Jóváhagyást kapott az Alzheimer-kór elleni második anti-amiloid
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) engedélyezte a lecanemab-irmb (Leqembi, Eisai) amiloid béta protofibrillum antitestet az Alzheimer-kór (AD) kezelésére.
Ellentmondásos rokonához, az adukanumabhoz (Aduhelm, Biogen/Eisai) hasonlóan az FDA a lecanemab-irmb monoklonális antitest forgalomba hozatalát és használatát is gyorsított jóváhagyás keretében engedélyezte, de az aducanumabbal ellentétben a lakacenab jóváhagyása előtt nem volt hivatalos FDA tanácsadó bizottsági ülés erről a szerről.
Dr. Billy Dunn, az FDA Gyógyszerértékelő és Kutatóközpont Idegtudományi Hivatalának igazgatója méltatta, hogy "ez a legújabb kezelési lehetőség nem a betegség tüneteit, hanem az Alzheimer-kór kiváltó okát célozza meg és befolyásolja”.
Szerény eredmények, nemkívánatos események
Az FDA megjegyezte: "A jóváhagyás szerint a Leqembi-kezelést enyhe kognitív károsodásban vagy enyhe demencia stádiumban szenvedő betegeknél kell elkezdeni, abban a populációban, amelyben az alkalmazását klinikai vizsgálatok során tanulmányozták."
Az ügynökség a kezelést a CLARITY AD-vizsgálat eredményei alapján hagyta jóvá, amelyben a szer alkalmazása szerény kognitív előnyöket hozott a korai AD-ban szenvedő betegeknél –az amiloidhoz kapcsolódó ödéma és effúziók fokozott kockázata mellett. A CLARITY AD-vizsgálatba 1795 olyan enyhe kognitív károsodásban vagy korai AD-ben szenvedő felnőttet vontak be, akik agyában amiloid patológiát igazoltak. A kezelés kéthetente 10 mg/kg lecanemab-irmb-ből vagy a megfelelő placebóból állt. A 18 hónapos kezelés után a lekanemab 27%-kal lassította a kognitív hanyatlást a placebóhoz képest, a CDR-SB (Clinical Dementia Rating – Sum of Boxes) alapján. Ez 0,45 pont abszolút különbség volt (változás a kiindulási értékhez képest, 1,21 a lecanemab-irmb-nél, vs. 1,66 placebóval; P < 0,001).
Noha az eredmények "örvendetesek", a CDR-SB 0,45 pontos eltérése klinikailag nem feltétlenül jelentős, figyelmeztettek a The Lancet legutóbbi vezércikkének szerzői.
A képalkotó vizsgálatok során észlelhető amiloidhoz kapcsolódó rendellenességek, mint az ödéma vagy a mikrovérzés, a lecanemab-irmb-t szedő betegek minden ötödik betegnél előfordulhatnak. A The New England Journal of Medicine -ben egy újonnan közzétett esetismertetés egy lecanemab-irmb-t szedő olyan AD-s betegről számol be, aki az akut ischaemiás stroke miatti szöveti plazminogén aktivátorral (tPA) végzett kezelés során számos intracerebrális vérzésben halt meg. "Az eredmények felvetik a tPA infúzióval összefüggő agyvérzések és nekrotizáló vasculopathia lehetőségét olyan cerebrovaszkuláris amiloidban szenvedő betegeknél, akik lecanemab-irmb-t kaptak" - írják a szerzők.
Az Alzheimer-szövetség reakciója
A lecanemab-irmb és az amiloidellenes donanemab (Eli Lilly) gyorsított jóváhagyására számítvaaz Alzheimer Szövetség a múlt hónapban hivatalos kérelmet nyújtott be a Centers for Medicare & Medicaid Services (CMS) felé, azért, hogy teljes körű és korlátlan lefedettséget biztosítson az FDA által jóváhagyott AD-kezelésekre, hisz "Minden nap számít, ha le kell lassítani a betegség progresszióját" - jegyezte meg Dr Joanne Pike, Alzheimer-szövetség elnök-vezérigazgatója. örömüket fejezték ki, hogy ”immár van egy második jóváhagyott kezelés, amely jelentős mértékben megváltoztatja az Alzheimer-kór lefolyását a betegség korai szakaszában."
Kritikus kérdések
Dr. Alvaro Pascual-Leone, a Harvard Medical School neurológus professzora (Boston, Massachusetts) azt mondta, hogy a lekanemab FDA jóváhagyása és a klinikán való alkalmazása "nagyon jó izgalmas fejlődés és kilátások, de vitathatatlanul figyelembe kell venni néhány kritikus kérdést." Szerinte az amerikai egészségügyi rendszer "jelenleg nincs felkészülve arra, hogy megbirkózzon a lakacenab és a jövőben engedélyezésre kerülő szerek jelentette kihívásokkal és a kezelés iránti igényekkel".
"A megfelelő, a kezelésből valószínűsíthetően a legtöbbet profitáló betegek azonosításához kidolgozottabb folyamatokra van szükség, a kognitív nehézségek azonosításán túl az amiloid státuszt is meg kell határozni. „Jelenleg ehhez drága és invazív vizsgálatokra van szükség”, például pozitronemissziós tomográfiai vizsgálatra vagy a cerebrospinális folyadék elemzéséhez szükséges lumbálpunkcióra. Ezeket azonban a biztosítótársaságok nem fedezik teljes mértékben – jegyezte meg.
"A szűréseken kívül meg kell oldani a lekanemab havonta kétszeri infúzióval történő beadásának logisztikai feladatait, továbbá gondosan kell figyelni és értékelni a lehetséges mellékhatásokat.” "Bár a llecanemab-irmb lehet az első széles körben elérhető betegségmódosító terápia a korai AD kezelésére, ígéretesebbnek tűnik, ha a lecanemab-irmb mellett más farmakológiai és nem farmakológiai terápiákat is bevetnek egy kombináló többelemű beavatkozási stratégia részeként" - tette hozzá.
Forrás: Medscape