumab fázis 3 vizsgálatának (A4 study) eredményeiről, melyeket a 2023-as Alzheimer's Association International Conference rendezvényen mutattak be, illetve a The New England Journal of Medicine folyóiratban is pulbikáltak.
Bár a viszgálat negatív eredményű, fontos információkkal szolgálhat a jövőbeni tanulmányokhoz.
Az eredmények azt jelzik, hogy a betegség kezelésében alapvető fontosságú az amyloid plakkok csökkentése. Ez a vizsgálat volt az első, amely tünetmentes betegeket vont be, eredményei pedig alátámasztják a korai intervenció fontosságát. Az amyloid már PET vizsgálattal és vérvétellel is kimutatható, és ezzel előre jelezhető, kinél várható klinikai rosszabbodás. Sajnos a vizsgálat nem változtatott a betegség progresszióján, de azt igazolta, hogy az amyloid már a tünetek megjelenése előtt kimutatható.
Az A4 kettősvak, multicentrikus, randomizált vizsgálat volt, melybe 1147 beteget vontak be, akiknél a PET alapján emelkedett amyloid szint volt igazolható, de a kognitív funkcióik megtartottak voltak. A betegeket két kar között randomizálták: placebot vagy solanezumabot kaptak 4 és fél évig. A vizsgálati szer kezdődózisa 4 hetente 400mg volt intravénásan, majd a vizsgálat közben a dózist 4 hetente 1600mg-ra emelték, mivel más vizsgálatok eredményei alapján a korábbi dózis túl alacsonynak tűnt. Az elsődleges végpont a Preclinical Alzheimer Cognitive Composite (PACC) kognitív hanyatlást vizsgáló skála változása volt 4 és fél évnél.
Az elsődleges végpontban nem mutatkozott különbség a két vizsgálati csoport között: a solanezumab csoportban a skála átlagos változása a kezdetihez képest -1,43 volt, míg a placebo csoportban -1,13-nak bizonyult.
A PET vizsgálatok eredménye alapján az amyloid lerakódása folytatódott mindkét csoportban, és bár a placebo csoportban a növekedése számszerűen nagyobb volt, a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns.
Sajnos a kezelés önmagában nem csökkentette az amyloid mennyiségét a kiindulási értékhez képest és a lerakódás lassítása is elégtelen volt. Az enyhe kognitív csökkenésbe való progresszió kétszer gyorsabb volt azoknál, akik kiinduláskor az amyloid mennyiségét tekintve a felső harmadba tartoztak.
A két kezelési csoport között a képalkotó vizsgálatok részletes adatai alapján sem találtak különbséget, mindkét csoportban a neocorticalis és medialis temporalis tau növekedése volt észlelhető tau-PET-tel, és a volumetrikus MRI is hasonló változásokat írt le kezeléstől függetlenül.
A vizsgálatvezető szerint a negatív eredmények hátterében a használt monoklonális antitest típusa állhat. A solanezumab – szemben más anti-amyloid kezelésekkel, pl. a lecanemabbal vagy a donanemabbal - nem köt az amyloid plakkokhoz, csak az önálló amyloid fehérjéhez.
Az alkalmazott dózis vizsgálata sem vezetett érdemi eredményhez: néhány adat arra utalt, hogy a nagyobb dózis kedvezőtlenebb volt, azonban a különbség nem volt szignifikáns.
A vizsgálat eredménye alapján felmerül, hogy a szolubilis amyloid, mint terápiás cél kevésbé előnyös.
A vizsgálati szer biztonságosnak bizonyult, egy esetben észleltek amyloiddal összefüggő képalkotó eltérést (amyloid-related imaging abnormalities, ARIA) ödémával a solanezumabbal kezelt csoportban, két esetben placebo mellett. A solanezumab mellett 29,2%-ban, a placebo csoportban 32,8%-ban alakult ki ARIA mikrovérzéssel vagy hemosziderózissal. Bár az antitest nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vizsgálatvezető elégedett volt a vizsgálat felépítésével és remélhetőleg más szerek, például a lacanemab hatékonynak bizonyulnak. Az AHEAD tanulmányban a lacanemab hatását vizsgálják tünetmentes, de Alzheimer kór szempontjából magas kockázatú betegeknél.
Dr. Claire Sexton (Alzheimer's Association) szerint bár a solenazumab vizsgálata negatív eredménnyel zárult, az ebből nyert adatok hozzájárulhatnak az Alzheimer kór pontosabb megértéséhez.
Írásunk az alábbi források alapján készült:
Solanezumab for Preclinical Alzheimer's: Phase 3 Data - Medscape - Jul 20, 2023
Sperling RA, Donohue MC, Raman R, et al and A4 Study Team. Trial of Solanezumab in Preclinical Alzheimer's Disease. N Engl J Med. 2023 Jul 17.