Az European Heart Journalban megjelent kutatás szerint a mesterséges intelligencia képes felismerni a szív amiloidosisát egy rövid, szívverést bemutató videó alapján.

Egy új kutatás szerint az agy kronológiai életkora és az agyi képalkotás alapján becsült életkora közötti különbség jelentősen befolyásolja a kognitív hanyatlás kockázati tényezőit.

A szkizofrénia csoportjába tartozó zavarok ellátásának modern alapelveit a mértékadó irányelvek idővonala mentén ismertetjük, majd a területen zajló farmakológiai kutatások újdonságait és a napi gyakorlat trendjeit tekintjük át.

 Az antidepresszívummal folytatott kezelés testsúlyváltozással járhat a gyógyszerek étvágyra és anyagcsere-szabályozásra gyakorolt hatása miatt. A testsúlynövekedés hosszú távon befolyásolhatja a betegek élet­minőségét és a kezelés hatékonyságát.

 A fejlődésben és a normális anyagcsere-állapot fenntartásában fontos szerepet játszó pajzsmirigyfunkció megítélése a TSH (tireoideastimuláló hormon vagy pajzsmirigy-stimuláló hormon) és a szabad pajzsmirigyhor­monok mérésével történik. A komplex fordított kapcsolat a TSH és a pe­rifériás pajzsmirigyhormonok között lehetővé teszi, hogy a TSH szenzitív markere legyen a pajzsmirigyfunkciónak. A genetikai faktorok és környezeti tényezők mellett az életkornak van a legnagyobb jelentősége. A laborató­riumi módszerek normális tartományai kismértékben eltérnek, így nehéz megadni a klinikumban használható pontos korfüggő felső határt. A nagy nemzetközi útmutatók sem adnak egyértelmű állásfoglalást a normális tartományokról. A pajzsmirigystátusz változik az életkorral, míg időseknél a hanyatló pajzsmirigyműködés a túlélés elősegítője, addig a fiatalabbak­nál kardiovaszkuláris és metabolikus kórállapotok rizikóját eredménye­zi. Összefoglalónkban elemezzük a pajzsmirigy működési jellemzőit az intrauterin kezdetektől az időskorig.

 A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

 A szédülés meglehetősen kellemetlen tünet, amelyet az egyensúly-érzé­kelés zavara okoz. Az érintettek úgy érzik, hogy testük mozog vagy forog, bizonytalanul lebeg, bágyadttá válnak, és akár ájulás is környékezi őket. Ezek az érzések rendszerint felálláskor vagy a fej mozgatásakor, esetleg járás közben jelentkeznek. Szédüléskor olyan erős hányingere is lehet a betegnek, hogy kénytelen leülni vagy lefeküdni. A tünetek néhány má­sodperctől több óráig is fennállhatnak, akár folyamatosan, de jellemzően inkább hosszabb-rövidebb periódusonként fordulnak elő.