A napi lépések tempója is számít
Nem csak a napi lépésszám, hanem a megtett lépések tempója is számít a korai halálozás megelőzése szempontjából.
- Testmozgás és 2-es típusú cukorbetegség
- Nordic walking és depresszió
- Az EULAR frissített testmozgás-ajánlásai
- Demencia és ülő életmód
- Hogyan lett pont 10 ezer lépés a napi testmozgási célérték
- Az elhízás terhe
- Testmozgás az onkológiai kezelések mellékhatásainak enyhítésében
- Az elhízás diétás kezelésének alapjai
A Monash University és a University of Sydney kutatói szerint mindegy, hogy kevesebb, de gyorsabb lépést teszünk meg, vagy hosszabb, de lassabb tempójú gyaloglást végzünk, mert ezek egyaránt jelentősen csökkentik a korai halálozás kockázatát – akár 43%-kal is. A British Journal of Sports Medicine folyóiratban megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy a tempósabb séta különösen előnyös lehet azok számára, akik ülő életmódot folytatnak.
Korábbi vizsgálatok már jelezték, hogy a magasabb napi lépésszám összefügg a hosszabb élettartammal, ám eddig nem volt világos, milyen szerepet játszik a lépések intenzitása, illetve hogyan hat a lépésszám és a tempó különböző kombinációja, különösen a mozgásszegény felnőttek körében. A kutatás vezetője, Emmanuel Sztamatakisz professzor szerint az eredmények fontos támpontot adhatnak azoknak, akik időhiány, mozgáskorlátozottság vagy környezeti akadályok miatt nem tudnak elegendő lépésszámot elérni. A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál, akik naponta kevesebb mint 5000 lépést tettek, de gyorsabb tempóban, jelentősen alacsonyabb volt a korai halálozás kockázata, mint azoknál, akik ugyanennyi lépést lassabb tempóban tettek meg. Ugyanakkor azoknál is kimutatható volt a kedvező hatás, akik napi 5000-7500 közötti lépést gyűjtöttek, még ha lassabb tempóban is.
A kutatás csaknem 65 ezer középkorú résztvevő adatait elemezte, akik hét egymást követő napon aktivitásmérőt viseltek. A mintegy nyolcéves követés során 1697 résztvevő halt meg bármely okból, közülük 502-en szív- és érrendszeri betegség következtében. A társszerző, Nicholas Koemel szerint a vizsgálat eredményei nem támasztják alá a széles körben hangoztatott elméletet, miszerint mindenkinek legalább napi tízezer lépést kellene megtennie. Mint rámutatott, ez a célérték valójában egy 1960-as évekbeli japán pedométerkampányból származik, nem tudományos bizonyítékokból. A kutatók hangsúlyozták, hogy a túl magas lépésszám sokak számára inkább elrettentő lehet – például térdproblémákkal élő idősebbek vagy váltott műszakban dolgozók számára. A lényeg az, hogy minden lépés számít, és az is fontos, hogyan tesszük meg ezeket: aki naponta négyezer lépést tesz meg határozottabb tempóban, máris sokat tesz az egészségéért, és az is profitálhat, aki csak lassabban tud sétálni, ha fokozatosan növeli a napi lépésszámot.
A kutatás másik szerzője, Matthew Ahmadi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb a következetesség. A szervezet a rendszeres mintázatokra reagál, nem az alkalmi erőfeszítésekre, így az számít igazán, mit teszünk a mindennapok során, hónapokon és éveken át. Nincs olyan tempó, amely mindenkinek egyformán megfelelő lenne: ami egy negyvenes éveiben járó, jó kondíciójú ember számára kényelmes séta, az egy hetvenéves számára már maximális intenzitást jelenthet. A legpraktikusabb mérce a légzés figyelése: tempós séta közben érezhetően gyorsabban kell lélegezni, melegebbnek érezzük magunkat, és rövid mondatokban még tudunk beszélni, de például énekelni már nem lenne kényelmes.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Walking pace matters alongside daily step count to reduce early death risk
Irodalmi hivatkozás:
Wei, Le, et al. (2026). Combinations of stepping intensity and daily step counts against all-cause and cardiovascular disease mortality: insights from a device-based prospective study. British Journal of Sports Medicine. DOI: 10.1136/bjsports-2025-111173. https://bjsm.bmj.com/content/early/2026/09/01/bjsports-2025-111173






