Krónikus kismedencei fájdalom szindróma
A krónikus kismedencei fájdalom szindróma mindkét nemnél és bármely életkorban előfordulhat, igen gyakori probléma. A kismedence területén jelentkező fájdalom rendszerint több hónapig fennáll, és ha nem fertőzés vagy egyéb szervi eltérés okozza, akkor mondható ki a diagnózis.
A KRÓNIKUS KISMEDENCEI FÁJDALOM TÜNETEI
A krónikus kismedencei fájdalom szindróma (chronic pelvic pain syndrome – CPPS) tünetei rendkívül változatosak, és egyénenként eltérően jelentkezhetnek.
Az alapvető tünet a krónikus fájdalom, amely a kismedence, alhas, gát, illetve férfiaknál a herék és a pénisz környékén is jelentkezhet. Gyakran társul
– vizelési problémákkal: gyakori, sürgető vizelési ingerrel, fájdalmas vizeléssel, húgyhólyagfájdalommal, gyakori éjszakai vizeletürítéssel, és azzal a kellemetlenséggel, hogy a vizelési inger a hólyag kiürítését követően is fennmarad,
– szexuális zavarokkal, például fájdalmas ejakulációval és/vagy közösüléssel, csökkent libidóval,
– gyomor- és bélrendszeri tünetekkel: például puffadás, székrekedés vagy hasmenés,
– általános rossz közérzettel, fáradtsággal, alvászavarokkal.
A KRÓNIKUS KISMEDENCEI FÁJDALOM OKAI
A krónikus kismedencei fájdalom szindróma hátterében számos különböző probléma állhat, amelyek más-más szervrendszereket érinthetnek. Ezek a következők lehetnek:
– Az izmok és kötőszövetek egészségi problémái, például fibromyalgia, a medencefenék izmainak túlzott feszessége és fájdalmas, görcsös izomcsomók.
– A kismedencei vagy az alsó hasüregi idegek műtéti sérülése, illetve ismétlődő tevékenységekből (kerékpározás, lovaglás, hosszas ülés) eredő pudendális idegi fájdalom.
– Krónikus kismedencei gyulladás következtében kialakuló fájdalom.
– Miómák, endometriózis, petefészekciszták, kismedencei gyulladások, krónikus prosztatagyulladás.
– Irritábilis bél szindróma (IBS): puffadás, székrekedés vagy hasmenés által kiváltott kismedencei nyomás és fájdalom.
A stressz, a depresszió vagy a traumák gyakran hozzájárulnak a fájdalom fennmaradásához.
A KRÓNIKUS KISMEDENCEI FÁJDALOM KIVIZSGÁLÁSA
A krónikus kismedencei fájdalom szindróma kiváltó okainak felderítése összetett folyamat, amely alapos kikérdezéssel, fizikális és ultrahang vizsgálattal és laboratóriumi tesztekkel kezdődik. Szükség szerint ezeket további képalkotó és egyéb, speciális vizsgálatok követik. A multidiszciplináris hozzáállás és a különböző szakterületek együttműködése kulcsfontosságú, mivel a panaszok hátterében gyakran többféle tényező állhat.
KIKÉRDEZÉS ÉS ANAMNÉZIS
A páciens részletes kikérdezése során az urológus szakorvos a fájdalom kezdetére, helyére és jellegére (pl. éles, tompa vagy görcsös), a panaszokat rontó tényezőkre és a szexuális életre gyakorolt hatásokra összpontosít.
FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT
A fizikális vizsgálat kiterjed a kismedencei szervek, nőknél a hüvely, férfiaknál a herék, a prosztata és a pénisz vizsgálatára, valamint a medencefenék izmainak végbélen keresztüli tapintására.
LABORATÓRIUMI ÉS SPECIÁLIS VIZSGÁLATOK
A laboratóriumi vizsgálatok célja a fertőzések vagy egyéb eltérések kizárása, ideértve a vizelet bakteriológiai vizsgálatokat, valamint speciális esetekben az ejakulátum elemzését. A speciális vizsgálatokkal pedig a gyulladás megléte mellett az anatómiai rendellenességek, esetleges idegkárosodások deríthetők fel.
Vizeletvizsgálat: A vizeletvizsgálat segíthet kizárni más, hasonló tüneteket okozó betegségeket, például a húgyúti vagy szexuális úton terjedő fertőzéseket.
Prosztatavizsgálat: Férfiak esetében a prosztata vizsgálata segíthet azonosítani a prosztata azon rendellenességeit, amelyek hozzájárulhatnak a kismedencei fájdalom szindróma tüneteihez.
Képalkotó vizsgálatok: Ultrahangvizsgálattal a hasi és kismedencei szervek ellenőrzése és a húgyhólyagban található maradványvizelet mennyiségének mérése történik, MRI segítségével pedig a kismedencei terület strukturális rendellenességei, gyulladásai mutathatók ki.
ENG/EMG vizsgálatok: Az idegek ingerületvezetési vizsgálatával a kismedencei idegkárosodások jelenléte igazolható.
TOVÁBBI DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZÖK
Ha a fenti vizsgálatok nem vezetnek egyértelmű eredményre, az alábbiak vethetők be a tünetek okának felderítésére:
– Vizelési naplók vezetése a panaszok időbeli nyomon követésére.
– Húgycső- és hólyagtükrözés.
– Életminőséget felmérő kérdőívek.
– A triggerpontok és a gátizomtónus vizsgálata, szükség szerint biofeedback segítségével.
A KRÓNIKUS KISMEDENCEI FÁJDALOM KEZELÉSE
A kezelés célja a tünetek enyhítése, a fájdalom csökkentése, az életminőség helyreállítása és a kiújulás megelőzése. A terápia gyakran hosszú folyamat, amely nagy türelmet igényel a páciens részéről.
Ha a CPPS hátterében konkrét ok azonosítható, a kezelésnek arra kell összpontosulnia. Ha nem, akkor a cél a fájdalom és a kialakult egyéb tünetek csökkentése. Ilyenkor a gyógytornának, a gyógyszeres kezelésnek, a stressz kezelését célzó pszichés támogatásnak és a kiegésztő terápiáknak egyaránt fontos szerepük van.
A kezelés fő elemei:
Fizioterápia és gyógytorna: A legfontosabb elem a kismedencei izmok lazítása, manuálterápia, triggerpontmasszázs és gátizomtorna (pl. Kriston-féle módszer).
Gyógyszeres kezelés: Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), izomlazítók, és olykor alfa-blokkolók a vizelési panaszokra. A terápia részét képezik a növényi eredetű gyógyhatású anyagok, az oldatok, tabletták vagy teák formájában elérhető fitoterapeutikumok, étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények és gyógyszerek, például a fő alkotóelemként rozspollenkivonatot tartalmazó növényi gyógyszer, melynek hatékonyságát átfogó tudományos vizsgálatok igazolják. A klinikai vizsgálatok szerint a készítményt alkalmazók már 3 hónap szedést követően érdemi javulásról számolnak be.
Pszichológiai támogatás: Stresszkezelés, relaxációs technikák elsajátítása, mivel a krónikus fájdalom lelki terhet is jelent.
Egyéb technikák: Lökéshullám-terápia, biofeedback tréning a medencefenék izmainak tudatosítására.
A leghatékonyabb eredmények általában ezek kombinációjával érhetők el, ezért akárcsak a diagnosztika, a kezelés is urológus, nőgyógyász, fizioterapeuta bevonásával történő, multidiszciplináris megközelítést igényel.
ÉLETMÓDBELI TANÁCSOK
A hatékony kezelésben a páciensnek is részt kell vennie.
Kerülni kell a gyulladásra hajlamosító tényezőket, és minden olyan életmódi faktort, ami súlyosbíthatja a panaszokat, illetve gátolhatja a gyógyulást.
A táplálkozás során kívánatos könnyű, vegyes étrendet követni. Kerülendő minden olyan étel és ital, ami alhasi vérbőséget okoz. Ilyenek például a nagyon fűszeres, csípős ételek vagy a sóska, a spenót, valamint minden tömény alkoholos ital. Fontos az egész napra elosztott, bő folyadékbevitel. Ha a páciens túlsúlyos, mindenképp célszerű lefogynia.
Segíti a gyógyulást a rendszeres testmozgás, de kerülni kell az extrém sportokat.
A szexuális életnek is lehet hatása a kismedencei fájdalom szindróma kialakulására és kezelésére is. A több partnerrel folytatott szexuális élet, a gyakori partnerváltás káros hatású. A monogámia és a túlzásoktól mentes nemi élet megelőzi a gyulladások kialakulását, és lehetővé teszi a hatékonyabb kezelést. Bizonyított, hogy mind az orális szex, mind az anális közösülés során kerülhetnek olyan kórokozók a húgycsőbe, amelyek gyulladást válthatnak ki.
Kerülni kell a húgyúti fertőzések kialakulásának veszélyét, a felfázásokat és a megfázásokat.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.
