Regulátor T-sejtek a hangulat stabilizálásában
Az immunrendszer működése mellett a hangulat stabilizálásában is szerepe van a T-sejteknek, így működészavaraik összefüggésbe hozhatók a depresszió, a szorongás és az Alzheimer-kór kialakulásával is.
A PNAS Nexus folyóirat augusztusi számában megjelent, nemzetközi kutatócsoport által jegyzett tanulmány szerint a regulátor T-sejtek, a szervezet immunrendszerének igáslovai komoly szerepet játszanak a közérzet, hangulat stabilizálásában is, így működésük zavarai összefüggésbe hozhatók a depresszió, a szorongás és az Alzheimer-kór kialakulásával is. A kutatók egy olyan egérmodellt használtak, amelyben a regulátor T-sejteket szabályozó egyik molekula, a Foxp3 koncentrációja fizikai aktivitást követően gyorsan kimerült, így a regulátor T-sejtek mennyisége is nagyon lecsökkent az állatok szervezetében (DEREG egérmodell).
Amikor a regulátor T-sejtek mennyisége az egerek szervezetében alacsony volt, szorongásra, illetve depresszióra utaló viselkedési mintázatokat kezdtek el követni: elbújtak a sötétben, kevesebbet mozogtak, és sokkal könnyebben adták fel az önfenntartáshoz szükséges tevékenységeket. Ezt követően a kutatók Alzheimer-kóros egér modellszervezetben is megvizsgálták a regulátor T-sejtek alacsony szintjének hatásait, és egyértelmű kognitív hanyatlást, valamint a betegségre jellemző patológiás elváltozások megjelenését (amiloid-béta szint emelkedése és plakkok megjelenése az agyban) tapasztalták.
A Forkhead box P3 (Foxp3) egy olyan transzkripciós faktor, amely a perifériás immunválaszt moduláló regulátor T-sejtek (Tregek) működését szabályozza. A kutatók a vizsgálat során azt mutatták ki, hogy a Foxp3-expresszáló sejtek kimerítése ok-okozati úton elősegíti az inflammaszóma aktivációval összefüggő átmeneti szorongás- és depresszió-szerű viselkedést a DEREG (regulátor T-sejt kimerített) egér modellszervezetekben. Megállapították viszont azt is, hogy a Foxp3-expresszáló sejtek funkciójának helyreállítása kauzális úton képes visszafordítani a viselkedésbeli változásokat a veleszületett immunválaszok megváltoztatásán keresztül, ami a DEREG egerek hippokampuszában a kaszpáz-1 aktivitás és az interleukin-1β (IL-1β) felszabadulás alapján is mérhető.
A Foxp3-expresszáló sejtek kimerítése ezen felül a vérben a granulociták, monociták és makrofágok szintjének jelentős emelkedését idézte elő, és az Alzheimer-kóros (AD) egérmodellben növelte az aktivált kaszpáz-1 és az IL-1β szekréciót, valamint az amiloid-béta (Aβ)1-42 szintjét és az Aβ-plakkok mennyiségét is. Ez egybeesett a kognitív hanyatlás felgyorsulásával, így a tanulmány bizonyítékkal szolgált annak alátámasztására, hogy a Foxp3 transzkripciós faktornak ok-okozati hatása lehet a perifériás immunválaszokra, ami elősegítheti az agyban a veleszületett immunválasz kiváltását, ez pedig potenciálisan szorongás- és depresszió-szerű viselkedéshez vagy kognitív hanyatláshoz vezethet.
A szerzők feltételezik, hogy a regulátor T-sejtek szintjének csökkenése a perifériás immunsejtek proliferációját okozza, amelyek közül néhány a vér-agy gáton át az agyba kerülhet, és gyulladásos folyamatokat válthat ki a hippokampuszban. A szerzők szerint a veleszületett immunitásnak ez az átmeneti aktiválódása az agyban szorongást, depressziót vagy Alzheimer-kórra nagyon hasonlító kognitív funkcióromlást okozhat.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Foxp3-expresszáló sejtek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak a depresszió és az Alzheimer-kór kezelésében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Immune cells linked to anxiety, depression, and Alzheimer's disease
Irodalmi hivatkozás:
Eun-Jeong Yang et al, Transient anxiety-and depression-like behaviors are linked to the depletion of Foxp3-expressing cells via inflammasome in the brain, PNAS Nexus (2023). DOI: 10.1093/pnasnexus/pgad251
