A szabadtéri játék csökkentheti a gyermekek tv nézésének káros hatásait
A kisdedkorban napi 1 óránál több képernyő előtt töltött idő hatására romlik a 4 éves kori kommunikációs és életviteli készség, azonban a szabadtéri játék csökkentheti a káros hatásokat.
A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent japán vizsgálatba 2007 december és 2012 március között született gyermekeket vontak be, és 18 hónapostól 4 éves korig követték őket. 885 gyermeknél, akik napi 1 óránál hosszabb időt töltöttek a képernyő előtt, a kommunikációs és az életviteli készségek pontértéke alacsonyabb volt, mint a napi 1 óránál kevesebbet tévéző vagy internetező társaiké. Ezután a kutatók arra keresték a választ, hogy a legalább napi 30 perces, heti 6-7 alkalommal történő szabadtéri játék 2 éves és 8 hónapos korban történő bevezetése okoz-e különbséget a csoportok között.
A szabadtéri játék javította a gyengébb életviteli készség pontértékeket
Az eredmények alapján a szabadtéri játék bevezetése 18%-kal javította a hosszú képernyő előtt töltött idő és az alacsonyabb életviteli készségek közötti kapcsolatot, azonban nem javított a gyenge kommunikációs készség pontértékeken.
Azt is kimutatták, hogy a hosszabb képernyő előtt töltött idő 2 éves korban szignifikáns összefüggést mutatott a ritkább szabadtéri tartózkodással 32 hónapos korban (esélyhányados: 2,03, 95%-os konfidencia intervallum: 1,48-2,76).
A képernyőhasználat és az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos problémák különösen aggasztóak, mivel a gyermekek egyre fiatalabb életkorban ülnek a képernyő elé. Egy közelmúltbeli metaanalízis eredményei alapján a 2 évesnél fiatalabb gyermekek 75%-a használ, illetve néz képernyőt, holott az irányelvek szerint 2 éves kor előtt egyáltalán nem kellene a képernyő elé ülni. A gyermekek képernyő előtt töltött idejének növekedéséhez a COVID-19 pandémia is hozzájárult.
A szabadtéri játék bizonyítottan kedvező hatásai
Dr. Jennifer Frost egyetemi adjunktus, gyermekfejlődéstani szekcióvezető (Weill Cornell Medicine, New York) a következőképpen nyilatkozott: „Kimutatták, hogy a fizikai aktivitás a fizikai és a mentális egészségre is jótékony hatást gyakorol.” Úgy véli, hogy a fizikai aktivitás a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából is fontos, mert lehetőséget ad a képzelőerőn alapuló játékok és az interaktív viselkedés gyakorlására, a motoros készségek és a motoros tervezés fejlesztésére.
A képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő
Mivel a gyermekek egyre fiatalabb életkorban ülnek a képernyő elé, a 2020-as években született gyermekek, illetve globálisan bizonyos populációk hosszabb képernyő előtt töltött időnek lehetnek kitéve, mint a vizsgált, 2010-es években születettek. Dr. Frost szerint emiatt nem könnyű meghatározni, hogy a szabadtéri játék bevezetése ugyanilyen mérséklő hatást gyakorolna-e egy való világbeli populációban. Mindazonáltal a szabadtéri játék mindenképpen sokat segít az agy fejlődésében, káros következmények nélkül.
Forrás: Medscape https://www.medscape.com/viewarticle/987487?src=