Növényi alapú húshelyettesítők szerepe az ultrafeldolgozott élelmiszerek megítélésében
A közlemény a növényi alapú húshelyettesítők egészségügyi hatásait vizsgáló tanulmányok eredményeit összegzi az ultrafeldolgozott élelmiszerek kontextusában, kiemelve azok lehetséges előnyeit és a jelenlegi bizonyítékok korlátait, röviden kitérve a fenntarthatósági kérdésekre is.
BEVEZETÉS
A húsfogyasztás – makro- és mikrotápanyagok fontos forrásaként – jelentős szerepet játszott az emberi történelem folyamán.1 A húsban számos alapvető tápanyag található, például jó minőségű fehérje, hem-vas, esszenciális zsírsavak, B-vitaminok – többek között a B12-vitamin –, retinol, cink és egyéb bioaktív vegyületek, például kreatin és karnozin.2 Az elmúlt két évtizedben a globális népesség növekedése és a gyors gazdasági fejlődés közel 60%-kal növelte a hús iránti keresletet, amely meghaladta a 360 millió tonnát világviszonylatban, és további növekedés várható.3
Az ipari hústermelés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, amelyek kritikus tényezővé teszik a fenntarthatóság szempontjából.4,5
A túlzott húsfogyasztás mind a környezetre, mind az emberi egészségre kockázatot jelenthet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a feldolgozott húskészítményeket rákkeltőnek (1-es csoport), a vörös húst pedig valószínűleg rákkeltőnek (2a csoport) minősítette 2015-ben, mivel fogyasztásuk összefüggésbe hozható a vastagbélrákkal.6 Ezenkívül a vörös hús, valamint a feldolgozott húskészítmények fogyasztása kedvezőtlenül befolyásolhatja a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és számos daganatos megbetegedés, többek között a nyelőcső-, gyomor-, tüdő-, emlő- és prosztatarák előfordulását.7 Ezzel párhuzamosan a legfrissebb kutatási eredmények rávilágítottak arra is, hogy az állati fehérjeforrások helyettesítése növényi fehérjeforrásokkal védő hatású lehet bizonyos betegségek és halálozások tekintetében.8,9 A növényi alapú húshelyettesítő (NAH) készítmények iránti kereslet folyamatosan növekszik: a fogyasztók egyre inkább keresik az egészségesebb, fenntarthatóbb és etikusabb alternatívákat az állati eredetű készítmények helyett.10 Ezek a termékek megoldást kínálhatnak a hústermeléssel kapcsolatos kihívásokra és a túlzott húsfogyasztás egészségügyi kockázataira.11
Jelen összefoglaló célja, hogy a teljesség igénye nélkül, a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján áttekintést nyújtson a NAH termékek táplálkozásban betöltött szerepéről és az egészségre gyakorolt lehetséges hatásairól. Áttekintjük az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UFÉ) vonatkozásában hozzáférhető tudományos tanulmányokat, valamint kitérünk a növényi és állati eredetű termékekkel kapcsolatos esetleges egészségügyi hatásokra, továbbá fenntarthatósági kérdésekre is.
AZ ULTRAFELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK OSZTÁLYOZÁSA, ELTERJEDTSÉGE
Az elmúlt évtizedben a táplálkozástudományi kutatások és a táplálkozási ajánlások egyre nagyobb mértékben összpontosítanak az élelmiszerek feldolgozottsági szintjeire, különös tekintettel az UFÉ-k fogyasztásával összefüggésbe hozható egészségkárosító hatásokra.12 Monteiro és munkatársai 2009-ben vezették be az UFÉ fogalmát azzal, hogy publikálták a napjainkban legszélesebb körben elfogadott és használt, feldolgozáson alapuló élelmiszer-osztályozási rendszert, a NOVA-t.13
A NOVA osztályozás 4 különböző feldolgozottsági szintet különböztet meg, amelyek jellemzőit az 1. táblázatban szemléltetjük röviden.14
Az UFÉ-k kiemelkedő arányban vannak jelen az élelmiszerüzletek polcain a magas jövedelmű országokban, és ez a tendencia egyre inkább jellemző az alacsony és közepes jövedelmű országokra is. Az UFÉ-k fogyasztásának folyamatos bővülését támogatja az urbanizáció és a globális élelmiszer-ellátási láncok fejlődése – ideértve a helyi élelmiszergyártó vállalatokba történő megnövekedett külföldi tőkebefektetéseket is.15,16 Irodalmi adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban a napi energiabevitel 53,5–57%-át (felnőttek), valamint 58–61,4%-át (gyerekek) fedezik UFÉ-k fogyasztásából.14 Európában ez az érték szélesebb skálán mozog a kelet-közép-európai alacsonyabb (10-20%) szinttől a nyugat-európai magasabb (30-40%) szintig (1. ábra).17
Fontos azonban kiemelni, hogy több ország esetében nem rendelkezünk friss (5 éven belüli) adatokkal, de az eddigi tendenciákat is figyelembe véve valószínűleg világszerte növekedett az UFÉ-k fogyasztása.
AZ ULTRAFELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI
Az elmúlt években számos szisztematikus áttekintés és metaanalízis vizsgálta az UFÉ-k fogyasztásának egészségre gyakorolt negatív hatásait. Két, metaanalízisek eredményeit áttekintő közlemény kapcsolatot talált az UFÉ-expozíció és számos egészségügyi kockázat között, ideértve a kardiovaszkuláris mortalitást, a 2-es típusú cukorbetegséget, az obezitást, valamint különböző szorongásos és mentális betegségeket is.18,19 Barbaresko munkacsoportja az előbbiek mellett a kolorektális daganat kialakulásának kockázatával kapcsolatban is talált közepes erejű bizonyítékot.20 Egy prospektív vizsgálatok eredményeire alapuló metaanalízisben összefüggést találtak az emlő-, a kolorektális és a pankreászdaganatok előfordulása és az UFÉ-k gyakoribb fogyasztása között.21 Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az említett tanulmányok eredményei a grade osztályozás22 szerint legfeljebb közepes erejű bizonyítékokon alapulnak, így némi fenntartással kezelendők, valamint továbbra sincsenek egyértelmű válaszok az említett összefüggésekre, a molekuláris szintű mechanizmusok pedig részben tisztázatlanok, vitatottak.
A kedvezőtlen hatások egyik lehetséges magyarázata, hogy az UFÉ-k jellemzően energiadúsak, magas telített zsírsav-, hozzáadott cukor- és nátriumtartalommal, valamint jellemző összetevőik a különböző adalékanyagok (pl. ízfokozók, színezékek, tartósítószerek), miközben kevesebb rostot és biológiailag aktív hasznos növényi anyagot (pl. fitokemikáliák, antioxidánsok) tartalmaznak.23 Azon étrendek, ahol az étrendi mintázat erősen az UFÉ-k fogyasztásának irányába tolódik, összességében kedvezőtlen tápértékűek lehetnek, miközben a tápanyagban gazdag, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek bevitele csökken.
A fenti állítást valamelyest árnyalja egy 2022-ben megjelent tanulmány, amelyben az étrendi mintázatot és a minőségi mutatót is figyelembe véve szignifikánsak maradtak az UFÉ-k fogyasztása és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok közötti összefüggések. Ezek az eredmények felvetik, hogy az UFÉ-k fogyasztásának hatása legalább részben független az étrendi mintázattól és annak minőségi összetételétől.24
A NOVA OSZTÁLYOZÁS KRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE
A NOVA osztályozási rendszerrel kapcsolatban több kritikai észrevétel is fellelhető a szakirodalomban. Bár epidemiológiai bizonyítékok igazolják az UFÉ-k fogyasztása és különböző betegségek előfordulásának magasabb kockázata közötti kapcsolatot, ezek az adatok önmagukban nem elegendőek az egyértelmű ok-okozati viszony bizonyításához.25,26 A NOVA klasszifikáció jelenleg nem veszi figyelembe a tápanyag-összetételt, bár bizonyos mértékű és célú feldolgozás javíthatja az adott termék tápanyag-összetételét, valamint élelmiszer-biztonsági, tartósítási szempontból is előnyös lehet.27
Számos UFÉ gyakorolhat pozitív hatást az egészségre, sok esetben egészséges élelmiszerként is tekinthetünk rájuk. Ilyenek például bizonyos, gabonákból készült termékek (kenyerek, reggelizőpelyhek, müzlik), tápszerek, paradicsomalapú készítmények, és a különböző növényi alapú alternatív készítmények is. Nagy elemszámú kohorszvizsgálatokban az ultrafeldolgozott reggelizőpelyhek, valamint a teljes kiőrlésű kenyerek fogyasztása csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség,28 a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.29
Az alcsoportelemzések alapján az emelkedett szív- és érrendszeri rizikót alapvetően a cukros üdítők, valamint a vörös hús és feldolgozott húskészítmények megnövekedett bevitele okozza.30 Ezt a feltevést erősíti, hogy a cukorral édesített üdítők és a feldolgozott húskészítmények elemzésből történő kizárásával minimálisra csökkent az UFÉ-k okozta kardiovaszkuláris rizikóemelkedés.31
Elmondható tehát, hogy a jelenlegi NOVA besorolás alapján nem tekinthető egységesnek az UFÉ-k csoportja. Az ebbe az élelmiszercsoportba tartozó termékek egészségre gyakorolt hatásainak értékelése összetett kérdéskör, és számos esetben jelentősen függ az adott élelmiszer tápanyagtartalmától, összetételétől, de akár az elkészítés vagy a tárolás módjától is.
A NÖVÉNYI HÚSHELYETTESÍTŐK TÁPANYAG-ÖSSZETÉTELE
A NAH termékek legnagyobb része a NOVA klasszifikáció szerint az UFÉ-k közé tartozik.32 A NAH termékek fogyasztásához köthető pozitív és negatív következmények megértéséhez azonban elengedhetetlen a jellemző tápanyagprofil áttekintése is. A NAH készítmények tápanyag-összetétele nem egységes, széles keretek között változhat. Fő összetevői közül a fehérjetartalom származhat szójából, borsóból, gombafehérjéből, vagy vitális búzagluténből. A legfontosabb zsiradékforrások a finomított növényi eredetű olajok (pl. napraforgó-, kukorica-, repce- és olívaolaj, valamint a kókuszzsír.32 A NAH termékek tápanyagprofilja a húshoz képest általában kevesebb energiát, kevesebb telített zsírt, kevesebb koleszterint, kevesebb egyszeresen telítetlen zsírsavat, de több többszörösen telítetlen zsírsavat, valamint több élelmi rostot és több szénhidrátot tartalmazhatnak. Fehérje- és nátriumtartalmuk ugyanakkor magasabb vagy akár alacsonyabb is lehet.33
A NAH készítmények összetétele és tápanyagprofilja határozza meg elsősorban az egészségre gyakorolt hatásaikat. Ezeken túl az adott NAH előállítási módja, az alapanyag származása, egyéb segédanyagok, valamint a fogyasztói oldalról az elkészítés módja is jelentősen befolyásolhatja az adott élelmiszer egészségre kifejtett esetleges kedvező vagy kedvezőtlen hatásait.
Az, hogy egy adott élelmiszer egészségesnek tekinthető-e, függ egyrészt az étrend teljes mintázatától, másrészt attól, hogy az adott élelmiszert mi helyett fogyasztjuk. Így végső soron minden nap minden étkezése egyben lehetőség arra, hogy az egészségünk szempontjából előnyösebb élelmiszert válasszunk. A NAH termékek megjelenése ebben a kontextusban különösen érdekes, mivel az UFÉ-k kategóriájába sorolhatók, miközben egyik alapvető céljuk a hagyományos, állati eredetű húskészítményekhez kapcsolódó egészségügyi és egyéb kockázatok mérséklése.34
A NÖVÉNYI HÚSHELYETTESÍTŐK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI
A NAH készítmények egészségre gyakorolt hatásairól jelenleg kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre. Egy 12 kontrollált vizsgálat adatait elemző metaanalízis alapján a NAH készítmények 0,50 mmol/L-rel csökkenthetik az összkoleszterinszintet (közepes szintű bizonyíték), 0,39 mmol/L-rel az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintjét (alacsony szintű bizonyíték) és 0,15 mmol/L-rel a trigliceridszintet (alacsony szintű bizonyíték) a kontroll, húst fogyasztó csoporthoz képest. Ugyanakkor nem találtak szignifikáns hatást az éhomi vércukor, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin (HDL-C) szintje és a testtömeg esetében.35
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának szempontjából a vörös húsok és feldolgozott húskészítmények fogyasztásának kockázatnövelő szerepe régóta ismert.36,37 Ennek alapján ezen élelmiszerek helyettesítése növényi eredetű alternatívákkal jó ötletnek tűnhet, azonban jelenleg csak kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a helyettesítés esetleges pozitív hatásairól. Ugyanakkor a húsalapú ételek növényi eredetű élelmiszerrel (olajos magvak, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék) történő helyettesítése 17–36%-os rizikócsökkenéssel járhat a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából.9
Az elmúlt évek néhány vizsgálati eredménye felhívja a figyelmet a NAH készítmények lehetséges egészségügyi előnyeire is. Az állati eredetű élelmiszerek, különösen a vörös húsok (pl. marha- és sertéshús) viszonylag magas karnitin- és kolintartalommal rendelkeznek, amelyek a trimetilamin-N-oxid (TMAO) prekurzorai. A TMAO a bélflóra által szintetizált anyagcseretermék, amelyet összefüggésbe hoztak a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos daganatos betegségek kialakulásával.38 Egy 2020-ban publikált randomizált, keresztezett önkontrollos tanulmányban a résztvevők nyolc hétig fogyasztottak napi két alkalommal állati vagy növényi eredetű húskészítményeket. Ezután a két csoport diétáját megcserélték, és újabb nyolc hétig folytatták a vizsgálatot. Ez a kísérleti elrendezés lehetőséget biztosított arra, hogy a NAH termékek és az állati eredetű húsok egészségre gyakorolt különböző hatásait közvetlenül összehasonlíthassák. Bár a kiinduláskor nem volt különbség a résztvevők között, a nyolc hétig NAH készítményeket fogyasztó csoportnak alacsonyabb volt a TMAO-szintje, mint az állati eredetű húskészítményeket fogyasztóknak. A diéta sorrendje is fontos szerepet játszott: akik először kaptak NAH-t, azoknál a 8. és 16. hét végén (2,5±0,4 és 3,0±0,6 μM, p=0,28) nem volt szignifikáns különbség a TMAO-szintek között. Ezzel ellentétben azoknál, akik hússal kezdtek és másodikként kaptak NAH-t, a TMAO-szintek szignifikánsan alacsonyabbak lettek a 16. hét végére (6,4±1,5 és 2,9±0,4 μM, p=0,007). A szerzők e különbség hátterében a NAH által indukált mikrobiomeltérés hosszabb távú hatását valószínűsítik, amit további vizsgálatoknak kell megerősíteni.38
A rostszegény étrend szintén olyan jelentős életmódbeli faktor, amely ok-okozati összefüggésbe hozható a daganatképződéssel.39 Egy 19 prospektív tanulmány eredményeit összegző metaanalízis alapján a rostot legnagyobb mennyiségben fogyasztók esetében 12%-kal (95%-os konfidenciaintervallum: 0,82–0,94) csökkent a vastagbéldaganat rizikója a rostot legcsekélyebb mennyiségben fogyasztókhoz képest.40 Az élelmi rost – amely szinte kizárólag növényi eredetű szénhidrát komponenseket jelöl – a húsokból és a feldolgozott húskészítmények legnagyobb részéből teljesen hiányzik. A vörös hús és a feldolgozott húskészítmények fogyasztása negatív hatással lehet a bélmikrobiomra is, amely részben magyarázatot adhat a fogyasztást követően fellépő negatív egészségi hatásokra. A mikrobiom negatív változásai génexpressziós változásokhoz vezethetnek, amelyekkel párhuzamosan megváltozik a metabolikus reguláció, valamint a lokális és szisztémás immunválasz is, amelyek daganatképződést indukálhatnak.41 Érthető tehát, hogy a rostbevitel szempontjából miért lehet előnyös, ha a gyakorlatilag rostmentes vörös húsokat és húskészítményeket rostban gazdagabb élelmiszerekkel helyettesítjük. Egy rövid, 28 napos, randomizált, kontrollált tanulmányban (n=40) az intervenciós csoport résztvevőinek kereskedelmi forgalomban kapható NAH termékeket (növényi „darált hús”, „hamburgerpogácsa”, „kolbász” és növényi „húsgombóc”) adtak. A résztvevők hetente legalább 4 állati fehérje alapú étkezést cseréltek le növényi alapú étkezésre. A vizsgálat végén az intervenciós csoportban szignifikánsan emelkedett a vajsavszintézis és a butirátot termelő taxonok előfordulási gyakorisága a kontrollokhoz képest. Ezzel párhuzamosan számos eltérést figyeltek meg a széklet mikrobiális összetételében, amelyek jellemzően előnyösebbek voltak az intervenciós csoportban.42
Mindezeket az új eredményeket és a korábban feltárt összefüggéseket figyelembe véve elmondható, hogy – pusztán egészségügyi szempontból vizsgálva – a feldolgozott húsok és húskészítmények növényi alternatívákkal történő helyettesítése előnyös lehet a különböző betegségek kialakulásának kockázata szempontjából, többek között a bélmikrobiom pozitív irányú befolyásolásával.
HÚSHELYETTESÍTŐK ÉS FENNTARTHATÓSÁG
Az elfogyasztott élelmiszereknek nem csak a fogyasztókra lehetnek kiterjedt hatásai. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 26%-a kapcsolódik a táplálkozásunkhoz, amelynek legnagyobb része az állati eredetű élelmiszerekből származik.43 Az állati eredetű élelmiszerek diétás bevitelének redukálása az egyik legjelentősebb tényező az ökológiai lábnyom csökkentésében. Bár ebben a tekintetben az adatok jelentős szórást mutatnak, de általánosságban elmondható, hogy a növényi eredetű összetevőkre nagyobb hangsúlyt fektető étrendi ajánlások megvalósításával a karbonlábnyom jelentősen csökkenthető: 31–43%-kal,44 de akár 86%-kal is.45
A NAH szerepe egy ökológiailag fenntartható étrend kialakításában rendre vita tárgyát képezi. A NAH környezeti hatásait tekintve az üvegházhatású gázok 87%-kal kevesebb kibocsátásával, 90%-kal kevesebb termőföldhasználattal és 96%-kal kevesebb víz felhasználásával előállítható a marhahúshoz képest.46 Azonban az egyes NAH készítmények között is jelentős különbségek lehetnek az ökológiai lábnyom tekintetében. A gombaalapú NAH készítmények életciklus-elemzési adataiból kiderült, hogy a kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátása esetükben alacsonyabb a szójánál, a húsnál, illetve alacsonyabb vagy megegyező más NAH készítményekkel összehasonlítva.47 A téma részletesebb áttekintése indokolt lehet, azonban a terjedelemre tekintettel jelen tanulmánynak nem célja teljes körű áttekintést adni a fenntarthatóság kérdéskörében.
ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK
A NAH készítmények megjelenése új kihívás mind a laikusok, mind az egészségügyi szakemberek számára. Habár ezek a termékek az UFÉ-k kategóriájába tartoznak, tápanyag-összetételük lehetőséget biztosíthat arra, hogy akár jó alternatívái lehessenek a húskészítményeknek. Kevés adat áll rendelkezésünkre, amely egyértelműen megerősítené vagy cáfolná a NAH készítmények pozitív egészségügyi hatásait a helyettesíteni kívánt termékekkel szemben. Jelenleg elmondható, hogy tápanyag-összetételtől függően a NAH készítmények fogyasztása előnyös lehet a szív- és érrendszeri, valamint a gyomor-és bélrendszeri egészség vonatkozásában, továbbá ökológiai szempontból messze kisebb terhet jelentenek ezek a termékek, mint állati eredetű társaik.
Az egészségügyi szakembereknek a NAH készítmények megismerése és kritikai értékelése több szempontból is aktuális, hiszen ezeknek az élelmiszereknek az étrendi alkalmazása egyszerre jelenthet új lehetőségeket és korlátokat is az egészséges étrendi mintázatok megvalósításában.
Nyilatkozat. A szerzők nyilatkoznak arról, hogy a közlemény más folyóiratban korábban nem jelent meg, és nem került beküldésre. A szerzők elolvasták a szerzői útmutatót. A szerzők a cikk megírása, illetve a kutatómunka során anyagi támogatásban nem részesültek. Szerzői munkamegosztás: KV: témafelvetés, irodalomkutatás, szövegezés, stilizálás. SzZ: témafelvetés, irodalomkutatás, szövegezés. HE: irodalomkutatás, szövegezés, hivatkozások végső rendjének kialakítása. PÉ: tartalmi elemek áttekintése, szakmai lektorálás. MT: korrektúra, stilizálás. SzÉ: tartalmi elemek áttekintése, korrektúra, szakmai lektorálás. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. A szerzők egyikének sincs semmilyen érdekeltsége a közlemény megjelentetésével kapcsolatban. A dolgozat nem sérti a Helsinki deklaráció előírásait.
Levelezési cím:
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
A szerzők munkahelye:
1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola
2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet
3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet
4Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézet
Koczka Viktor: doktorandusz hallgató1,2
Dr. Szabó Zoltán: PhD, adjunktus3
Hallósy Eszter: doktorandusz hallgató1
Dr. Polyák Éva: PhD, habilitált egyetemi docens3
Dr. Marosvölgyi Tamás: PhD, adjunktus4
Dr. Szabó Éva: PhD, habilitált adjunktus2
Irodalom:
1. Mann, NJ. A brief history of meat in the human diet and current health implications. Meat Sci 2018;144:169–179
2. Leroy F, Smith NW, Adesogan AT, et al. The role of meat in the human diet: evolutionary aspects and nutritional value. Anim Front 2023;13(2):11–18
3. Ritchie H, Rosado P, Roser M. Meat and Dairy Production 2019, https://ourworldindata.org/meat-production
4. Tilman D,Clark M. Global diets link environmental sustainability and human health. Nature 2014;515(7528): 518–522
5. Stoll-Kleemann S, Schmidt UJ. Reducing meat consumption in developed and transition countries to counter climate change and biodiversity loss: a review of influence factors. Regional Environmental Change 2017;17(5):1261–1277
6. (IARC), I.A.f.R.o.C. Monographs evaluate consumption of red meat and processed meat. Press Release 2015;240
7. Boada LD, Henríquez-Hernández LA, Luzardo OP. The impact of red and processed meat consumption on cancer and other health outcomes: Epidemiological evidences. Food Chem Toxicol 2016;92:236–244
8. Naghshi S, Sadeghi O, Willett WC, et al. Dietary intake of total, animal, and plant proteins and risk of all cause, cardiovascular, and cancer mortality: systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. BMJ 2020;370:m2412
9. Neuenschwander M, Stadelmaier J, Eble J, et al. Substitution of animal-based with plant-based foods on cardiometabolic health and all-cause mortality: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. BMC Med 2023;21(1):404
10. Jahn S, Furchheim P, Strässner AM. Plant-Based Meat Alternatives: Motivational Adoption Barriers and Solutions. Sustainability 2021;13(23):13271
a szerző cikkei
Koczka Viktor, Dr. Szabó Zoltán, Hallósy Eszter, Dr. Polyák Éva, Dr. Marosvölgyi Tamás, Dr. Szabó Éva
a szerző cikkei
