Derékbőség-magasság arány a hipertónia előrejelzésében
A WHtR a BMI-hez képest sokkal pontosabb prediktornak bizonyult az emelkedett vérnyomás és a hipertónia kockázatának megállapításában.
Az elhízás krónikus, összetett betegség, amelyet a kóros zsírfelhalmozódás jellemez. A BMI széles körben elérhető és egyszerűen használható mérőszám, ugyanakkor nem képes különbséget tenni a zsírtömeg és az izomtömeg között. Ez különösen fontos, mivel a nagyobb izomtömeg bizonyítottan csökkenti a kardiometabolikus betegségek – például a 2-es típusú diabétesz – és a csonttörések kockázatát. Emiatt egyre nagyobb figyelem irányul olyan alternatív mutatókra, mint a derékbőség‑magasság arány (WHtR; waist circumference-to-height ratio), amely a centrális zsírfelhalmozódás érzékenyebb jelzője lehet. A WHtR 0,5‑ös határértékét például az Egyesült Királyság egészségügyi irányelvei is ajánlják a központi elhízás meghatározására. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy az új WHtR‑alapú zsírtömeg‑küszöbértékek jobban teljesítenek a prediabétesz, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsírmáj és a csonttörések kockázatának felismerésében, mint a BMI. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy ezek a határértékek mennyire alkalmasak a magas vérnyomás előrejelzésére.
A Kelet‑finnországi Egyetem és a Rutgers Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint az újonnan meghatározott derékbőség‑magasság arányon alapuló zsírtömeg‑határértékek pontosabban jelezték előre a magas vérnyomás kockázatát, mint a hagyományosan alkalmazott testtömegindex. A kutatás célja az volt, hogy egy nagy amerikai gyermek‑ és felnőtt populáción validálják azokat az új, derékbőség‑magasság arányból (WHtR) becsült zsírtömeg‑küszöbértékeket, amelyek alkalmasak lehetnek a hipertónia kockázatának előrejelzésére.
A vizsgálat az amerikai NHANES 2015-2023 között felvett reprezentatív lakossági adatbázisát használta, amelyben több mint 19 ezer, 12 éves vagy idősebb résztvevő szerepelt. Az emelkedett vérnyomást ≥120/70 Hgmm, a hipertóniát ≥140/90 Hgmm érték felettinek tekintették. A legfrissebb, 2021-2023-as adatfelvételben a résztvevők 63,5%-ának volt emelkedett vérnyomása, míg 14,4%-uknál már hipertónia is fennállt. A kutatók az életkor, a nem, az etnikai háttér, az iskolázottság, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a koleszterinszint és a gyulladásos markerek figyelembevételével elemezték a WHtR és a vérnyomás kapcsolatát.
Az eredmények szerint a WHtR alapján magas zsírtömeggel rendelkező résztvevők 50%-kal nagyobb eséllyel rendelkeztek emelkedett vérnyomással, és 82%-kal nagyobb valószínűséggel voltak hipertóniások. Azoknál, akiknél a WHtR alapján kifejezetten nagyfokú zsírfelhalmozódás volt jelen, ez a kockázat 91%-kal, illetve 161%-kal nőtt. A legerősebb összefüggést a 25-65 év közötti felnőttek körében figyelték meg. A 25 év alattiaknál a magas és az extrém zsírtömeg 66%-kal, illetve 98%-kal növelte az emelkedett vérnyomás esélyét, ugyanakkor a hipertónia ebben a korcsoportban még ritka volt, így statisztikailag nem mutatkozott szignifikáns kapcsolat.
A BMI ezzel szemben csak az emelkedett vérnyomással mutatott erős összefüggést: a túlsúly 71%-kal, az elhízás 130%-kal növelte ennek kockázatát, ugyanakkor a hipertónia előrejelzésében nem bizonyult megbízhatónak. A kutatók szerint ennek oka, hogy a BMI nem képes elkülöníteni az izomtömeg hatását, amely torzíthatja a vérnyomással való kapcsolatot.
A vizsgálat első szerzője, Mahidere Ali kiemelte, hogy a WHtR‑alapú zsírtömeg‑becslés következetesen pontosabbnak bizonyult különböző etnikai csoportokban, életkori kategóriákban és adatfelvételi ciklusokban. A derék‑magasság arány egyszerűen mérhető, könnyen alkalmazható mutató, amely hatékonyabbá teheti a korai szűrést és javíthatja az elhízással összefüggő kardiovaszkuláris kockázatok felismerését.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Waist-to-height ratio predicts the risk of hypertension better than BMI, finds study
Irodalmi hivatkozás:
Mahidere W Ali et al, Novel Waist-to-Height Ratio Estimated Fat Mass Pediatric Cut-offs Predict Hypertension Better than Body Mass Index in Multiracial United States Youths and Adults: The National Health and Nutrition Examination Survey 2015–2023 Cycle, The Journal of Nutrition (2026). DOI: 10.1016/j.tjnut.2026.101426
