Cytomegalovírus-fertőzés
A legtöbb ember élete során legalább egyszer megfertőződik a cytomegalovírussal (CMV), de a fertőzés többnyire tünetmentesen lezajlik, azonban legyengült immunrendszer és várandósság idején veszélyessé válhat.
A cytomegalovírus világszerte rendkívül elterjedt, a herpeszvírusok családjába tartozó vírus. A lakosság 50–80%-a általában 35 éves koráig átesik a fertőzésen, de a vírus (mint minden más herpeszvírus) örökre megmarad a szervezetben, és az immunrendszer legyengülése esetén újra aktiválódhat és tüneteket okozhat.
A 4–8 hét lappangási idejű fertőzés többnyire tünetmentesen lezajlik, amikor pedig (a fertőzöttek 1-2%-ánál) mégis megbetegedést okoz, akkor az leggyakrabban influenzaszerű vagy mononukleózisra emlékeztető tünetekkel jelentkezik. Ez a legalább 2 hétig tartó és általában magától gyógyuló lázas állapot vérképeltéréssel, rossz közérzettel, nyirokcsomómegnagyobbodással jár.
LEGFONTOSABB PANASZOK
A tünetekkel járó aktív betegség kialakulhat közvetlenül a vírussal való fertőződést követően (elsődleges fertőzés), vagy a szervezetbe korábban bejutott vírus reaktiválódása következtében. Ilyenkor a megfertőződött beteg az alábbi panaszokat észlelheti:
• Borzongás, elhúzódó hőemelkedés, hirtelen emelkedő, visszatérő láz, elesettség, fáradékonyság, tompa fejfájás.
• Torokfájás, nyelési fájdalom és nehe-zítettség.
• Kínzó, száraz köhögés erős köhögési rohamokkal.
• Rossz lehelet, vastag lepedék a nyelven és a mandulákon, vörös szájnyálkahártya, apró (1-2 mm-es), tűszúrásszerű, vörös, lila vagy barnás-vörös foltok a kemény és lágy szájpad határán.
• Étvágytalanság, fogyás.
• Megnagyobbodott, fájdalmas nyirokcsomók – főleg a fej-nyaki régióban.
• Bordaív alatti fájdalom – a megnagyobbodott lép és máj miatt.
• Sárgás bőr és szemfehérje.
• Izomfájdalom nyugalomban.
• Több ízületet egyidejűleg érintő fájdalom, merevség, folyadék a nagyízü-letekben.
A CYTOMEGALOVÍRUS-FERTŐZÉS LEHETSÉGES SZÖVŐDMÉNYEI
Egészséges emberekben a vírus általában nem okoz problémát, azonban legyengült immunrendszerűekre és a magzatokra nagyon veszélyes.
Legyengült immunrendszerű egyének esetében az elsődleges és a reaktiválódó CMV-fertőzés egyaránt súlyos megbetegedést okozhat. A szervátültetést követő, a szerv kilökődését gátló immunszuppresszív kezelésben részesülőknél tüdőgyulladás alakulhat ki, és növekszik a beültetett szerv kilökődésének kockázata. Az aktív CMV-fertőzés tovább gyengítheti az immunrendszer működését, ami másodlagos fertőzések – például gombás fertőzések – kialakulásához vezethet. HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek már az elsődleges fertőzéskor súlyos tüneteket észlelhetnek, és fertőzésük a későbbiekben is aktív maradhat, vagy időszakosan kiújulhat. Szövődmény léphet fel a szemben (a látás elvesztéséhez vezető retinagyulladás), a béltraktusban (hasmenés és egyéb emésztőrendszeri bántalmak), a tüdőben (tüdőgyulladás, száraz köhögés, légszomj), az agyban (agyhártyagyulladás), a lépben és a májban (a máj és a lép megnagyobbodása, májgyulladás). Jelentkezhet hasnyálmirigy-gyulladás, szívbelhártya-és szívizomgyulladás.
A CMV-fertőzés magzati károsodást okozhat. Az elsődleges fertőződés nagyobb veszélyt jelent a magzatra, mint a vírus reaktiválódása. A magzati korban megfertőződött gyermekek 15%-ánál már a születéskor vagy röviddel azután jelentkeznek a tünetek (hörghurut, tüdőgyulladás, immungyengeség, nyirokcsomó-megnagyobbodás, csökkent vérlemezkeszám, vérszegénység, süketség, vakság, szellemi fogyatékosság).
TERJEDÉS
A cytomegalovírus testnedvekkel való érintkezés útján terjed. Hónapokon át ürülhet a vírus a fertőzött személy vizeletével vagy nyálával, de megtalálható a méhnyákban, ondóban, a székletben és az anyatejben is. Gyorsan terjed a zárt közösségekben (például oktatási intézményekben), nem biztonságos szexuális aktus, testi kontaktus vagy fertőzött tárgyak érintése révén is. Fertőzött anya a terhesség alatt a méhen belül vagy szülés közben, esetleg szoptatással is megfertőzheti gyermekét.
GYAKORIBB SZÖVŐDMÉNYEK
• Immungyengeség.
• Vírusfertőzés utáni kifáradásos tünetegyüttes, bizonytalan járás.
• Májgyulladás és hasnyálmirigy-gyul-ladás.
• Lépmegnagyobbodás és spontán léprepedés.
• Szívizom-és szívburokgyulladás.
• Mandula körüli tályog.
• Intersticiális tüdőgyulladás.
• Nyálmirigygyulladás.
• Rheumatoid arthritis, ízületi folyadékgyülem, fájdalom, merevség.
• Gócos szemgyulladás.
• Kalciumhiány és ezzel összefüggő görcsök – hormonális zavarok miatt.
• Vérképzési zavarok: csökkent fehérvérsejtszám, vörösvértestek szétesése okozta vérszegénység, vérlemezkehiány.
• Agyhártya-és agyvelőgyulladás, Guillain–Barré-szindróma.
A FERTŐZÉS KEZELÉSE
Egészséges embereknél általában nem igényel gyógyszeres kezelést a megbetegedés, a szervezet magától legyőzi a tüneteket. A cytomegalovírus-fertőzés okozta influenzaszerű panaszok – például a láz, a torok-és fejfájás, valamint a fáradtságérzés – hagyományos módon, vagyis láz-és fájdalomcsillapító szerrel, bőséges folyadékbevitellel és pihenéssel enyhíthetők. Ha a tünetek néhány napon belül nem javulnak vagy súlyosbodnak, forduljon háziorvosához.
Mivel a betegség megterheli a májat, ezért törekedni kell a májkárosító anyagok bevitelének csökkentésére. Például, ha nincs bakteriális felülfertőződés, tilos antibiotikumot szedni, és az alkoholfogyasztást is mellőzni kell. Súlyos esetekben vagy veszélyeztetett betegeknél antivirális szereket (például ganciklovir vagy valganciklovir) alkalmaznak.
A FERTŐZÉS MEGELŐZÉSE
Mivel a cytomegalovírus-fertőzés ellen nincs védőoltás, és sok lehet a tünetmentes vírushordozó, a fertőzés ellen nehéz védekezni. A cytomegalovírus terjedésének megelőzését a higiéniai szabályok betartása segítheti. A csecsemő gondozása során szappanos vízzel történő alapos kézmosás ajánlott minden pelenkacsere, etetés és orrtisztítás után.
Várandósság idején javasolt kerülni a közös evőeszközök, poharak használatát, és a kisgyermekekkel való szoros (nyállal történő) érintkezést (a kicsik-nek a homlokára vagy a fejük tetejére adjon puszit, és ne az arcára), és nagyon fontos a gyermekek által gyakran használt játékok és felületek rendszeres fertőtlenítése.
MIKOR FORDULJON ORVOSHOZ?
Ha várandós, és influenza-vagy mononukleózisszerű tüneteket észlel, forduljon háziorvosához. Ha az immunrendszere legyengült (pl. kemoterápiában részesül, vagy szervátültetésen esett át, és szervkilökődést gátló kezelést kap), és CMV-fertőzés tüneteit észleli magán, mindenképpen forduljon orvoshoz, mivel a fertőzés életveszélyes is lehet. Háziorvosa laboratóriumi vizsgálattal fogja tisztázni, hogy megfertőződött-e a cytomegalovírussal.
A CYTOMEGALOVÍRUS-FERTŐZÉS DIAGNOSZTIZÁLÁSA
A CMV-fertőzés kialakulhat fokozatosan, és nem mindig ismerhető fel azonnal. A betegséget és a fertőzést ketté kell választani: a fertőzés az, amikor a vírus bekerül a szervezetbe, míg a betegség az, amikor a szervezet reagál a fertőzésre.
A betegség gyanúja az adott gyulladt szerv által okozott panaszok, a láz és a jellegzetes vérképeltérések alapján merül fel, azt a fehérvérsejtfajták jellegzetes megoszlása, illetve a májfunkciós eltérések erősítik meg. A vírusra válaszként termelt fehérjék (antitest) mennyiségének mérése vérmintából történik. A kimutatott ellenanyagok (antitestek) típusa alapján azt is meg lehet mondani, hogy a vírusfertőzés friss vagy régebben szerzett. Kétséges esetben pedig segít az ellenanyag víruskötő képességének meghatározása is. Különös jelentősége ennek immunhiányos betegségeknél vagy szervátültetéskor van, ez esetekben ugyanis a vírus reaktiválódhat.
A vírus kimutatása történhet vizeletből, vérből és köpetből speciális táptalajon történő tenyésztéssel, illetve a vírus genetikai állományának megsokszorozásán alapuló technika alkalmazásával. Mintavétel lehetséges továbbá a magzatvízből, a gerincfolyadékból vagy biopszia útján nyert szövetmintából.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.
