Közösségi médiahasználat és ingerlékenység
A gyakori közösségi médiahasználat fokozott ingerlékenységgel jár az amerikai felnőttek körében, és figyelemre méltó dózis-válasz összefüggést mutat a posztolási gyakorisággal.
Roy H. Perlis (Massachusetts General Hospital, Boston) és munkatársainak a JAMA Network Open című folyóiratban 2025. január 8-án online megjelent tanulmánya.
A kutatók egy internetes felmérés két hullámának adatait elemezték, hogy feltárják a közösségi média használata és az ingerlékenység közötti kapcsolatot. A felmérést 2023 novembere és 2024 januárja között végezték az USA mind az 50 államában és a Columbia körzetben 42 597 felnőtt bevonásával (átlagéletkor 46,0 év; 58,5% nő; 66,6% fehér).
A résztvevők önbevallásukban nyilatkoztak a közösségi médiahasználat és a posztolás gyakoriságáról,- a heti egynél kevesebb alkalomtól kezdve a napi többszöri felcsatlakozásig a különbözőm platformokon (Instagram, X, Facebook és a TikTok). A felmérésben részt vevők 78,2%-a számolt be a közösségi médiaplatformok napi használatáról, 24,9%-uk pedig napi többszöri használatáról.
A kutatók a Rövid ingerlékenység tesztet használták az elmúlt 2 hét ingerlékenységének értékelésére, a magasabb pontszámok nagyobb ingerlékenységet jeleztek. A politikai elkötelezettség, a depressziós tünetek súlyossága és a szorongás hatásait is értékelték a közösségi média és az ingerlékenység közötti összefüggés kapcsán.
A gyakori közösségi médiahasználat a kiigazított elemzésben szignifikánsan magasabb ingerlékenységi pontszámokhoz kapcsolódott, különösen azok esetében, akik naponta többször használták, azokhoz képest, akik soha (0,38 pont; 95% CI, 0,18-0,58) vagy a nap nagy részében nem (1,55 pont; 95% CI, 1,32-1,78), valamint azoknál, akik nagyobb gyakorisággal posztoltak.
Az X, a TikTok, az Instagram és a Facebook felhasználói esetében az ingerlékenység jelentős növekedését figyelték meg, különösen azoknál, akik a nap nagy részében használták ezeket a platformokat. A közösségi médiahasználat és az ingerlékenység közötti összefüggés még a depressziós és szorongásos tünetek figyelembevétele után is fennmaradt. A gyakori politikai viták összefüggést mutattak a fokozott ingerlékenységgel, míg a politikai hírek követése az ingerlékenység szerény csökkenésével járt együtt.
„Az ingerlékenységet gyakran egyszerűen a negatív érzelmek más formáinak, leginkább a depressziónak vagy a szorongásnak a korrelátumának tekintik. Ha azonban a depresszióval együtt jelentkezik, nagyobb funkcionális hatással, rosszabb kezelési eredményekkel és az öngyilkossági gondolatok és viselkedés valószínűségével járhat együtt. Az ingerlékenységet a szociális funkciókra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokkal, valamint az erőszak kockázatával is összefüggésbe hozták. Az a lehetőség, hogy a közösségi média használata hozzájárulhat az ingerlékenységhez, vagy legalábbis kétirányú összefüggést mutat az ingerlékenységgel, nem csak a tudományos érdeklődésre tarthat számot” - írták a szerzők.
A vizsgálat keresztmetszeti felépítése korlátozta a közösségi médiahasználat és az ingerlékenység közötti ok-okozati összefüggés értékelésének lehetőségét. A tanulmány nem elemezte a konkrét közösségi médiatartalmakat, ami korlátozta a terület-specifikus ingerlékenységre vonatkozó betekintést. Ezenkívül az önbevallásos adatokra való támaszkodás torzítást eredményezhet.
A felmérést részben a National Science Foundation és a National Institutes of Health támogatta.
Forrás:
Perlis RH, Uslu A, Schulman J, et al. Irritability and Social Media Use in US Adults. JAMA Netw Open.
