Az időszakos böjtölés Alzheimer-kórban is előnyös

Augusztus 21-én jelent meg a Cell Metabolism folyóiratban a University of California San Diego School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben az Alzheimer-kórban jellemzően kialakuló cirkadián zavarok kezelését időszakos böjtöléssel (intermittent fasting), vagyis pontosan időzített étkezésekkel próbálták meg kezelni, jó eredményekkel. Az időszakos böjt a napi étkezési időablak korlátozására összpontosít anélkül, hogy az elfogyasztott étel mennyiségét korlátozná. Az ily módon táplált egereknél javult a memória és csökkent az amiloid fehérjék felhalmozódása az agyban. A szerzők szerint az eredmények olyan ígéretesek, hogy ezek alapján valószínűleg humán klinikai vizsgálatot is indítanak majd.

"Sok éven át azt feltételeztük, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél megfigyelhető cirkadián zavarok a neurodegeneráció következményei, de most megtudtuk, hogy ez fordítva is lehet - a cirkadián zavar az Alzheimer-kór patológiájának egyik fő mozgatórugója lehet" - nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője Paula Desplats, a UC San Diego School of Medicine Neurológiai Tanszékének professzora. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek cirkadián ritmusában számos zavar tapasztalható, beleértve az alvás-ébrenlét ciklusuk megváltozását, az esténként jelentkező kognitív hanyatlást és zavartságot, valamint az elalvási és alvásmegtartási nehézségeket.

"Az Alzheimer-kórban a cirkadián zavarok az otthonokba való elhelyezés vezető okai között találhatók" - mondta Desplats. "Bármi, amit tehetünk annak érdekében, hogy segítsünk a betegeknek helyreállítani a cirkadián ritmusukat, óriási különbséget hozhat abban, hogyan kezeljük az Alzheimer-kórt a kórházban, és hogyan segíthetik az ápolók a betegeket az otthoni kezelés során."

A mostani vizsgálatban a kutatók Alzheimer-kóros egér modellszervezeteknél alkalmaztak olyan szigorúan időzített étkezési rendet, ami embereknél napi 14 órás böjtöt jelentene (az egerek naponta egy hatórás időablakban ehettek csak, de ebben az időszakban nem volt mennyiségi korlátozás). Az óránként etetett kontroll csoport állataival összehasonlítva az időszakosan böjtölő egerek memóriája jobbnak bizonyult, éjszaka kevésbé voltak aktívak, szabályosabb alvási rendet követtek, és kevesebb alvási zavart tapasztaltak náluk. Ez a csoport a kognitív értékeléseken is jobban teljesített, mint a kontroll, ami arra utal, hogy az időszakos böjtölés képes volt enyhíteni az Alzheimer-kór viselkedési tüneteit.

A kutatók molekuláris szinten is javulást figyeltek meg az egereknél. A szigorú étrenddel táplált egereknél több, az Alzheimer-kórral és a neuroinflammációval összefüggésbe hozható gén expressziója megváltozott, és csökkent az agyban felhalmozódó amiloid fehérje mennyisége is.

Mivel az időben korlátozott táplálkozási ütemterv képes volt jelentősen megváltoztatni az Alzheimer-kór lefolyását az egerekben, a kutatók optimisták, hogy az eredmények könnyen átültethetők a klinikumba, különösen mivel az új kezelési megközelítés nem valamilyen gyógyszerre, hanem viszonylag egyszerű életmódváltásra támaszkodik.

"Az időszakos böjtölés olyan stratégia, amelyet az emberek könnyen és azonnal be tudnak illeszteni az életükbe" - mondta Desplats. "Ha az eredményeinket embereken képesek lennénk reprodukálni, ez a megközelítés kiváló módja lehetne annak, hogy viszonylag egyszerű módszerrel, mégis jelentős mértékbe javítsuk az Alzheimer-kórban szenvedők és az őket gondozók életét."

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Intermittent fasting improves Alzheimer's pathology in mouse model

Circadian modulation by time-restricted feeding rescues brain pathology and improves memory in mouse models of Alzheimer’s disease

Irodalmi hivatkozás:

Daniel S. Whittaker et al, Circadian modulation by time-restricted feeding rescues brain pathology and improves memory in mouse models of Alzheimer's disease, Cell Metabolism (2023). DOI: 10.1016/j.cmet.2023.07.014