A sovány izomtömeg véd az Alzheimer-kór ellen?

A BMJ Medicine-ben június 29-én online megjelent tanulmányban a kutatók a UK Biobank több mint 450.000 résztvevőjének adatait elemezték, valamint két független mintát, amelyekben több mint 320.000 Alzheimer-kórban szenvedő és nem szenvedő személy, valamint több mint 260.000 személy vett részt egy különálló gén- és intelligenciavizsgálatban.

Megbecsülték a karok és lábak sovány izom- és zsírszövetét, és kiigazított elemzések során több mint 500 olyan genetikai variánst találtak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sovány tömeggel. A nagyobb arányú genetikai sovány tömeg az Alzheimer-kór kockázatának "szerény, de statisztikailag robusztus" csökkenésével, valamint a kognitív feladatokban nyújtott jobb teljesítménnyel is összefüggésbe hozható volt.

Természetesen randomizált kutatás

A testösszetétel számos mérőszámát vizsgálták már az Alzheimer-kórral való lehetséges összefüggésük szempontjából. A testtömegindex (BMI) és az Alzheimer-kór kapcsolatának vizsgálatakor nem találtak bizonyítékot az okozati hatásra. A cikk szerzői azt feltételezték, hogy a testtömeg sovány tömegre és zsírtömegre történő bontása újszerű összefüggéseket tárhat fel a betegséggel. A legtöbb tanulmány által alkalmazott eset-kontroll elrendezés (amelyet "maradék zavaró tényezők vagy fordított kauzalitás" torzíthatnak) helyett a Mendel-féle randomizációs (MR) paradigmát használták. A természetesen randomizált adatok "a hagyományos megfigyelési tanulmányok alternatívájaként használhatók a kockázati tényezők és a betegségek közötti oksági kapcsolatok vizsgálatára, a MR paradigma véletlenszerűen osztja ki a csíravonal genetikai variánsokat.

A jelenlegi tanulmányban MR segítségével vizsgálták a genetikailag közvetített sovány tömeg hatását az Alzheimer-kór kockázatára és a kognitív teljesítmény "kapcsolódó fenotípusára".

Genetikai proxy

A testösszetétel egyik jellemzője a sovány testtömeg (izmok, belső szervek, csontok, vér) és a zsírszövet aránya. Mértékét általában testzsír százalékban fejezik ki. A sovány testtömeget a teljes tömeg és a zsírtömeg különbségeként határozzák meg.

A sovány tömeg genetikai proxyként a kutatók olyan egynukleotid-polimorfizmusokat (genetikai variánsokat) választottak, amelyek egy széles körű genomasszociációs vizsgálat (GWAS) során összefüggésbe hozhatók voltak a végtagok sovány izomtömegével (appendicular lean mass, ALM, amelyet a DXA scannel határoznak meg).

A GWAS a UK Biobank kohorsz 450.243, európai felmenőkkel rendelkező résztvevőjének fenotípusos és genetikai adatait használta fel (átlagéletkor 57 év). Az adatokat életkor, nem és a genetikai leszármazás szerint korrigálták. A végtagok sovány izomtömegét bioimpedancia segítségével mérték.

A UK Biobank résztvevőin kívül a kutatók egy 21.982 AD-s emberből álló független mintát és egy 41.944 nem-AD s személyekből álló kontrollcsoportot is használtak; továbbá az eredmények validálására egy 7329 AD-s és 252.879 AD nélküli emberből álló replikációs mintát; valamint 269.867 olyan személyt, akik részt vettek a kognitív teljesítmény genomszintű vizsgálatában.

A kutatók 584 olyan variánst azonosítottak, amelyek megfeleltek annak a kritériumnak, hogy a soványság genetikai helyettesítőjeként használják. Egyik sem az APOE gén régiójában helyezkedett el. Összességében ezek a variánsok az ALM varianciájának 10,3%-át magyarázták. A genetikailag helyettesített sovány tömeg minden egyes standard eltérésnyi növekedése az Alzheimer-kór kockázatának 12%-os csökkenésével járt együtt (esélyhányados [OR], 0,88; 95% CI, 0,82 - 0,95; P<0,001). Ez az eredmény a független konzorciumban is megismétlődött (OR, 0,91; 95% CI, 0,83 - 0,99; P=0,02).

A megállapítások az érzékenységi elemzések során is "konzisztensek" maradtak.

Módosítható kockázati tényező?

A nagyobb ALM magasabb szintű kognitív teljesítménnyel járt együtt, a sovány tömeg minden egyes SD növekedése a kognitív teljesítmény egy SD növekedéséhez kapcsolódott (OR, 0,09; 95% CI, 0,06 - 0,11; P=0,001).

A szerzők a vizsgálat korlátai között megemlítik, hogy a bioimpedancia-mérések nem mérik közvetlenül a sovány izomtömeget. Ezenkívül a megközelítés nem vizsgálta, hogy létezik-e "a kockázati tényezők időzítésének kritikus ablaka", amely alatt a sovány tömeg szerepet játszhat az Alzheimer-kór kockázatának befolyásolásában, és amely után "a beavatkozások már nem lennének hatékonyak". A tanulmány azt sem tudta meghatározni, hogy a sovány tömeg növelése visszafordíthatja-e az AD patológiáját a preklinikai betegségben vagy enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknél.

Mindazonáltal az eredmények a szerzők szerint arra utalnak, hogy "a sovány tömeg az Alzheimer-kór lehetséges módosítható védőfaktora lehet".

Bár "klinikai intervenciós vizsgálatokra van szükség e hatás megerősítéséhez, ez a tanulmány alátámasztja a demencia megelőzése érdekében az egészséges életmód fenntartására vonatkozó jelenlegi ajánlásokat".

Forrás:

BMJ Med. Published online June 29, 2023. https://bmjmedicine.bmj.com/content/2/1/e000354