Közösségi média és memóriazavarok
A problémás mértékű közösségimédia‑használat gyakoribb szubjektív memóriazavarokkal és specifikus prospektív, illetve retrospektív memóriahibákkal társul.
A Frontiers in Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, milyen összefüggés van a problémás közösségimédia‑használat és a mindennapi memória működésének szubjektív megítélése között. A közösségi média használata az elmúlt években drámaian megnőtt a fiatal felnőttek körében, és mára a mindennapi élet egyik meghatározó részévé vált. Bár ezek a platformok elősegítik a kapcsolattartást és az információáramlást, a túlzott használat egyre inkább kedvezőtlen hatásokkal társul, többek között csökkent jólléttel, a társas kapcsolatok romlásával és addikciószerű viselkedésmintákkal. A problémás közösségimédia‑használat olyan tartós, kontrollálatlan mintázatot jelöl, amely akadályozza a mindennapi működést, és tanulmányi, munkahelyi vagy személyes nehézségekhez vezethet.
Míg a túlzott használat érzelmi és pszichoszociális következményei jól dokumentáltak, kognitív hatásai – különösen a memória működésére gyakorolt befolyása – kevésbé ismertek. Előzetes kutatások arra utalnak, hogy a túlzott közösségimédia‑használat gyakoribb memóriazavarokkal és az információk csökkent megőrzési képességével járhat, amit a megosztott figyelem, a párhuzamosan végzett tevékenységek és a gyakori megszakítások okozhatnak. Ezek a figyelmi zavarok a memória kódolásának és előhívásának hatékonyságát is ronthatják. Kevéssé ismert, hogy a problémás használat eltérően érinti‑e a retrospektív (múltbeli események felidézése) és a prospektív (jövőbeli szándékok megjegyzése) memória működését, mivel a legtöbb kutatás nem különíti el ezeket a folyamatokat.
A vizsgálatban összesen 943, 18–35 év közötti spanyol fiatal felnőtt vett részt, akiket online toboroztak. A kutatók kizárták azokat, akik munkájuk miatt használtak közösségi médiát, illetve akiknél olyan diagnosztizált mentális, neurológiai vagy szomatikus állapot állt fenn, amely befolyásolhatta volna a figyelmet vagy a hangulatot. A résztvevők többsége napi 1-3 órát töltött közösségi médiával, és mindössze 5,2% érte el a problémás használatra javasolt klinikai határértéket. A vizsgálat során a problémás használatot a BSMAS kérdőívvel, a mindennapi memóriazavarokat az EMQ skálával, míg a prospektív és retrospektív memóriazavarokat a PRMQ kérdőívvel mérték.
Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak. Az intenzívebb napi közösségimédia‑használat és a klinikai határértéket elérő BSMAS‑pontszámok következetesen együtt jártak a mindennapi memóriazavarok gyakoriságának növekedésével és a prospektív, illetve retrospektív memória működésének romlásával. A klinikai határértéket elérő résztvevők lényegesen több, gyakoribb memóriazavarról számoltak be, mint a nem problémás használók. Emellett egyértelmű, fokozatos összefüggés mutatkozott a közösségi médiával töltött idő és a memóriazavarok gyakorisága között: akik napi 5 óránál többet használták ezeket a platformokat, számottevően több szubjektív memóriazavarról számoltak be, míg a napi egy óránál kevesebbet használók jelentették a legkevesebb problémát. Bár a vizsgálat nem kontrollált minden lehetséges zavaró tényezőt – például az alvásminőséget, a stresszt, a szorongást vagy a depressziót – az eredmények alapján így is az a következtetés vonható le, hogy a problémás közösségimédia‑használat összefügghet a kognitív működés zavarainak kialakulásával.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Social media overuse is linked to more self-reported memory problems in young adults
Irodalmi hivatkozás:
Sisí, C., Fernández-Martín, M. P., & Pallesen, S. (2026). Problematic social media use, everyday memory failures, and prospective and retrospective lapses: Evidence from a large sample of young adults. Frontiers in Psychiatry. DOI: 10.3389/fpsyt.2026.1839080, https://www.frontiersin.org/journals/psychiatry/articles/10.3389/fpsyt.2026.1839080/full






