hirdetés

A szívelégtelenség gyakori, prognosztikailag jelentős kórkép. Az alapellátás feladata a korai klinikai gyanú, a differenciáldiagnosztika, a point-of-care diagnosztikai eszközök integrálása a minél korábbi felismerés érdekében, ezáltal javítva a kimenetelt.

A transztiretin amyloidosis (ATTR) progresszív, szisztémás betegség, mely­ben a máj által termelt transztiretin fehérje béta-redő struktúrába rende­ződve, amyloid formájában rakódik le a különböző szervekben, szövetek­ben, károsítva azok normális működését. Elsősorban a szívet és a perifériás idegrendszert érinti. Az utóbbi években a kórkép egyre nagyobb figyelmet kap, mivel a modern képalkotó és genetikai diagnosztikai módszerek ré­vén a felismerése jelentősen javult. Ezzel párhuzamosan hatásos, célzott terápiás készítmények váltak elérhetővé, javítva a prognózist. Így az ATTR ma már nem ritka érdekességként, hanem aktívan keresendő és kezelhető kórképként jelenik meg a klinikai gyakorlatban.

A vénás thromboemboliát (VTE) követően beállított véralvadásgátló ke­zelés hosszát alapvetően a visszatérő események kockázata és a vérzési kockázat aránya határozza meg. Alapvető a rizikóalapú döntéshozatal, melyet minden beteg esetében individuálisan kell elvégezni. Összefoglaló közleményünk ehhez a döntéshozatalhoz kíván támpontokkal szolgálni a friss európai és amerikai irányelvek, illetve az e tárgyban végzett klinikai kutatások adatai alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntéshozatal során a beteg bevonására is szükség van.

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott kezelési módja a gluténmentes diéta. A gluténmentes diéta megszorító jellege, szociális terhe, magas ára miatt azonban a betegek részéről sürgető igény van a diétát helyettesítő gyógyszeres terápiára, illetve hogy lehetővé váljon számukra kis mennyisé­gű glutén fogyasztása anélkül, hogy károsodástól kelljen tartaniuk. Fontos szempont az is, hogy a betegek egy részénél még szigorú diéta mellett sem következik be a nyálkahártya teljes gyógyulása, ami a panaszok fenn­maradásához, szövődmények kialakulásához vezethet. Mindezek az okok vezettek az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztéséhez, amit a coeliakia patomechanizmusának egyre részletesebb megismerése tesz lehetővé.

A szívelégtelenség – mint a különböző eredetű szívbetegségek közös végső megjelenési formája – napjaink egyik jelentős népegészségügyi kihívása, mind előfordulási gyakorisága, mind az életkilátásokra gyakorolt hatása miatt. Jelen közlemény a 2026 januárjában Szegeden megrendezett XVIII. Szívelégtelenség Kongresszuson az adott témában elhangzott szakmai ismereteket mutatja be, kettős megközelítéssel. Az egyes szakterületi té­mák esetén megszokott módon áttekintjük, mi a háziorvosi kompetencia része a szívelégtelen betegek ellátási protokolljában, hogyan vesz részt a háziorvos a szívelégtelenség-team munkájában, továbbá kielemezzük, milyen módon illeszkedik a mindennapi háziorvosi tevékenységbe a szív­elégtelenséggel élők ellátása.

Bár a szívtumorok ritkák, elhelyezkedésük és változatos megjelenésük mi­att diagnosztizálásuk és terápiájuk jelentős kihívás. A képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált ezen elváltozások pontosabb megítélése, így sok esetben már a szövettani vizsgálatot megelőzően következtethetünk az eredetükre. Összefoglalónkban áttekintjük a szívtumorok leggyakoribb típusait, klinikai jellemzőit, diagnosztikáját és kezelési stratégiáját.

A temporomandibuláris fájdalom és diszfunkció elsősorban a rágóizmokat és az állkapocsízületeket érintő multietiológiájú kórkép, melynek vezető tünete az arcfájdalom (lokális myalgia, myofasciális fájdalom, arthralgia, vagy ezek kombinációja), az állkapocs mozgástartományának megváltozá­sa és az ízületi hangjelenségek. A kórkép kezelésének alapelvei jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedek során. Összefoglalónkban a korszerű, betegközpontú, multidiszciplináris megközelítés szerinti terápiás lehető­ségeket mutatjuk be.

A kardiometabolikus rizikófaktorok évekkel a klinikai események előtt rontják a prognózist. Bár az életmódváltás hatékony, a sikeres megvalósítás egyéni szinten mégis ritka. Hazánkban a prevenció jellemzően szuboptimálisan érvényesül, ezért a rendszerszintű beavatkozások elengedhetetlenek.

Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a divatdiéták népszerűsége. Bár rövid távon hatásosak lehetnek, hosszú távú hatékonyságuk nem bizonyított. Közleményünk három népszerű divatdiéta egészségügyi hatásait elemzi, emellett kitér a divatdiéták lehetséges mentális követ­kezményeire is.

A mozgásszervi fájdalom patomechanizmusa összetett, gyakran nociceptív, gyulladásos és neuropátiás elemek együttes jelenlétével. A közlemény átte­kinti a neurotróp B-vitamin-kombinációk hatásmechanizmusait és klinikai evidenciáit, valamint helyüket a komplex fájdalomkezelésben.

A kardiorenális szindróma a szív- és vesebetegségek széles spektrumát öleli fel, ráadásul az egyik szerv akut vagy krónikus állapotromlása kiválthatja vagy ronthatja a másik szerv diszfunkcióját. Ezek a folyamatok számos mó­don befolyásolják a szív és a vese interakcióját, beleértve a hemodinamikai kölcsönhatást az elégtelen szívműködés és a vesék erre adott válaszreakciója között, de a neurohormonális változásokat és gyulladásos eltéréseket is, melyek az egyes fenotípusokat jellemzik.

Az infektív endocarditis jelentős arányú halálozással járó megbetegedés, a célzott antimikrobás kezelés, az időben elvégzett szívsebészeti beavatko­zások ellenére. Az endocarditis epidemiológiája megváltozott, összefügg a lakosság átlagéletkorának növekedésével, az intrakardiális eszközök vise­lésével. Megújultak a diagnosztikus kritériumok, az echokardiográfia mel­lett az új képalkotó eljárások, így a PET-CT is segíthetik a diagnózist. Az új ajánlások – megfelelő kritériumok mellett – lehetővé teszik az endocarditis orális kezelését is.

Összefoglalónkban áttekintjük az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb infektológiai, mikrobiológiai és infekciókontroll-kihívását, a karbapenemrezisztens bélbaktériumokkal kapcsolatos ismereteket, diagnosztikus és terápiás lehetőségeket és a hazai járványtani helyzetet.

A gyakrabban előforduló malignus bőrdaganatok mellett számos egyéb, ritkább fajtával is találkozhatunk. Közleményünkben ezen ritka kórké­pek közül válogattunk: a Kaposi-szarkóma, a Merkel-sejtes karcinóma, a dermatofibrosarcoma protuberans, illetve az eccrin porokarcinóma epi­demiológiáját, klinikumát, diagnosztikájának és kezelésének alapjait te­kintjük át.
hirdetés
hirdetés
>további ajánlatok

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz