A Janus-arcú hasnyálmirigyrák

A Nature Communications folyóiratban szeptember 26-án jelent meg a Karolinska Institutet kutatóinak tanulmánya, amelyben arról számoltak be, hogy a hasnyálmirigyrákos tumorsejtek nem kizárólag a betegségre jellemző, kötőszövetben gazdag stromális környezetben képesek proliferálni, hanem a normál hasnyálmirigyszövet olyan sérült területein is, ahol a szöveti architektúra megváltozik. Ez a felismerés új lehetőségeket nyithat a tumorbiológia mélyebb megértésében és a célzott terápiás stratégiák kialakításában. A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb és legrosszabb prognózisú daganattípus, amelynek túlélési mutatói az elmúlt évtizedekben alig javultak, szemben más szolid tumorokkal.

A mostani tanulmány összesen 108, a Karolinska Egyetemi Kórházban sebészi beavatkozáson átesett beteg szövettani mintáin alapult. A kutatók szinte minden esetben kimutatták a tumorsejtek jelenlétét a hasnyálmirigy azon részeiben, amelyek emésztőenzimeket termelnek, és amelyek strukturálisan károsodnak a daganatsejtek invázióját követően. A tumorsejtek adaptív viselkedést mutattak: a normál szövet sérült régióiban eltérő fenotípusos jellemzőket mutattak, mint a kötőszövetben gazdag tumorállományban. Marco Gerling professzor, aki Carlos Fernández Moro patológussal közösen vezette a vizsgálatot, kiemelte, hogy a daganatsejtek mikrokörnyezethez való alkalmazkodása jelentős hatással lehet a betegség progressziójára.

A kutatás során az is megfigyelhető volt, hogy a sérült szövetekben elhelyezkedő tumorsejtek gyakrabban mutatták a „klasszikus” tumorprofilt, míg a kötőszövetben gazdag régiókban található sejtek agresszívebb, invazívabb fenotípust képviseltek. A sérült területek olyan támogató sejttípusokat is tartalmaztak, amelyek az NGFR (nerve growth factor receptor) nevű fehérjét expresszálták – ezt korábban a szöveti regenerációs folyamatokhoz kapcsolták. Az NGFR jelenléte arra utal, hogy a sérült szövetek nem csupán passzív célpontjai a daganatsejtek inváziójának, hanem aktívan hozzájárulhatnak a tumormikrokörnyezet kialakításához és fenntartásához.

Ez a komplex interakció a daganatsejtek és a sérült szövetek között befolyásolhatja a terápiás válaszkészséget is. A tumor heterogenitása, valamint a mikrokörnyezet eltérő biológiai jellemzői megnehezíthetik az egységes kezelési protokollok alkalmazását, és rámutatnak a személyre szabott onkológiai megközelítések szükségességére. Az eredmények új irányokat jelölhetnek ki a hasnyálmirigyrák patomechanizmusának feltárásában és új terápiás célpontok azonosításában.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Tumor cells adapt and thrive in damaged parts of the pancreas

An injury-associated lobular microniche is associated with the classical tumor cell phenotype in pancreatic cancer

Irodalmi hivatkozás:

Söderqvist, S., et al. (2025). An injury-associated lobular microniche is associated with the classical tumor cell phenotype in pancreatic cancer. Nature Communications. doi.org/10.1038/s41467-025-63864-7