Az orális- és bél-mikrobiom kapcsolata a gyulladásokkal

A bélmikrobióta és a koszorúér-atherosclorosis közötti kapcsolatokat elsősorban tüneteket mutató betegeken vizsgálták, akik valószínűleg olyan terápiában részesültek, amely megváltoztathatta a különböző organizmusok egyensúlyát; tünetmentes koszorúér-betegségben szenvedő emberekről kevesebb adat áll rendelkezésre.

Az szájban élő baktériumfajok gyakran átkerülnek a bélbe, ami arra utal, hogy a bél és a szájüregi mikrobióta profilja összefügg, továbbá, hogy az orális patogén baktériumok a bélrendszeren keresztül bejuthatnak a keringésbe.

Dr. Sergi Sayols-Baixeras (Uppsala Egyetem, Svédország és Instituto de Salud Carlos III, Madrid, Spanyolország) és munkatársai a Circulation-ban2023. július 12-én online megjelent populációs alapú megfigyeléses vizsgálatukban 8973 olyan felnőtt (53,7% nő) vett részt, akiknek nem volt kardiovaszkuláris (CV) betegségük, és akikre vonatkozóan megfelelő képalkotó és egyéb adatok álltak rendelkezésre a Swedish Cardiopulmonary Bioimage Study (SCAPIS) és a Malmö Offspring Study (MOS) keretében. A kutatók összefüggéseket kerestek a koszorúér-kalcium (CAC) pontszámok (az érelmeszesedés indexe), a székletmintákban azonosított bélbaktériumfajok, a szájban élő baktériumok és a szisztémás gyulladásos biomarkerek között.

Eredmények

A CAC-pontszámokkal a CV kockázati tényezőktől függetlenül korreláló 64 faj közül 51 mutatott pozitív összefüggést, különösen a Streptococcus anginosus és a Streptococcus oralis subsp oralis; azok a betegek, akikben e két baktériumfaj nagyobb arányban fordult elő, azok általában több CV kockázati tényezővel rendelkeztek. A CAC-pontszámokkal korreláló baktériumfajok közül 25 a CT-angiográfiás koronária plakkokkal is összefüggésbe hozható volt. Öt ilyen faj társult a >50%-os koszorúér-szűkülethez, 39 a módosított Duke-indexhez és öt a carotis plakkokhoz (P<0,05). A CAC-pontszámokkal pozitívan összefüggő 54 faj közül 13 a nagy érzékenységű teszttel mért C-reaktív fehérjeszinttel, 10 a leukocitaszámmal és 11 a neutrofilok számával is kapcsolatba hozható volt (P<0,05).

A szájüregben gyakori baktériumfajok korreláltak leginkább mindhárom gyulladásos biomarkerrel; ezek közé tartoztak a CAC-pontszámokkal legerősebben korreláló streptococcusok, azaz a S. anginosus, a S.oralis subsp oralis és a S.parasanguinis.

Ha a bélbaktériumfajok és a koszorúér-atherosclerosis markerei közötti kapcsolatok ok-okozati összefüggésnek bizonyulnak, akkor ezek a baktériumok "közvetlen fertőzéssel vagy a gazdaszervezet anyagcseréjének megváltoztatásával hozzájárulhatnak az atherogenezishez". "A jövőbeli vizsgálatok megmutatják, hogy ezek a fajok felhasználhatók-e potenciális biomarkerekként vagy kezelési célpontokként".

A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy kevés résztvevőnél volt magas fokú szubklinikai atheroscleosis, ami csökkentheti a statisztikai erőt. A székletminták elsősorban a disztális vastagbélből származó organizmusokat lehet kimutatni, de "a mikrobiális összetétel a gyomor-bél traktus egész területén nagymértékben változhat". A vizsgálók nem vették figyelembe a baktériumfajok közötti lehetséges szinergikus kölcsönhatásokat, amelyek befolyásolhatják a koszorúér-atherosclerosissal való kapcsolatukat. Az antibiotikum-terápiára vonatkozó rögzített adatok során nem vették figyelembe a kórházi kezelést. A vizsgálat keresztmetszeti felépítése kizárja az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó következtetéseket.

A tanulmányt az Európai Kutatási Tanács, a Svéd Kutatási Tanács, a Svéd Szív-tüdő Alapítvány, a Novo Nordisk Alapítvány, a Svéd Diabétesz Alapítvány, a Svéd Stratégiai Kutatási Alapítvány, a Göran Gustafsson Alapítvány, valamint az Axel és Signe Lagerman Alapítvány támogatta.

Forrás:

Sayols-Baixeras S, Dekkers KF, Baldanzi G, et al: Streptococcus Species Abundance in the Gut Is Linked to Subclinical Coronary Atherosclerosis in 8973 Participants From the SCAPIS Cohort Circulation.2023 Jul 2023 https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.123.063914Circulation.