hirdetés

A fogturizmus az egészségügyi turizmushoz kapcsolódó, egyre ismertebbé váló jelenség. Lényege, hogy azok, akik valamilyen sebészeti beavatkozásra - vagy esetünkben, fogászati beavatkozásra - várnak, nem a saját országukban fogják a megfelelő szolgáltatást megtalálni, hanem Kelet-Európában, többek között Magyarországon, hiszen a nemzetközi jogszabályok már évtizedek óta lehetővé tették a nemzetközi gyógyturizmust.

A kötőhártya felőli fertőződés lehetőségével számolnunk kell, ezért a sze­mészeti vizsgálatokban részt vevőknek különleges figyelmet kell fordíta­niuk a személyes védelmükre, illetve a páciensek védelmére. A szájmasz­kon kívül a plasztik védőpajzs használata a réslámpás vizsgálatok során, valamint a védőszemüvegek alkalmazása továbbra is indokolt és kötelező. Ezt a tényt a más szakmákban dolgozóknak is figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a sürgősségi és az intenzív ellátást nyújtó orvosok, ápoló személyzet tisztában legyenek a COVID-19 intenzív terápiája alatt potenciálisan fellépő szemészeti tünetekkel, azok ellátásával, elkerülésük lehetőségével.

Különféle hatásmechanizmusú, lehetőleg szinergista fájdalomcsillapítókat kombinálva kisebb dózisokkal nagyobb fájdalomspektrumot fedhetünk le kevesebb mellékhatás mellett. A tanulmány a 75 mg tramadol/25 mg dexketoprofen (TRAM/DKP) és a 75 mg tramadol/650 mg paracetamol ha­tásosságát és biztonságosságát vetette össze impaktált alsó bölcsességfog sebészi eltávolítása kapcsán fellépő közepes és erős fájdalom eseteiben.

Az időskori hangképzési zavarok – a presbyphonia – a hallászavarokhoz hasonlóan jelentősen rontják a kommunikációs képességet, így az életmi­nőséget is. A prevenció legjobb, természetes módja a hang „tornáztatása“, azaz a rendszeres beszéd és éneklés. A hosszan tartó gyakorlást igénylő logopédiai hangterápián túl lehetséges a lokális érzéstlenítésben végzett hangajak-augmentáció, amely azonnali eredményt hoz.

A hallójárat védelmét szolgáló fülzsírt akkor kell eltávolítani, ha felszapo­rodva tüneteket okoz, vagy akadályt jelent a külső hallójárat, a dobhártya vagy a hallórendszer vizsgálata során, illetve ha megnehezíti a kommuniká­cióra képtelen beteg vizsgálatát. Hatásos megoldási mód fülzsírt oldó szerek alkalmazása; a fül kimosása, esetenként a fülzsír oldására alkalmas szerrel történő előkezeléssel; valamint a manuális eltávolítás. Jól megválasztott betegek esetében megfelelő lehet a fül otthoni kiöblítése gumiballonos fecskendővel. Kerülni kell a vattapálcák, fülgyertyák és olívaolajos cseppek használatát. Az impactatio megszüntetése ellenére továbbra is fennálló tünetek esetén azonnali kivizsgálás szükséges egyéb okok kizárására.

A humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzések a fej-nyaki régióban egy­aránt okozhatnak jó- és rosszindulatú elváltozásokat. Szerepük van többek között a visszatérő légzőszervi papillomatózisnak (RRP), az orr-, illetve orr­melléküregi papillómák speciális formáinak kialakulásában, továbbá a száj és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek keletkezésében.

A légvezetéses hallókészülékek és a hagyományos fülműtéti technikák által elérhető hallásrehabilitáció korlátozott mértékű. A kutatások ezért más megoldásokat is kerestek, az egyik fontos kutatási irány a beültethető készülékek fejlesztése. 

A hangos horkolás és az ahhoz kapcsolódó panaszok miatt a páciensek a háziorvos mellett számos szakterület képviselőinél jelentkezhetnek első szakvéleményért. Mivel nem ismeretes az obstruktív alvási apnoéra specifikus anamnesztikus adat, ilyenkor a benignus és a kóros horkolás elkülönítése az alapvető cél. 

Felmérések szerint a populáció akár 10–15%-át is érintheti a fülzúgás. A tünet diagnosztikája rendkívül sokrétű és összetett. A fülzúgás életmi­nőséget negatívan befolyásoló hatásának felmérésére önkitöltős kérdő­ívek alkalmazhatók. Az első magyar nyelvre validált kérdőív, a Tinnitus Handicap Inventory magyar nyelvű változatát (Fülzúgás Terheltség Skála) munkacsoportunk 2015-ben közölte. kezelésére; alkalmazásának első hazai tapasztalatai reménykeltők.

A fül-orr-gégészet „kis” szakmából izgalmas és számos speciális terü­letet magába foglaló „középnagy” tudo­mányág lett, mivel tevékenységünk mára integrálta a fej-nyaksebészetet, a maxillo-faciális sebészet számos vonatkozását, az idegsebészekkel együttműködésben a koponyaalap-sebészetet, és a korábbi szubspecialitások (audiológia, allergológia, foniátria, otoneurológia, gyermek-fül-orr-gégészet) mellé számos újabb is csatla­kozott (szomnológia, fej-nyaki onkológia, rinológia).

A háziorvos gyakran lát duzzadt, vörös szemhéjat. A bőr felszíni elváltozásai közül a szemhéjak duzzanatával és vörösségével járhatnak a herpes zoster ophtalmicus, a kontaktdermatitisz, az atópiás dermatitisz okozta kiemel­kedő, száraz plakkok, valamint a malignus bőrelváltozások (pl. bazálsejtes vagy szkvamózus sejtes bőrrák). A szemhéj szélén levő, jól körülírt terime gyakran árpa. A szemhéj közepe táján levő terime általában jégárpa. Fontos a preszeptális és az orbitális cellulitisz azonosítása, kezelése és egymástól való elkülönítésük. Néha a szemüregben zajló autoimmun folyamat vagy a szem tumora kelti azt a benyomást, hogy duzzadt a szemhéj.

A felső légutak és a garat krónikus gyulladásos eredetű kórképeit kezelő orvosok gyakran szembesülnek a normális mikrobiom és a patogén kórokozók problémakörével, valamint az ebből fakadó elméleti és gyakorlati nehézségekkel. A mikrobiom kommenzális, szaprofita és fakultatív patogén összetételének ismerete fontos lenne, mivel az orrüreg és orrmelléküregek, valamint a garat megbetegedései a leggyakoribb kórképek közé tartoznak. Ismeretes például, hogy a beteg torkából kitenyésztett Staphylococcus aureust akkor sem kezeljük antibiotikummal, ha elhúzódó panaszokkal küszködik a beteg, hiszen a kommenzális flóra tagjának tartjuk. Ugyanakkor az orrüreg és orrmelléküregek területén ez a baktérium fakultatív patogénként viselkedik, és számos esetben felmerül az eradikáció lehetősége.

Az uveitiszt – a szivárványhártya–sugártest–érhártya egység gyulladását – sokféle rendellenesség okozhatja. Az esetek 30–45%-ában szisztémás betegség áll a hát­terében. Ha a kórtörténet, az első kivizsgálás nem fedi fel a kiváltó okot, tanácsos szifiliszpróbát végezni, illetve mellkasröntgent a szarkoidózis vagy a tuberkulózis kimutatására. Esetenként hasznos a B27 leukocitaantigén tipizálása. A gyógyszer in­dukálta uveitisz a gyógyszer alkalmazása után napokkal-hónapokkal jelentkezhet. Az 50 évesnél idősebbek gyulladáscsökkentő kezelésre nem reagáló középső vagy hátsó uveitisze esetén gondolni kell a primer okuláris limfóma lehetőségére.

A családorvosnak ismernie kell a szemészeti sürgősségi állapotok jeleit és tüneteit, képesnek kell lennie a szem alapszintű vizsgálatára (látásélesség mérése, pupillavizsgálat, látótérvizsgálat, a szem elülső szegmentumának lámpás vizsgálata, szemfenékvizsgálat. Ha a beteg úszkáló foltokról vagy fényfelvillanásokról számol be, fundoszkópia után sürgősen szemészeti vizsgálatot kell kezdeményezni a retinaleválás vagy -szakadás kizárására. Gondolni kell a szemgolyó roncsolódására vagy ruptúrájára, ha a szemet trauma érte. A belső szemgyulladás (endoftalmitisz) megelőzésére szemgolyósérüléskor antibiotikum adható, a szemet kagylókötéssel kell letakarni. Kémiai károsodás esetén azonnali szemöblítésre van szükség.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline