Prebiotikus xilooligoszacharidok zsírmáj kezelésében
Az XOS prebiotikumok alkalmazásával helyreállítható a mikrobiális egyensúly, és csökkenthető a zsigeri zsírtömeg.
- MAPI: új index a májbetegség okának feltárására
- Elhízást megakadályozó enzim
- Májbetegségeket kimutató marker
- Efimosfermin MASH-ban
- Gyógyszer várományos nem-alkoholos szteatohepatitiszre
- Töredezett alvás és MASLD
- A zsírmáj új nómenklatúrája és a metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség (MASLD)
- A zsírmáj okozta mortalitás kockázata
- Az efruxifermin csökkenti a májfibrózist
A Jyväskyläi Egyetem és a Kelet‑Finnországi Egyetem kutatói egy klinikai vizsgálatban értékelték, miként hatnak a prebiotikus xilooligoszacharidok (XOS) az emberi zsírmájra. Az eredmények arra utalnak, hogy ez a rostkiegészítő csökkentheti a bélben képződő káros anyagcsere‑melléktermékek mennyiségét, és ezáltal kedvezően befolyásolhatja a máj állapotát. A kutatók az npj Gut and Liver folyóiratban megjelent cikkükben azt is kimutatták, hogy a bélmikrobiom kiindulási összetétele jelentősen befolyásolja, milyen mértékű javulás érhető el a beavatkozással.
A metabolikus diszfunkcióhoz társuló steatosisos májbetegség (MASLD) az elhízás egyik leggyakoribb szövődménye, és a túlsúlyos emberek mintegy háromnegyedét érinti. Kezelés nélkül a máj elzsírosodása májcirrózishoz vagy akár májrákhoz is vezethet. Bár az életmódváltás továbbra is az elsődleges terápiás lehetőség, hosszú távú betartása sok beteg számára nehézséget jelent, ezért nagy az igény olyan kiegészítő kezelésekre, amelyek támogatják a máj egészségét.
A vizsgálatban 42 túlsúlyos felnőtt vett részt, akik négy hónapon keresztül naponta 2,8 gramm XOS‑t fogyasztottak. A prebiotikumok olyan élelmi rostok, amelyeket az emberi emésztőenzimek nem bontanak le, így változatlan formában jutnak a vastagbélbe, ahol a bélmikrobiom egyensúlyának megtartását segítik elő. A máj zsírtartalmát mágneses rezonanciás képalkotással mérték a beavatkozás előtt és után. A kutatók azt találták, hogy az XOS csökkentette bizonyos aminosavakból származó, korábban a máj elzsírosodásával összefüggésbe hozott káros metabolitok szintjét.
A prebiotikum különösen azoknál bizonyult hatékonynak, akiknél a bélmikrobiom kiindulási állapota egyensúlyzavart mutatott, és a fehérje‑eredetű fermentáció túlsúlyban volt a szénhidrát‑eredetű fermentációhoz képest. Az XOS‑kiegészítés ebben a csoportban helyreállította a mikrobiális egyensúlyt, és a zsigeri zsírtömeg csökkenését is megfigyelték. Ezzel szemben azoknál a résztvevőknél, akiknél a vérbiomarkerek előrehaladottabb májbetegségre utaltak, a prebiotikum hatása gyengébb volt vagy nem volt kimutatható.
Ez az első olyan humán klinikai vizsgálat, amely az XOS prebiotikumok zsírmájra gyakorolt hatását értékelte. Az eredmények összhangban állnak korábbi állatkísérletekkel, amelyekben az XOS csökkentette a zsírmáj kialakulásának kockázatát patkányokban. A kutatók szerint a jövőben ezek az eredmények hozzájárulhatnak személyre szabott terápiás stratégiák kidolgozásához, bár nagyobb és célzottabb vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Dietary fiber supplement shows promise for fatty liver, with effects linked to gut microbiota
Irodalmi hivatkozás:
Jukka E. Hintikka et al, Prebiotic xylo-oligosaccharides for alleviation of hepatic steatosis: results from a four-month dietary intervention and determinants of response, npj Gut and Liver (2026). DOI: 10.1038/s44355-026-00066-y
