Október 24: a gyermekbénulás elleni küzdelem világnapja

A Deutsches Ärzteblatt International folyóirat októberi számában jelent meg az Universität Bielefeld kutatóinak tanulmánya, amelyben október 24-e, azaz a gyermekbénulás elleni küzdelem világnapja apropóján a poliovírus elleni védőoltás közegészségügyi jelentőségéről emlékeztek meg. A poliomyelitis elleni vakcináció a preventív medicina egyik legnagyobb vívmányának tekinthető: világszerte több millió bénulásos esetet előzött meg, és százezrek életét mentette meg. A betegség visszaszorítása különösen látványos eredmény, hiszen az 1950-es években még Németországban is gyermekek ezreit bénította meg, és számos halálesetet okozott.

A tanulmány a visszatekintés mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi sikerek ellenére sem szabad abbahagyni az oltásokat. Dr. Oliver Razum professzor, a tanulmány első szerzője kiemelte: a poliovírus visszaszorítása a közegészségügy egyik legnagyobb eredménye, hiszen a teljes népesség egészségének védelmét szolgálja. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy még Németországban is folytatni kell az oltásokat, mivel a betegség teljes eradikációja belátható időn belül nem várható.

A cikkben a Bielefeldi és Heidelbergi Egyetem kutatói áttekintették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 1988-ban elindított globális eradikációs program történetét és jelenlegi helyzetét. Az elmúlt évtizedekben az esetek száma 99,99%-kal csökkent, ám a poliomyelitis továbbra is világméretű fenyegetést jelent.

A gyermekbénulás hátterében rendkívül fertőző vírusok állnak, amelyek elsősorban gyermekeket fertőznek meg. Az esetek 90–95%-ában a fertőzés tünetmentes, azonban az érintettek kis hányadánál maradandó bénulás alakul ki, leggyakrabban az alsó végtagokon. Súlyos esetben a légzőizmok bénulása miatt a betegség halálos kimenetelű lehet.

Bár a világ nagy része már polio-mentesnek tekinthető, a vad típusú poliovírus továbbra is jelen van Pakisztánban és Afganisztánban. Emellett egyre nagyobb problémát jelentenek azok a vírusmutációk, amelyek alacsony átoltottságú országokban új járványokat idézhetnek elő. A nemzetközi mobilitás következtében ezek a vírusok fejlett országokba is eljuthatnak; az utóbbi időben több európai város, köztük német települések szennyvízmintáiban is kimutatták jelenlétüket.

A tanulmány szerzői további kockázatokra is figyelmeztetnek. Az olyan nemzetközi donorok, mint az amerikai USAID fejlesztési ügynökség, csökkentik a támogatásukat, ami az oltási kampányok forrásainak beszűküléséhez vezet. Ezzel párhuzamosan a fegyveres konfliktusok, a gyenge lábakon álló egészségügyi rendszerek és az oltásokkal szembeni egyre növekvő bizalmatlanság tovább súlyosbítják a helyzetet.

Razum professzor szerint ezért nem elegendő kizárólag az eradikációs célra összpontosítani: a legfontosabb, hogy világszerte tartósan magas átoltottságot érjünk el. Ebben a németországi orvosoknak is kulcsszerepük van: rendszeresen ellenőrizniük kell a páciensek oltási státuszát, és gondoskodniuk kell az elmaradt dózisok pótlásáról.

A tanulmány végkövetkeztetése kijózanító, ugyanakkor egyértelmű: a poliomyelitis még hosszú éveken át kihívást jelent majd, eradikálni valószínűleg nem sikerül, viszont következetes oltási programokkal megelőzhető, hogy a betegség ismét komoly globális fenyegetéssé váljon.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Polio vaccination remains vital as global eradication faces new challenges, study says

Achievements and Obstacles in the Late Phase of the Global Polio Eradication Initiative

Irodalmi hivatkozás:

Abar L, et al. Identification and validation of poly-metabolite scores for diets high in ultra-processed food: An observational study and post-hoc randomized controlled crossover-feeding trial. PLOS Medicine (2025). DOI: 10.1371/journal.pmed.1004560