Új remény a leukémia kezelésében

A leukémia legagresszívebb formáiban a csontvelő “vérképző gyárai” működésképtelenné válnak. A normálisan naponta több százmilliárd új vérsejtetté alakuló progenitor sejtek egy része megreked az érés korai szakaszában, nem alakul át működőképes, érett sejtté, és kontrollálatlanul felszaporodva kiszorítja a csontvelő egészséges sejtjeit. Ezek az éretlen sejtek funkció nélkül maradnak, és végső soron a vérképző rendszer összeomlását okozzák.

Az Iowa State University kutatócsoportja Raquel Espin Palazon vezetésével két olyan alapvető tényezőt azonosított, amelyek nélkül bizonyos vérsejtek nem képesek kialakulni: egy széles körben jelen lévő fehérjét, a progranulint, valamint egy kulcsfontosságú jelátviteli útvonalat, a JAK2/STAT3 rendszert. A felfedezés új terápiás lehetőséget nyithat a leukémia kezelésében.

A progranulin növényekben és állatokban egyaránt megtalálható, és a sejtnövekedésben, szöveti regenerációban, valamint a gyulladásos folyamatokban játszik szerepet. A progranulin különösen magas szinten termelődik a makrofágokban, ám eddig nem volt ismert, hogy miért. A közvetlen vizsgálat emlősökben nehéz, mivel egyetlen gén kódolja a fehérjét, így annak kikapcsolása túl széles körű hatásokkal jár. A zebradánió azonban két progranulin gént hordoz, ami lehetővé teszi a célzott vizsgálatot.

A kutatócsoport korábbi, 2021-es eredményei szerint a zebradánió egyik progranulin génje kizárólag vérsejtekben aktív és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mieloid progenitorok makrofágokká és neutrofilekké érjenek. A mostani vizsgálatban a kutatók azt tesztelték, hogy a progranulin képes‑e emberi leukémiás sejtekben is elősegíteni az érési folyamatot. Kezdetben nem jártak sikerrel, ami arra utalt, hogy a progranulin önmagában nem elegendő.

A zebradániókban végzett további vizsgálatok azonban azt is feltárták, hogy a progranulin hiánya a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal működési zavarát okozza. Ez az útvonal a sejten kívüli jeleket továbbítja a sejtmagba, és mint kiderült, mindkét komponens nélkülözhetetlen a mieloid sejtek éréséhez. A JAK2/STAT3 rendszer gyakran túlműködik daganatos betegségekben, így leukémiában is. Amikor a kutatók progranulint adtak olyan leukémiás sejtekhez, amelyekben ez az útvonal aktív volt, a sejtek érésnek indultak, majd a normál életciklusuknak megfelelően elpusztultak. A kutatás azt is megmutatta, miért fontos élő szervezetekben vizsgálni a biológiai folyamatokat. A két szükséges tényező – progranulin és JAK2/STAT3 – együttes szerepét csak komplex élő rendszerekben lehetett feltárni, laboratóriumi sejttenyészetekben nem.

A tanulmány egy további jelentős megfigyelést is hozott. Az embrionális makrofágoknak két különböző típusa létezik, és csak az egyikük igényli a progranulint és a JAK2/STAT3 útvonalat a kialakuláshoz. Ez a típus hatékonyabb a szöveti regenerációban, ami új kutatási irányokat nyithat meg a szövetgyógyulás és a regeneratív orvoslás területén. Mivel laboratóriumi körülmények között már lehetséges a makrofágok előállítása, a két sejttípus különbségeinek megértése kulcsfontosságú lehet a jövő terápiás alkalmazásaihoz. A leukémia kezelésében a felfedezés hosszú távon új lehetőségeket kínálhat, de klinikai alkalmazásához további, éveken át tartó kutatás szükséges.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Iowa State study identifies potential new target for leukemia treatment

Synergistic cooperation between progranulin and Jak2/Stat3 signaling determines definitive myeloid cell fate

Irodalmi hivatkozás:

McCune, A., et al. (2026). Synergistic cooperation between progranulin and Jak2/Stat3 signaling determines definitive myeloid cell fate. Cell Reports. DOI: 10.1016/j.celrep.2026.117477. https://www.cell.com/cell-reports/fulltext/S2211-1247(26)00555-3