Anti-amiloid kezelések lehetősége korai Alzheimer-kórban

Az Alzheimer-kór (AD) korai stádiumában lévő időseknek csak kis hányada felel meg az újonnan engedélyezett antiamiloid-gyógyszerekkel történő kezelésre való jogosultsági kritériumoknak, egészségügyi állapotuk vagy idegrendszeri képalkotó vizsgálataik eredménye miatt, derül ki egy új kutatásból.

A klinikai vizsgálati kritériumokat alkalmazva a korai Alzheimer-kórban szenvedő amiloidpozitív egyéneknek csak mintegy 8-17%-a lenne alkalmas a lecanemab (Leqembi), és még kevesebb, 5-9%-a az aducanumab (Aduhelm) alkalmazására - állapították meg a kutatók.

Dr. Maria Vassilaki (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota) és munkatársainak a Neurology című szaklapban augusztus 16-án online megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy az emelkedett agyi amiloiddal járó enyhe kognitív károsodásban (MCI) vagy enyhe demenciában szenvedő felnőttek többsége "korlátozottan alkalmas" ezekkel a béta-amiloid elleni monoklonális antitestekkel történő kezelésre.

Több valós adatra van szükség

Vassilaki és munkatársai a Mayo Clinic Study of Aging (MCSA) 237 idősebb, MCI-ben vagy enyhe demenciában szenvedő és fokozott agyi amiloidterheléssel rendelkező felnőtt betege esetén azt vizsgálták, hogy esetükben a lecanemab és az aducanumab jogosultsági kritériumai mennyiben teljesülnek. A betegek átlagéletkora 80,9 év volt, 55%-uk férfi volt, és többségük fehér bőrű.

A lecanemab alkalmazhatósági kritériumainak a vizsgált populáció kevesebb mint fele felelt meg (237-ből 112, azaz 47%). Összesen 21 személyt zártak ki, mert testtömegindexük < 17 vagy ≥ 35 volt; 48 személyt azért, mert a Clinical Dementia Rating (CDR) globális pontszáma nem volt 0,5 vagy 1,0; 46 személyt azért, mert nem feleltek meg a WMS-R Logical Memory II életkornak megfelelő pontszámoknak; nyolc személyt azért, mert a Mini Mental State Examination (MMSE) pontszáma nem a 22-30-as határértékek között volt; és kettőt azért, mert a CDR memóriapontszáma < 0,5 volt.

A lecanemab kizárási kritériumainak alkalmazása tovább szűkítette a szóba jöhető résztvevők számát 112-ről 19-re (a 237 résztvevő 8%-a).

A figyelemre méltó kizárások közé tartoztak a kardiopulmonális ellenjavallatok, a központi idegrendszeri okok, mint az agydaganat, Parkinson-kór, epilepszia vagy agysérülés, a képalkotó vizsgálatok nem megfelelő eredményei és a rákos megbetegedések.

Az aducanumab esetében is hasonló eredményekre jutottak: a 237 résztvevő közül 104 (44%) felelt meg a vizsgálat felvételi kritériumainak. Az aducanumab kizárási kritériumainak alkalmazása tovább csökkentette a megfelelő résztvevők számát 12-re (a 237 résztvevő 5%-a).

A CDR globális, MMSE vagy WMS-R Logical Memory II pontszám korlátozás nélküli, MCI-ben szenvedő résztvevőket is tartalmazó érzékenységi elemzés valamivel magasabb százalékos arányt eredményezett (17,4% a lecanemab és 8,9% az aducanumab esetében).

Megosztott döntéshozatal

A klinikai vizsgálati kritériumok alkalmazásával a betegeknek az eredetileg vártnál kisebb százaléka lehet jogosult ezekre a kezelésekre. Tekintettel arra, hogy a klinikai vizsgálatok résztvevői jellemzően egészségesebbek, mint az általános népesség, a szerzők szerint az antiamiloid-terápiák biztonságosságát és hatékonyságát nagyobb, változatosabb, valamint kevésbé egészséges populációkban szükséges vizsgálni, mielőtt ezek a terápiák szélesebb körben elérhetővé válnának az Alzheimer-kórban szenvedők számára. Fontos lenne, hogy az az ilyen kezelésekben részesülő betegeket nyilvántartásba vennék és követnék, a kezelések mellékhatásait az ilyen terápiákban részesülők gyógyszerhasználatának esetleges szükséges kiigazításához.

A cikkhez írt szerkesztőségi kommentár kiemeli, hogy az eredmények jelzik a gondos betegkiválasztás fontosságát, amely segít azonosítani azokat a betegeket, akik valószínűleg profitálnak a kezelésből, és kizárni azokat, akiknél fennáll a súlyos kimenetel kockázata. A szerkesztőség szerint a lecanemabra és az aducanumabra vonatkozó alkalmazási ajánlásokat "felül kell vizsgálni, amint több valós adat jelenik meg, különösen a biztonságossággal kapcsolatban". Egyelőre a betegek kezelésre való kiválasztása a klinikusok megfelelő ítélőképességén múlik, a kezelésről való döntés pedig a betegekkel és családtagjaikkal való közös döntéshozatalon alapul.

A tanulmányt a National Institutes of Health, a National Institute on Aging, a Mayo Clinic Alexander Family Alzheimer's Disease Research Professorship, a Mayo Foundation for Medical Education and Research, a Liston Award, a GHR Foundation és a Schuler Foundation támogatta.

Forrás:

Pittock RR, Aakre J, Castillo AM et al:  Eligibility for Anti-Amyloid Treatment in a Population-Based Study of Cognitive Aging Neurology. August 16, 2023, DOI: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000207770