Képernyőhasználat és evészavarok
Serdülőknél egyértelmű összefüggést tártak fel a közösségi médiahasználat és a táplálkozási zavarok között.
A Study, Eating and Weight Disorders - Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity folyóiratban szeptember 4-én jelent meg a University of Toronto kutatóinak cikke, amelyben összefüggést állapítottak meg a túlzott online időtöltés és a testképzavarok, valamint az étkezési zavarok között - ide tartozik többek között az elhízás miatti aggodalom, az önértékelés testsúlyhoz kötése, a súlygyarapodás megelőzésére irányuló kompenzációs viselkedés, a falásrohamok és a falásrohamok miatti szorongás.
A tanulmány időszerűségét az adta, hogy több felmérés szerint a 9-14 éves korú gyermekek, serdülők egyre több időt töltenek a képernyők előtt, különösen a közösségi média platformok felületein.
“A közösségi média elősegíti a kortársakkal való folyamatos összehasonlítást és az elérhetetlen testideáloknak való kitettséget, megfelelési kényszert” - nyilatkozta a cikk első szerzője, Dr. Jason M. Nagata. “Ez hozzájárulhat a saját testükkel szembeni elégedetlenséghez, az önbecsülés csökkenéséhez, valamint a testsúly kontrolljára irányuló olyan egészségtelen szokások felvételéhez, amelyek mind növelik az étkezési zavarok és más mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.”
A problémás mértékű közösségimédia- és mobiltelefon-használat, amelyet a mindennapi életet rontó függőség is jellemez, az eredmények szerint összefüggésbe hozható az evészavarok tüneteivel. A közösségi média túlfogyasztása nemcsak a testideáloknak és az irreális összehasonlításoknak való kitettséget növelheti, hanem fokozhatja az impulzív viselkedést, megerősítheti a falásrohamok kialakulását, és hozzájárulhat a függőségi tendenciák kialakulásához.
“A serdülőknek korlátozniuk kell az étkezési zavarokra és a külső összehasonlításokra ösztönző közösségi média fogyasztását. A szülők fontos szerepet játszhatnak ebben a családi médiahasználati szabályok, tervek kidolgozásával és nyílt beszélgetések kezdeményezésével a problémás képernyőhasználatról és a rendellenes táplálkozással kapcsolatos aggodalmakról” - fejtette ki Nagata.
A most közölt tanulmányban a kutatók a serdülők agyának kognitív fejlődését vizsgáló ABCD klinikai vizsgálat (Adolescent Brain Cognitive Development) prospektív kohorsz adatait (N=10246, 2016-2020, 9-14 éves korosztály) elemezték. Logisztikus regressziós elemzéseket (az első év adataiból próbálták megbecsülni a következő években bekövetkező vizsgált változó valószínűségét) használtak az önbevallásos kérdőívekkel begyűjtött képernyőidő és az evészavar tünetei közötti longitudinális összefüggések becslésére. Szintén logisztikus regressziós elemzéseket használtak a keresztmetszeti összefüggések becslésére a problémás képernyőhasználat (akár problémás közösségi média-, akár mobiltelefon-használat) és a második évi evészavarral asszociálható tünetek között. Az evészavar tünetei a Kiddie Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia (KSADS-5) skála alapján a súlygyarapodástól való félelem, a testsúlyhoz kötött önértékelés, a kompenzációs viselkedés, a falásrohamok és a falásrohamokkal kapcsolatos szorongás voltak.
Az eredmények egyértelműek voltak: minden egyes újabb óra képernyőidő és közösségi médiahasználat összefüggésbe hozható volt a súlygyarapodástól való félelem, a testsúllyal kapcsolatos önértékelés, a súlygyarapodás megelőzésére irányuló kompenzációs viselkedés, a falásrohamok és a falásrohamok okozta stressz kockázatának növekedésével a mérést követő második évben (esélyhányados [OR; odds ratio] 1,05-1,55). Mind a problémás közösségimédia-, mind a mobiltelefon-használat összefüggött az összes evészavarokhoz köthető tünetek megjelenésének magasabb kockázatával (OR: 1,26-1,82). (Ha az OR értéke 1 feletti, akkor az adatok alapján a két tényező között pozitív korreláció áll fenn, vagyis az egyik tényező jelenléte növeli, hiánya pedig csökkenti a másik kockázatát.)
“Ez a tanulmány megerősíti, hogy további kutatásokra van szükség a közösségi média, a problémás képernyőhasználat és a kora serdülőkori mentális jóllét közötti kapcsolatról” - összegzett Kyle T. Ganson, a cikk egyik társszerzője. “A jövőbeli kutatásoknak első lépésben azokra a konkrét tartalmaknak a meghatározására, azonosítására kellene irányulniuk, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik a fiatalok körében az evészavar tüneteinek kialakulása szempontjából.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Screen time and social media use linked to eating disorder symptoms in young adolescents
Irodalmi hivatkozás:
Jonathan Chu et al, Screen time, problematic screen use, and eating disorder symptoms among early adolescents: findings from the Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) Study, Eating and Weight Disorders - Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity (2024). DOI: 10.1007/s40519-024-01685-1
