Klímaváltozás és az enterovírus-járványok

A Nature Communications folyóiratban július 31-én jelent meg a Brown University kutatóinak cikke, amelyben a klímaváltozás és az enterovírusok okozta járványok kitörésének összefüggéseit modellezték.

A kisgyermekeknél lázat és kiütést okozó kéz-láb-száj betegség (HFMD, hand, foot and mouth disease) járványok jellemzően a nyári hónapokban törnek ki. Hasonlóképpen a gyermekbénulás-járványok kitörése is a nyári hónapokra esett a múlt században az Egyesült Államokban. Mindkét betegséget az enterovírusok, az RNS-vírusok nemzetségének különböző fajai okozzák, ám ezen járványok szezonális mintázatának mozgatórugói mindezidáig tisztázatlanok maradtak.

A most közölt tanulmányban a Brown, a Princeton és a Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint közös mozgatórugók magyarázzák a HFMD és a gyermekbénulás kitöréseinek időzítését, amiben az aggasztó, hogy ezek a nyári kitörések az éghajlatváltozással kapcsolatos következményekre is utalhatnak.

“Tanulmányunkban azt mutattuk ki, hogy az emelkedő hőmérséklet még más tényezők kontrollja esetén is jelentősen növeli az enterovírusok terjedésének sebességét” - nyilatkozta a cikk első szerzője, Rachel Baker. “Hasonló hatást látunk a gyermekbénulás-járvány korábbi kitörései és a HFMD-t okozó újabb enterovírus szerotípusok esetében is. Ennek oka, hogy földrajzi elhelyezkedés tekintetében az enterovírus-járványok kitörései elég egyértelmű mintázatot mutatnak, amit az enterovírusok kitörési dinamikájának Kínában és Japánban megfigyelt esetei is alátámasztanak. A magasabb szélességi fokokon két-háromévente látunk nagy HFMD-járványokat, de a trópusokhoz közelebb a járványok évente kétszer is kitörnek. Mostani kutatásunk fő eredményeit ezen nagy léptékű mintázatok leírása és az ebből levont következtetések jelentik.”

A szerzők 14 különböző éghajlati modell kimeneteinek felhasználásával vizsgálták modelljükkel az éghajlatváltozás enterovírus-kitörésekre gyakorolt hatását. A kutatók az erre ráillesztett epidemiológiai modell segítségével azt mutatták ki, hogy a hőmérséklet és a demográfiai tényezők, ezek közül is különösen az iskolai félévek időzítése magyarázhatja az évi két HFMD-járványt Dél-Kínában. Az északabbra fekvő helyeken viszont elsősorban a hőmérséklet hatása dominál, és az iskolakezdés hatása eltűnik.

“Ami a járvány kitörésének szempontjából igazán számít, az a hőmérséklet szezonális tartománya, vagyis a maximális és a minimális hőmérséklet” - fejtette ki Wenchang Yang, a cikk egyik társszerzője. 

A szerzők azt is megállapították, hogy az éghajlatváltozás akár 40%-kal is növelheti az enterovírusos járványok csúcsainak súlyosságát, de ezek a hatások földrajzi helyenként és éghajlati modellenként eltérőek. A szerzők szerint ezen hatások nyomon követésében a szerológiai monitorozás alapvető fontosságú az enterovírusokkal és más kórokozókkal szembeni fogékonyság megállapításához, és multivalens vakcinák kifejlesztésére lenne szükség az esetlegesen kitörő járványok gócainak gyors felszámolásához.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Future enterovirus outbreaks could be exacerbated by climate change

Increasing intensity of enterovirus outbreaks projected with climate change

Irodalmi hivatkozás:

Rachel E. Baker et al, Increasing intensity of enterovirus outbreaks projected with climate change, Nature Communications (2024). DOI: 10.1038/s41467-024-50936-3