hirdetés

Fertőzött sebek sikeres sebkezelését a negatívnyomás-terápia (NPWT,VAC) forradalmasította. A testfelszín szinte bármely részén alkalmazható terápia is fokozatos fejlődésen ment keresztül. A kezdetben csak nyílt sebek eseté­ben használható rendszerek mellett megjelentek a zárt sebekre helyezhető, úgynevezett intelligens kötszerek, melyek már, akár preventív jelleggel is, eredményesen alkalmazhatók nagy rizikójú betegeken. A szívsebészetben a vákuumterápia az általános előnyök mellett, a mellkas stabilitásának megtartása révén, különös jelentőségű. A kezelés finanszírozása jelenleg az ellátó intézmény orvosai számára jelentős adminisztratív teherrel jár, de a kezelés hatékonysága miatt az eljárás nem megkerülhető.

 

Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

Az ibuprofen az enyhe vagy közepes erősségű fájdalom csökkentésére en­gedélyezett nem szteroid gyulladáscsökkentő (non-steroidal anti-inflammatory drug, NSAID), melynek kisebb hatóanyag-tartalmú készít­ményei vény nélkül is kaphatók a patikákban. 

Psoratinex néven évek óta elérhető Magyarországon is az ausztrál Dr. Michael Tirant pikkelysömör elleni krémcsaládja. A legfrissebb nyár végi felmérésük szerint a felhasználók, 55%-a már a használat első két hetében tapasztalta a tünetei enyhülését, és arányuk a negyedik hét végén már 80%-ra nőtt. A felmérés igazolja egy korábbi klinikai kutatás eredményét:  a Psoratinexet használó csoportban 86%-os volt a PASI szerinti javulás, míg a placebo kontrollcsoportnál csak 18%-ot tudtak kimutatni.

Az atezolizumab- vs. docetaxelkezelések eredményeinek összehasonlító vizsgálata előzőleg kezelt nem kissejtes tüdőrák esetén (OAK): fázis 3-as nyílt, multicentrikus randomizált vizsgálat.

Az infantilis kólika a leggyakoribb funkcionális gyermekgyógyászati kórképek közé tartozik: az 5 hónapnál fiatalabb gyermekek 5-40%-ánál, rendszerint jól fejlődő, egészséges csecsemőknél jelentkezik (1). Bár a jelenség jóindulatú, és rendszerint spontán szűnik, a napi több órán keresztül tartó, heves sírás azonban megviseli mind a babát, mind a családot; az anyai depresszió és a csecsemőbántalmazás terén súlyos rizikófaktornak számít. Gyakorisága, ijesztő mivolta, a család életére tett hatása miatt ebben az életkorban az orvosi rendelő felkeresésének egyik fő oka: a gyermekorvos feladata az egyéb kórállapotok kizárása vagy felismerése, majd az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek bevezetése.

A nők igen különböző elvárásokkal viseltetnek a menstruáció gyakorisága iránt, melyet kulturális és vallási tényezők is befolyásolnak. Több oka is lehet annak, ha egy nő a havonkénti menstruációt részesíti előnyben, ezek: (1) személyes szempontok, például félelem attól, hogy ritkább menstruáció mellett esetleg későn derül fény egy nem kívánt terhességre, de ide sorolható az a vélekedés is, hogy a hormontartalmú készítmények a későbbi életszakaszokban meddőséget okozhatnak; (2) társadalmi elvárások, például a „természetes és belülről fakadó nőiesség” elvárása; vagy (3) olyan mítoszok, mint például hogy a menstruáció során „rossz vér” távozik a szervezetből. 

Az EE20/LnG100 kedvező klinikai profillal rendelkezik, mely a hatásosság, biztonságosság, tolerálhatóság és a compliance terén egyaránt megmutatkozik.

New England Journal of Medicine című lapban most közzétett két fázis III klinikai vizsgálat nyomán mind az FDA, mind az EMA engedélyezte az adalimumabot a hidradenitis suppurativa kezelésére.

A szexuális egészség centrális szerepet tölt be az egyén személyiségfejlődésében, és egyben meghatározó az életminőség szempontjából. A biológiai akceleráció következtében a fiatalok testi értelemben egyre korábban érik el a szexuális érettséget, s az aktív szexuális élet kezdete is korábbra tevődik. A korai szexuális élet magas kockázatot jelent a nem kívánt terhességek és nemi betegségek iránt. A magas szintű, széles körben elérhető prevenciós programok a harmadik évezred egészségfejlesztésében kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak.

Az emberi szervezet sejtjeinek szaporodásához elengedhetetlen alapfeltétel, hogy az osztódási ciklusba lépni készülő vagy abban előrehaladni szándékozó sejt tápanyag-ellátottsága megfelelő legyen. A sejtszintű szabályozás egyik csomópontja a szaporodáshoz és fejlődéshez szükséges új fehérjék szintézisére való képesség, e szabályozási pont egyik kulcsa az mTORC1 fehérjekomplex.

A szerző összefoglalja az mTOR-gátló-, különös tekintettel az everolimus- és temsirolimuskezelés kapcsán jelentkező metabolikus mellékhatásokat, a hiperlipidémia és hiperglikémia kórélettanát, diagnózisát, kezelését, szűrési lehetőségeit a magyarországi viszonyokat is áttekintve.

A gyógyszer indukálta intersticiális tüdőbetegségek (Drug Induced Interstitial Lung Disease – DI-ILD) az intersticiális tüdőbetegségek 3%-át okozza. Az mTOR-gátló everolimus nagyon hatékony orális készítmény az onkológiában, azonban gyakori (≥10%) mellékhatásai közé sorolják a gyógyszer indukálta pneumonitiszt (DI-ILD).

A biológiai célzott kezelések új utat nyitottak a daganatok terápiájában. A tumorsejt növekedését, szaporodását irányító útvonalak egyes állomásainak blokkolásával célzott kezelés valósítható meg. Az mTOR, vagyis mammalian target of rapamycin (emlős rapamycin-célpont) egy kulcsfontosságú szerin treonin-kináz, melynek aktivitása számos daganat esetén közismerten fokozott.

hirdetés
hirdetés

books.medicalonline